A Hét 1971/2 (16. évfolyam, 27-52. szám)

1971-11-19 / 46. szám

Anonymus és Julianusz testvérek voltak wk>, Ugyancsak világtörténelmi adat az egyesült orosz-kun sereg leverése Dzsebe és Szübeetej mongol vezérek által a Kalka folyónál 1223. május 31-én. Pósa a Gesta 8. fejezetében Almos magyarjainak tulajdonította a győzelmet, pedig az még részleteiben is megegyezik az oroszok és kunok tragédiájával (segítségkérés, ellenség és sietés stb.). Kijevet történetében először Batu kán seregei foglalták el 1240. december 6-án. A Gesta 9. fejezetében a szerző magyar győzelemmé avatja Kijev elfoglalását, s még részleteiben is azonosan ír/a le Batuék diadalával. Álmos és Batu is meghagyja a vitéz parancsnokot, aki a Pannónia földjére való továbbvonulást tanácsolta nekik. Kijev eleste után a kunok és az oroszok meghódolnak Batunak — ugyanígy hódolnak Álmos és vezérei előtt. Álmosék a Gestában úgy hódoltatják Ladomért és Halicsot, mint Batu 1240. decemberében és 1241 januárjában. Azonos seregek hadműveleti alapja, a honfoglalóknál és Batunál Podóliában, Halics környékén. Megegyezik Almos és Batu hadműveleti fővonala Halicstól a Havas erdőig (Kárpátok). Batu Munkács táján győzte le nagy harcban Dénes nádor seregét, és elfoglalta az Orosz kaput 1241. március 12-én. Árpád a nehéz munkával elfoglalt első helyet a 12. fejezetben Munkácsnak nevezi. hónapig ott maradtak." Ez pontosan az ún. muhi vagy sajói csata színhelye a források szerint. Hajszálra azonos Árpád és Batu hadművelete Pest bekerítésekor Soroksártól a Rákos patakig. Batu 1241 telén a befagyott Dunán átkelve foglalta el a mai Óbudát, és az Attila városának vélt Aquincumot. Rendkívül jellemző tükröződés a Gesta Hungarorumban a szeri országgyűlés: még nem foglalták el a tulajdonképpeni Pannóniát, de Árpádék már felosztják maguk között az országot. Pusztaszer a Bor-Kalán nem ősi birtoka volt, és az ottani egész környék is. (Feltűnő az is, hogy a Baranya megyei Szekcsőt, ami szintén Bor-Kalán birtok, a Gesta szerzője belefoglalja a honfoglalásba.) A tatárok is felosztották az országot annak teljes birtoklása előtt — mint Rogerius írja. Érdekes tükröződéseket mutatnak Arpádék balkáni hadjáratai. IV. Béla birodalmának határát délen, a Vászilkapunál csak 1256—70 között lehetett rögzíteni, mert akkor volt tartósan magyar uralom alatt Észak-Bulgária. Nyugaton Göncöl hídja a határ. Ez a Lajta menti Brucknál levő híd, amely a szerző idejében a Győr nembeli Övári Konrád birtoka volt. Konrádról 1239 és 1300 között maradtak fenn okleveles adatok. (Óvári Konrád nagy híve volt IV. Bélának, de később hűtlenségbe esett, Ottokárhoz pártolt, emiatt elvették birtokait, és csak V. István alatt sikerült valahogy rendezni ügyeit. Am ekkor Moson megyében elvesztette birtokainak nagy részét, és Baranya megyébe kényszerült menni. Ott építtetett várakat és telepített községeket.) És még egy utalás arra, hogy a Gesta a XIII. századi magyar társadalmi viszonyokat tükrözi. A műben az áll: ha a király nem teljesítené a vérszerződés utolsó pontját, vagy ha a szerződő hét vezér közül szegné meg valaki, akkor örök átok alatt legyen. Ez majdnem ugyanaz-a szöveg, mint ami az Aranybulla 1231-es megújításában van. Forradalminak számít a kunok szerepeltetése, akik a magyar nemességgel egyenlő jogokat kívántak maguknak. A Gesta Hungarorumban olvashatjuk először — ha az 1279-es kun törvényeket nem számítjuk ide — a hét kun törzsről szóló részt, vezéreik a honfoglalók között már egyenlő jogokat élveznek. Pósa első kézből kapta az értesüléseket Juliánusz testvértől az őshazában maradt magyarokról, továbbá a tatárokra vonatkozó adatokat. A kunokat maga is jól ismerte, hiszen a jászvásári domonkos kolostor a kunok fejedelmének adományaiból, a kunok megtérítése végett épült. Pósának tudnia kellett törökül, hogy megértesse magát a kunokkal. Ez a türk hatás a Gesta erősen türk jellegű személyneveiből is kitűnik. Nagy kérdés, hogy a Gesta melyik fogalmazványát, kéziratát adta Pósa a jászvásári kolostornak. Bizonyára az elsőt, amely szinte III. Béláig hozza a magyarok cselekedeteit, s így befejezettnek volt mondható. A fennmaradt előszó ugyanis befejezett műre utal, míg a ma ismert Anonymus Gesta csak Géza fejedelemig jut. (Kézai Gestája és a Képes Krónika tükrözik ezt az első fogalmazást.) A kivakart első oldalról készített ultraviola és rétegfényképek alapján előkerült szöveg és rajzok ugyancsak erre utalnak. Ez a terület volt dr. Karsai Géza kutatásainak harmadik, bizonyító része. Az iniciálé-elemzés eredményeként előkerült név helytálló maradt, hiszen a kivakart első oldalon az ajánlás így kezdődik: „Pósa, akit püspöknek neveznek..." A körülmények és a személyek változása miatt — idősebb és ifjabb Csák Ugrin, majd IV. Béla halála miatt — sok a változtatás, a törlés az ajánlásban. A korán elhunyt címzett helyére utódja Rogerius (1249—1266) spalatói érsek neve és címei kerültek. Az 1270-ben elhunyt IV. Béla neve elé betoldották a „quondam bone memorie" (néhai boldog emlékmű) szavakat. A technika segítségével vált ismét láthatóvá a kivakart első oldalon készített, majd törölt rajzok, iniciálékezdések sorozata. Két rétegben is fellelhető a nagy P kezdőbetű domonkos-jelképekkel, és Pósa püspök mellképe. A kivakart oldal bal szélén, az iniciálé alatt van az ajánlási kép: egy hajkoronás pap ívrétű könyvet nyújt át a királynak. Egészen a bal alsó sarokban, a Ladislaus név első betűibe rajzolva egy ifjú uralkodó mellképe, ez alatt viszont Pósa temetését láthatjuk. Jól kivehető a koporsó, rajta a Pousa név, alatta az eps (episcopus = püspök) rövidítés. A koporsó előtt püspöksüveges pap végzi a szertartást. Mindez arra utal, hogy Pósa püspök IV. László uralkodása elején, 1272 után hamarosan meghalt. Dr. Karsai Géza kutatásaitól teljesen függetlenül, a Kassai Kódex egyes részeinek közreadásából ugyanaz az eredmény áll elő mint amit az irodalomtörténész — főkönyvtáros tárt fel hosszantartó, többszöri eljárással. (A Kassai Kódex a régi kassai domonkos kolostor gyűjteményes kézirata XIII. — XIV. századi anyaggal. Az eredeti holléte nem ismeretes. Hoffman Tamás szerzetes 1690-ben a domonkosokra vonatkozó iratok nagyobb részét az eredeti kódexről lemásolta. Ez a másolat került 1552-ben a Kassa melletti Miszlóka falu plébániájára. Pfeiffer Miklós kassai nagyprépost és Fehér Mátyás Jenő domonkos történész 1944. október elején fedezték fel az erősen rongált kéziratot a miszlókai plébánia lomtárában. A miszlókai plébános Fehérnek ajándékozta, aki a pesti domonkos kolostorban Böle Kornél rendtársa segítségével ismét lemásolta. A fehér Mátyás Jenő szerkesztésében Amerikában megjelenő Magyar Történelmi Szemle (Hungarian Historical Review) 1970. 2. száma adta közre az „Exodus Fratrum" című részt, Batu Munkácstól lassan vonul előre, balról és jobbról szárnybiztosító csapatokat mozgat — ezt megteszik Arpádék is. A Sajó mentén, a Hernád torkolata táján vívja meg döntő csatáját Batu Béla király odacsalt seregével 1241. április 11-én. A Gesta Hungarorum írója alaposan ismeri a muhi csata lefolyását és színhelyét, s ezt más csatajelenetek leírásában felhasználja (Nyitra, Temes mentén: vizek áradása, nyílzápor, éjszakai megkerülés és bekerítés). Árpádék a Gesta 31. fejezetében „Szerecsentől elindulva a Hernád torkolatánál áthajózták a Sajó folyót. Majd tábort ütöttek a Héjő folyónál a Tiszáig és Ernődig, és egy VÍZSZINTES: 1. Jelmondatunk első része, folytstva • függőleges 13, és 20. számú sorokben. 13. Rágcsáló. 14. Ilyen ház ls van. 15. Elektromos töltéssel rendelkező atom. 18. ... Margit, magyar színésznő. 17. Légszesz. 19. Alávaló. 22. Német névelő. 23. Kettős betű (ford.). 24. Spion. 26. Ize betűi. 27. ...parádé (zene). 29. Kettős betű. 30. M-betüvel a végén: gyújtóbombáknak a töltőanyaga. 32. Angol napilap. 34. Sportegyüttes. 35. Férfinév. 38. Magyarországi sportnyeremény Játék. 37. Pasas, alvfl. nyelven. 39. Nagyszerű. 41. Római hat. 43. Kinyit. 44. Nem ott. 46. Savanykás gyümölcs. 47. Ha ugyan — szlovákul. 48. Nem mozog. 50. Csónak. 52. Lírai költemény. 53. Város Franciaországban. 54. Keresztül. 55. Király — olaszul. 56. Véredény. 58. Olajfa. 62. Alumínium kémiai Jele. 64. Fontos ásvfiny. 66. Házikó. 68. Becézett nöi név. 89. Kevert tea. 71. Latin kötöszó. FÜGGŐLEGES: 1. Féldrágakő. 2. Méhtermék. 3. Mura közepe. 4. Mássalhangzó kiejtve. 5. Eladási értéke. 6. Iskola diák nyelven. 7. Kérdés. 8. Csillagkép. 9. Év — franciául. 10. Az ábécé alsó betűi. 11. Lóca. 12. Arab pálinka. 13. A Jelmondat második része. 18. Festmény. 20. A jelmondat