A Hét 1971/2 (16. évfolyam, 27-52. szám)
1971-11-19 / 46. szám
TASKENT ivette a részét valamennyi szövetséges köztársaság, egyvenhét autonóm körzet es számos város. Aki 1966 nyarán látta a tasken ti pályaudvarokat, em felejti el a darukkal, építőipari gépekkel, teergépkocsikkal és építőanyagokkal megrakott végben hosszúságú vonatszerelvényeket, rajtuk a fel•attal: Taskentnak Oroszország. Taskentnak Ukraja, Taskentnak Grúzia... és így tovább. A földrengést követő öt esztendő alatt négy és fél íillió négyzetméter alapterületű lakás épült — épen annyi, mint korábban húsz év alatt. S ehhez jbb tucat ipari létesítmény, műhely, építőanyagot yártó üzem, üzletek, áruházak, iskolák, óvodák, jolgáltatóipari létesítmények. A város területét — gyébként Taskent Moszkva és Leningrád után a armadik legnagyobb kiterjedésű város a Szovjetnióban — a tervezők zónákra, övezetekre osztották •1, s ezek mindegyikében más-más szövetséges közírsaságnak vagy autonóm körzetnek a vállalatai üytatták az építkezést. Természetesen a középzsiai feltételeknek megfelelően építették a házakat, alkonokkal és loggiákkal, s a keserű tapasztalatok tán úgy tervezték az épületeket, hogy a lehető legagyobb mértékben ellenálljanak a földrengéseknek, e ugyanígy mindegyik negyed más-más képet műit, annak a köztársaságnak a jellegzetességeit viseli lagán, amely felépítette, így Taskent a szolidaritás rdekes szimbólumává, sohasem látott emlékművéé lett. Egy japán újságíró, aki meglátogatta a várost, benyomásairól a következőket írta: „Mi, japánok, jól tudjuk, mire képes egy földrengés és milyen nehéz helyrehozni a földrengés okozta károkat. Csodálkozva láttam a daruk erdeit, az új negyedeket, hallgattam, ahogy meséltek a város lakóinak derekas helytállásáról, a hatalmas segítségről, amit Taskentnak a szovjet köztársaságok és más városok nyújtottak. Ez tehát a szocializmus, ahogy azt a saját szememmel láthattam." S a város tovább növekedik, az egymillió taskentinak már nyolc színháza, több mozija és hangversenyterme van, működnek a kultúrparkok, a sportcsarnokok és a fedett uszodák. Nemsokára üzembe helyezik a metro első vonalát, a tévétorony tervei is elkészültek, s nem csökken az építkezés üteme. Az új ötéves tervidőszak folyamán további egy és negyed millió négyzetméter alapterületű lakás épül Taskentban s a modern nagyváros életéhez szükséges további fontos létesítmények. Az üzbég főváros a jövőben is a legmodernebb városok közé fog tartozni. Szöveg: GRIGORIJ KOLOBOV (APN) Képek: ALEKSZEJ VARFOLOMJEV A piac egyetlen közép-ázsiai városban sem hiányozhat W taskenti földrengésről még nem feledkezett meg a világ. Az első földlökésekre 1966. április 26-án került sor, utána a város a pusztulás képét mutatta: összedőlt a lakóházak, gyárépületek, iskolák, kórházak, üzletek legnagyobb része... Még sok héten át tartotak a földlökések, a talajmozgások a városban és :örnyékén az egész nyár folyamán nem szűntek neg. De már az első földlökések után két nappal negtartott pártaktíván, amelyen Brezsnyev és Kozigin elvtársak is részt vettek, jóváhagyták a la;osság megsegítésének és a földrengés következmélyei felszámolásának tervét. Taskent lakossága, az Jzbég SZSZK és a többi szovjet szocialista köztáraság kormányának segítségével hozzálátott a város íjjáépítéséhez. Tudósítónk Taskentban járt öt hónappal az áprili-i földrengés után, amikor még mindig nem nyugolott meg a föld, még mindig kisebb erejű földlökéek rázták meg olykor-olykor a sokat szenvedett váost. Az emberek sátrakban laktak. De óriási volt . fegyelem, pániknak, idegességnek sehol semmi lyoma. A közellátás egész normálisan működött. A áros lakosságát egyetlen törekvés, egyetlen vágy lajtotta: minél több lakást tető alá hozni a tél beilltáig, mert Közép-Ázsiában igen kemény a tél, bizony a Taskentban szokásos hidegben aligha leheett volna sátrakban kibírni. Megindult tehát az újáépítés — a nagy internacionalista összefogás je;yében. Egyre több brigádmunkás érkezett Taskent>a a szovjetország minden részéből, az újjáépítésből Csilinzar negyedet megkímélte a földrengés. Egyrészt távol esik a városözponttól, ahol a földrengés epicentruma volt, másrészt a házak itt már úgy pültek, hogy ellenálljanak egy esetleges földrengésnek. Most valamennyi pületet ilyen elvek alapján építik Taskentban Már két évvel a földrengés után nem lehetett látni Taskent városközpontján, hogy itt okozta a legnagyobb pusztításokat a földrengés — mondotta egy angol geológus, aki 1968-ban járt Taskentban