A Hét 1971/2 (16. évfolyam, 27-52. szám)

1971-11-19 / 46. szám

TASKENT ivette a részét valamennyi szövetséges köztársaság, egyvenhét autonóm körzet es számos város. Aki 1966 nyarán látta a tasken ti pályaudvarokat, em felejti el a darukkal, építőipari gépekkel, te­ergépkocsikkal és építőanyagokkal megrakott vég­ben hosszúságú vonatszerelvényeket, rajtuk a fel­•attal: Taskentnak Oroszország. Taskentnak Ukraj­a, Taskentnak Grúzia... és így tovább. A földrengést követő öt esztendő alatt négy és fél íillió négyzetméter alapterületű lakás épült — ép­en annyi, mint korábban húsz év alatt. S ehhez jbb tucat ipari létesítmény, műhely, építőanyagot yártó üzem, üzletek, áruházak, iskolák, óvodák, jolgáltatóipari létesítmények. A város területét — gyébként Taskent Moszkva és Leningrád után a armadik legnagyobb kiterjedésű város a Szovjet­nióban — a tervezők zónákra, övezetekre osztották •1, s ezek mindegyikében más-más szövetséges köz­írsaságnak vagy autonóm körzetnek a vállalatai üytatták az építkezést. Természetesen a közép­zsiai feltételeknek megfelelően építették a házakat, alkonokkal és loggiákkal, s a keserű tapasztalatok tán úgy tervezték az épületeket, hogy a lehető leg­agyobb mértékben ellenálljanak a földrengéseknek, e ugyanígy mindegyik negyed más-más képet mű­it, annak a köztársaságnak a jellegzetességeit viseli lagán, amely felépítette, így Taskent a szolidaritás rdekes szimbólumává, sohasem látott emlékművé­é lett. Egy japán újságíró, aki meglátogatta a vá­rost, benyomásairól a következőket írta: „Mi, japá­nok, jól tudjuk, mire képes egy földrengés és mi­lyen nehéz helyrehozni a földrengés okozta károkat. Csodálkozva láttam a daruk erdeit, az új negyedeket, hallgattam, ahogy meséltek a város lakóinak dere­kas helytállásáról, a hatalmas segítségről, amit Tas­kentnak a szovjet köztársaságok és más városok nyúj­tottak. Ez tehát a szocializmus, ahogy azt a saját szememmel láthattam." S a város tovább növekedik, az egymillió tasken­tinak már nyolc színháza, több mozija és hangver­senyterme van, működnek a kultúrparkok, a sport­csarnokok és a fedett uszodák. Nemsokára üzembe helyezik a metro első vonalát, a tévétorony tervei is elkészültek, s nem csökken az építkezés üteme. Az új ötéves tervidőszak folyamán további egy és negyed millió négyzetméter alapterületű lakás épül Taskentban s a modern nagyváros életéhez szükséges további fontos létesítmények. Az üzbég főváros a jö­vőben is a legmodernebb városok közé fog tartozni. Szöveg: GRIGORIJ KOLOBOV (APN) Képek: ALEKSZEJ VARFOLOMJEV A piac egyetlen közép-ázsiai városban sem hiá­nyozhat W taskenti földrengésről még nem feledkezett meg a világ. Az első földlökésekre 1966. áp­rilis 26-án került sor, utána a város a pusz­tulás képét mutatta: összedőlt a lakóházak, gyárépületek, iskolák, kórházak, üzletek leg­nagyobb része... Még sok héten át tartot­ak a földlökések, a talajmozgások a városban és :örnyékén az egész nyár folyamán nem szűntek neg. De már az első földlökések után két nappal negtartott pártaktíván, amelyen Brezsnyev és Ko­zigin elvtársak is részt vettek, jóváhagyták a la­;osság megsegítésének és a földrengés következmé­lyei felszámolásának tervét. Taskent lakossága, az Jzbég SZSZK és a többi szovjet szocialista köztár­aság kormányának segítségével hozzálátott a város íjjáépítéséhez. Tudósítónk Taskentban járt öt hónappal az áprili-i földrengés után, amikor még mindig nem nyugo­lott meg a föld, még mindig kisebb erejű földlöké­ek rázták meg olykor-olykor a sokat szenvedett vá­ost. Az emberek sátrakban laktak. De óriási volt . fegyelem, pániknak, idegességnek sehol semmi lyoma. A közellátás egész normálisan működött. A áros lakosságát egyetlen törekvés, egyetlen vágy lajtotta: minél több lakást tető alá hozni a tél be­illtáig, mert Közép-Ázsiában igen kemény a tél, bizony a Taskentban szokásos hidegben aligha lehe­ett volna sátrakban kibírni. Megindult tehát az új­áépítés — a nagy internacionalista összefogás je­;yében. Egyre több brigádmunkás érkezett Taskent­>a a szovjetország minden részéből, az újjáépítésből Csilinzar negyedet megkímélte a földrengés. Egyrészt távol esik a város­özponttól, ahol a földrengés epicentruma volt, másrészt a házak itt már úgy pültek, hogy ellenálljanak egy esetleges földrengésnek. Most valamennyi pületet ilyen elvek alapján építik Taskentban Már két évvel a földrengés után nem lehetett látni Taskent városközpontján, hogy itt okozta a legnagyobb pusztításokat a földrengés — mondotta egy angol geológus, aki 1968-ban járt Taskentban

Next

/
Thumbnails
Contents