A Hét 1971/2 (16. évfolyam, 27-52. szám)

1971-11-05 / 44. szám

(•••••••mnmmi A Hét képes versenye Kicfoda micsoda ? Kedves olvasóink, minden számunkban három híres személyiség arcképét közöljük. Ki kell találni ezeknek nevét, vagy valamelyik alkotásuk címét. A szerencsés megfejtők között számonként 150 korona jutalmat sorsolunk ki. A rejtvényhez szelvényt mellékelünk, amit a megfejtéshez csatolni kell. Többek kérésére közöljük, hogy a versenyszel vényt a lap megjelenésétől számított egy héten belül a helyes válasszal együtt be kell küldeni a szerkesztőségbe. A később beküldött válaszokat nem vehetjük figyelembe a sorsolásnál. x. Jakov Mihajlovlcs Sverd-lov (1885 — 1919), szovjet államférfi, az oroszországi munkásmozgalom kiemelkedő személyisége. 1919-ig a párt Központi Bizottságának szervezési tevékenységét irányította. 1917 októberében a Központi Bizottság Forradalmi Katonai Központjának és a pétervárí Forradalmi Katonai Bizottságnak, 1917 novemberétől haláláig az összoroszországi Központi Végrehajtó Bizottság elnöke volt, 1924-ben egy uráli bányászati és ipari központot neveztek el róla. Kérdés: A város korábbi neve? 2. Valentyina Viagyimirova Tyereskova (szül. 1937-ben) szovjet űrhajósnő. Textilmunkásnő a jaroszlavli Perekop gyárban, majd 1960-ban elvégzi a textilipari technikum levelező tagozatát. 1960-ban üzemi Komszomol titkár, a területi Komszomol bizottság tagja. 1959-től ejtőernyős sportot űz. 1962-től az SZKP tagja és űrhajós kiképzésben vesz részt. 1963. június 16-19-én V. F. Bikovszkijjal csoportos űrrepülést hajt végre. 1963-ban férjhez megy A. Nyikolajev űrhajóshoz. 1968-tól a szovjet nőbizottság elnöke. Kérdés: Mi volt annak az űrhajónak a neve, amelyen Tyereskova és Blkovszkij csoportos űrrepülést hajtott végre? 3. A Szovjetunió honvédelmi minisztere. 1903-ban született s 1919-ben önkéntesként belépett a Vörös Hadseregbe. 1928-tól az SZKP tagja. 1941 és 1945 között hadosztályparancsnok, hadtestparancsnok, majd az 1. Ukrán Front parancsnoka. 1945 —53-ban a kijevi körzet parancsnoka. 1955-től a Szovjetunió marsallja. 1958-tól 1967-ig a Varsói Szerződés Egyesített Fegyveres Erőinek főparancsnoka, a Szovjetunió . honvédelmi miniszterének első helyettese, 1967-től honvédelmi miniszter. 1954-től az SZKP KB tagja. — Neve? A 24. számú verseny nyertese: Andrejkovics Teréz, Blatná na Ostrove 95., okr. Dunájská Streda. 28 Gútai Líra — negyedszer Szombaton, november hatodikán ismét ütemes dobpergéstől, gitárszótól, daltól lesz hangos a gútai (kolárovoi) szövetkezeti klub, ahol az idén immár negyedszer kerül megrendezésre a Gútai Líra, a fiatal szlovákiai énekesreménységek fesztiválja. A rendezvény előkészületeiről H o 1 u b e k Lászlóval, a fesztivál „mindenesével" s a helyi művelődési otthon igazgatójával beszélgettünk. — Hallhatnánk valamit a Gútai Líra előző évfolyamairól, fokozatos népszerfisődésének titkairól? — Mi tagadás: a gútai fiatalok hosszú évekig nem épp a legjobb hírben álltak, miszerint jobbára csak unatkoznak, tétlenkednek szülővárosukban; alig-alig lehet őket összefogni, megnyerni egy-egy rendezvény vagy egyéb helyi akció érdekében. Tény és való: a helyi kulturális rendezvények többsége inkább az idősebb korosztálynak szólt, ami azonban távolról sem lehet mentség a gútai fiatalok passzivitására. Mégis arra törekedtünk, hogy ők is kapjanak egy lelkesedésre, munkára, „odafigyelésre" ösztönző rendezvényt — és így született a Gútai Líra gondolata, melynek... — ... ez idén már a negyedik évfolyamát rendezik meg! — Igen! És már ez a tény is ékesen bizonyítja, hogy a kezdeményezés jó talajra, megértő visszhangra talált. Ma már nem is a fesztivál megrendezése, hanem inkább esetleges elmaradása lenne valóban feltűnő ... — E „csallóközi Líra" bizonyára azonban nemcsak a helyi művelődési otthon „magánrendezvénye"? — Természetesen, hogy így „szólóban" sem erővel sem anyagiakkal nem győznénk a munkát. Ezért a városi nemzeti bizottság, a Járási Népművelési Központ és a környező üzemek hatékony támogatását is élvezzük a táncdalfesztivál előkészítésében és lebonyolításában. — Mit árulhatna hát el így elöljáróban a táncdalkedvelők küszöbönálló gútai találkozójáról? — A szervezési-előkészületi munkát épp oly lelkiismeretesen végeztük, mint az előző években, sőt, talán az előző három év tapasztalatait összegezve még jobban sikerült összehangolni a fesztiváli kötelességeket és teendőket. Talán nem árulok el külö-A tehetséges H a c s e k Erzsi minden bizonnyal él majd a hazai „pálya" előnyével.,. (Foto: Prandl S.) nösebb titkot, ha elmondom: Gúta testvérvárosa Prága s ennek címén meghívtuk Vaäek Neckáít is, aki megígérte: amennyiben sikerül beosztania, úgy ő is ott lesz a vendégénekesek sorában! A helyi énekeseken kívül szeretettel várjuk a Gútai Lírán a csehszlovákiai magyar fiatalok tavalyi s az idei országos táncdalfesztiváljának legjobbjait: Benes Ildikót, Oros Zolit, Vágovtcs Istvánt, Bíró Szerénkét, Dombóvári Luciát, akik a többi 12—13 énekessel vetélkedve az est versenyrészében szerepelnek. A győztesről és a helyezésekről a zsűri nyilvános pontozással dönt majd, de a szavazólapok kitöltésével a közönség is „véleményt nyilváníthat". — Befejezésképpen szólhatna valamit a Gútai Líra jövőjéről? — Erről csak röviden: szeretnénk, ha jövőre, a jubileumi, ötödik évfolyammal nem szakadna meg a sorozat, hanem a Gútai Lira végleg helyet kapna a hazai könnyűzenei rendezvények sorában. (miklósi) Fiatalok - orvosszemmel SZÜKSEGES-E A HÁZASSÁG ELŐTTI NEMI KAPCSOLAT? A fiatalok többsége el-elgondolkozik ezen a nem könnyű kérdésen, melynek egy életre szóló lélektani-szexuológiai szerepe is lehet... Nos, a válaszkeresés kapcsán el kell mondani, hogy a nemi kielégülés ösztönös vágya, a serdülőkor befejeztével, a fiúknál és a lányoknál egyaránt jelentkezik. De tudni kellene itt azt is, hogy minden Ilyen fiatalon kezdett nemi viszonynak csak egy leendő házasság biztos távlatával szabadna létrejönnie! A szerelmet puszta nemi viszonnyá sekélyesíteni felelőtlenség és az érzékenyebb fiataloknál negatfv hatással lehet azok érzelmi világára. Az ismeretség ugyanis nem csupán a szexuális kapcsolat kialakulását szolgálja, hanem egymás jellemvonásainak, szokásainak, érdeklődési körének megismerését is. A szakemberek véleménye szerint ezért a nemi viszony létrejöttéhez legalább egy esztendei ismeretségre lenne szükség, mialatt a fiataloknak elegendő idejük van egymás teljes megismerésére. Igaz: a „bűnbeesés" érzetével manapság szinte alig találkozunk, de sok olyan fiatal is van, aki a házasságkötés utáni nemi életet részesíti előnyben. Egyértelmű tanácsot adni ebben szinte lehetetlen, hiszen az emberek, szokásaik, nézeteik különbözőek. De itt is időszerű az a közmondás, miszerint: „Kétszer mérj és egyszer vágj!"... • 0 Szovjet nevelés - impozáns sikerek Versenyszelvény mmwmA A cári Oroszország tudományos fejlődésében jóval lemaradt a haladó országok mögött. Különösen az elemi iskolák száma volt alacsony. De az ország lakosságának számához (180 millió) viszonyítva a közép- és főiskolai oktatás sem volt kielégítő. Az analfabetizmus tömeges jellegű volt, az összes lakosságnak kereken 75 százaléka nem tudott Írni és olvasni. Ez a cári kormány főbenjáró bűne volt, de a főiskolák létének 280 éve alatt is az országban csupán 105 ilyen iskolát alapítottak. Ezekben az első világháború előtt 120 ezer ember tanult, összehasonlításképpen emlékeztetünk arra, hogy csupán 1958— 1965 között 22 új főiskolát és a fakultások százait nyitották meg. Az egyetemi és főiskolai hallgatók száma 1862 000-rel emelkedett. A forradalom előtt a főiskolai képzés a vagyonos osztályoknak volt fönntartva. A hiányos képzési lehetőségek különösen a nemzeti kisebbségeket érintették. Így a forradalom előtt a mai bjelorusz, azerbajdzsán, örmény, kazah, üzbegisztáni, tadzsikisztáni, kirgiz és moldvai szövetséges köztársaságok területén egyetlen főiskola sem volt! Miután a szovjetek 1917 késő őszén átvették a hatalmat, azonnal bevezették a kőtelező oktatást. A szovjet állam oktatásügyi minisztériuma úgy rendelkezett, hogy az általános iskolák legalsó osztályai mintatanulóinak szabaddá teszik az utat a magasabb képzés felé. Az osztályelsőket így kiveszik az általános iskolákból és középiskolákba íratják. A kiváló közép- és főiskolai tanulók ettől kezdve tanulmányaikat állami költségen folytathatják, vagyis ösztöndíjat élveznek. A NOSZF óta a kvalifikált kádereket a Szovjetunióban különböző típusú tanintézményekben képezik. Ezek egészében három fő csoportra oszthatók: egyetemek, politechnikai főiskolák és különleges (humanisztikus) főiskolák. Az egyetemek fontos tudományos központokká fejlődtek. A terjedelmes kutatómunkán kívül kvalifikált szakembereket képeznek kl a tudományos és kulturális intézmények, a népgazdaság, az oktatásügy, az államapparátus és a társadalmi szervezetek számára. Az egyetemi képzés rendszere kiterjed a természet és humán tudományok valamennyi területére, így a nyelvészetre, zsurnalisztikára, történelemre, filozófiára, gazdaságtudományra, jogtudományra, fizikára, matematikára, biológiára, orvostudományra stb: ... Érdekes megjegyezni, hogy míg például a cári Oroszországban — az állam erősen agrár jellege ellenére — csupán 13 ilyen főiskola volt, ma 400 ezer hallgatóval 98 mezőgazdasági főiskola van a Szovjetunióban. Ez természetes is, hiszen az októberi forradalom után az erősen gépesített, nagy területen működő mezőgazdaságnak számos képzett emberre volt s van szüksége. A tanár-, orvos-, jogászképzés; a tudományos dolgozók nevelésének bármely területéről hasonló átütő változásokról és sikerekről számolhatnánk be, melyek lényege egyetlen mondatba sűríthető: szovjet nevelés — impozáns sikerek!