A Hét 1971/2 (16. évfolyam, 27-52. szám)

1971-11-19 / 46. szám

mat, mert bizony sok változás történt erre. Ügy gondolom, nem árt, ha egy kissé végigpásztázom a múltat, hogy annál jobban megértsük a jelent. A mai Poprád tulajdonképpen két önálló faluból: Poprádból és Vefkából és az egykori járási székhelyből Spiäská Sobotából olvadt össze Ez a három település nagy kiterjedésű háromszög alakú várossá egyesült, a Poprád folyó és a Velick? patak közt. A három település története nagyon gazdag, hiszen mindhárom a Szepesség legrégibb települései sorába tartozik. Már a XIII. század krónikáiban is találunk róluk feljegyzéseket, még korábbról is. A Poprád folyóról először 1209-ben történik említés, valószínű, hogy már akkor is volt itt település. Poprád alapításának idejét nem tudjuk. Poprád is a 24 szepesi város sorába tartozott. A főtéren hetivásárokat tartottak, természetesen ehhez királyi hozzájárulás volt szükséges. 1380-ban Nagy Lajos királytól kapott vásártartási jogot. Tizenhat szepesi várost Zsigmond király 1412-ben elzálogosított, köztük Poprádot és Mária Terézia váltotta vissza 1772-ben a lengyelektől. A középkorban, de még az újkorban is különböző kézműipari ágazatok és a kereskedelem határozták meg a szepesi városok jellegét. Közeli és távoli városokkal voltak kereskedelmi kapcsolataik. Kereskedőik jártak Krakkóba, Boroszlóba, Debrecenbe, Pestre és Erdélybe. A céhrendszerben tömörült iparosok készítményeit vitték messzi piacokra. Például virágzott a szőrmeipar Felkán, Poprádon posztókészítők, szabók, mészárosok működtek nagy számban, no meg cipészek és csizmadiák. A XVII. században a papírgyártás is megveti lábát Felkán, majd 1693-ban Poprádon is felépül a papírgyár. Felkán a XIX. században beszüntették a papírgyártást, de a gyárépület még ma is megvan. Poprádon viszont a kapitalista, tőkés uralom minden fázisát átvészelve még ma is mint a Technocelpap nemzeti vállalat üzeme működik. Ércfeldolgozó hámor is volt, 1859-ben felépitették az első szepesi sörgyárat. A közeli erdőségek kincsét Poprád fűrésztelepein dolgozták fel. Az igazi fellendülés korszaka a kassa—oderbergl (ma koSice—bohumíni) vasútvonal építésével indult meg. Az általános érdeklődés előterébe most bekapcsolódnak az egészségügyi dolgozók is és a Magas-Tátrában egymás után épülnek fel a szanatóriumok, kórházak, üdülők. Megépítik a Poprádról Stary Smokovecen (Ótátrafüreden) át Strbské Plesóra (Csorbatóra) és Star£ Smokovecről Tatranská Lomnicára (Tátralomnicra) vezető keskenyvágányú villamos vasutat. Ennek közelében további települések és egészségügyi berendezések létesülnek. Az első világháború után Poprád ipari központtá fejlődött. Szeszfőzde, konzervgyár, téglagyár, gépgyártó üzemek épülnek, aminek következménye, hogy egyre nagyobb a lakosok száma. Poprádnak ma mintegy 16 000 lakosa van. Az ipari üzemek egyre bővülnek, újabb üzemeket létesítenek, kibővült a vagongyár, a sörgyár, nagyot fejlődött a papírgyár, a fafeldolgozó üzem. Azonkívül a termelő szövetkezetek, valamint a szolgáltatási üzemek is hozzájárulnak a lakosság igényei kielégítéséhez. Mindent összegezve röviden csak azt mondhatjuk, hogy különösen a második világháború után, de főleg 1948 februárja óta hatalmas fejlődésen ment át Poprád és környéke. Talán úgy mondhatnám a legjobban, hogy a Tátra felé nyíló ajtó teljes egészében kitárult, tárt karokkal fogadja a látogatókat és felkészülve küldi őket a hegyóriások ölébe. Két éve, hogy itt jártam. S bár már akkor is sok újat láttam, mostani látogatásom arról győzött meg, hogy Poprád számára csak most kezdődik a felvirágzás korszaka. Már kész az új szálloda, új lakótelepek fogadják a városnézésre indulókat. És még valamit szeretnék megjegyezni, bár ez csupán személyi érzésem: Immár négy évtizede járok a Tátrába. Persze, nem sikerül minden évben eljutnom ide, de legalább Poprádon megállok. Igyekszem nyitott szemmel járni és talán azért vettem észre, hogy az egykori kispolgári közönyösséget, fiatalos lendület és lelkesedés váltotta fel. És ezt nemcsak én tartom jó jelnek. BA Tátrai szanatórium A Magas-Tátra kapuja iffi ' •' ' •

i .«ws sshwkb-TM via Van, aki már előbb leszáll és Strbské Plesoról (Csorbatóról) indul a Magas-Tátra hegyivilágba. Mert hiszen Strbské Plesoról ugyanúgy villamoson el lehet jutni minden fontos helyre, el lehet érni az összes menedékházakat, innen is elindulhatunk a könnyebb és nehezebb hegyi túrákra. No de mégis — Poprád a Magas-Tátra igazi kapuja. És Poprádon érezni és szemlélhetni a legjobban a hatalmas ipari fejlődés ütemét, a vállalatok lüktetését. Egykor valóban csak a turisták, a kirándulók jártak erre, most pedig szinte gombamódra szaporodnak az ipari vállalatok, fejlődnek a kisvárosok, többek egyesüléséből ipari központok keletkeznek. Nagyon régen volt ugyan, de mégis emlékszem, hogy Poprádra érkeztemkor megszálltam a nagyhírű Európa hotelben, mely ott áll közvetlenül az állomással szemben. Olykor-olykor betértem a városba is, végigmentem a piactéren, benéztem egyik-másik boltba és aztán usgyi neki a Magas-Tátrának. Villamoson, természetesen. Mikor az elmúlt napokban erre jártam, alaposan meg kellett erőltetnem az agya-Űj lakónegyedek a Tátra alján Poprádi tetők felett