A Hét 1971/2 (16. évfolyam, 27-52. szám)

1971-10-08 / 40. szám

idősebb gyerek komolyan figyeli a felnőttek beszélgetősót. A férfi karja egész idő alatt ott nyugszik felesége vállán, önkéntelen, természetes mozdulat. Nem hízelegnek egymásnak, nem játsszák meg magukat előttem. Egyszerű a képlet, megfejtheti bárki, aki csak belép hozzájuk és fél órát beszélget velük. Benne van a légkörben, hogy ez a két ember szereti, megérti egymást, s így a kevés pénz ls elég, a sok gond sem sok. Az Igaz, hogy a gyerekszobában még csak ágyak vannak és semmi más. S az ls, hogy sok minden hiányzik még a lakásból. A szülők nem jutnak el szórakozóhelyekre, mégcsak moziba sem. A színházat kérdezem, jóízűt nevetnek rajtam. Nincs bunda, autó stb. — Majd ha nagyobbak lesznek, dolgozni megyek én is és vásárolunk mindent. — Ezt mondja az asszony. Lehet, úgy tűnik, hogy mindenáron valamiféle Idillikus, sőt már a giccs határát súroló családi képet Igyekizem festeni róluk. Nem. Az Igazság az, hogy jóval elégedettebbnek tűnnek, mint a sokkal jobban szituált így gyermekes családok. Ugyanúgy az édesanya ls. — Akarta a harmadik gyermeket ls? — Talán a kettő elég lett volna, nagyon, de nagyon nehéz kijönni ibból az egy fizetésből. — Nem gondolt arra, hogy... ? — Nem. Eszembe sem jutott. Hát :sak nézzen rá, nem lett volna kár érte?! — Mama! — szól közbe a kisfiú és úgy átfonja édesanyja nyakát, nintha megköszönné, hogy akarták és szeretik. Nem tehetek róla, de akaratlanul Jenjámln László Reggeli karének cínű versének sorai motoszkálnak a lejemben. ,A kétszemélyes fekhely, i hitveti ágy megtelik gyerekkel. » • • Ha ez nem ad boldogságot, mi ad? Hifiié képzett veszélyek miatt 'éltek hajóra szállni xajadon lányok, nőtlen férfiak." Persze egyszerűsítés ez is. Hiszen i problémák léteznek, és sokszor »em csoda, ha félnek hajóra szállni l házastársak ls. Nem képzelt vészéyek, de valóságos éló problémák niatt. A végtelenségig lehetne folyatni az érthető Indokokat: azt, hogy áradtak és túlterheltek a dolgozó lők. Hogy a fejlődés során ma már :étíajta nőtípus van. Az egyik, aki gész életét a munkahelyén elért slerek töltik kl és a családi gondokat :éptelen elviselni. A másik, aki — kármilyen kevés jövedelemmel renlelkezlk ls a család - azt állítja, ogy a harmadik gyermekért ls kár stt volna, ha nem születik meg. Vanak, akik a családi életben beállt elldegülés miatt nem akarnak több yermeket, mert az egy is nem a kedes kapocs, de sötét teher. Sok klfoás elhangzik, hogy a munkahelyen em becsülik meg a jövendő anyát, ogy nehéz a fiataloknak a kezdet, mikor az első lépést lakásvásárlással ell kezdeni... ésatöbbl, ésatöbbi... 'ersze akad olyan eset is bőven, amior az önzés, a kényelemszeretet, a ílzott Igényesség, az« autóimádat stb. lőbre való mint az, hogy gyermeket süljön az asszony. Rengeteg a probléma, tény azonban, ogy a család létünk, a társadalom lécnek alapja. Tudjuk, hogy a gyerlekszaporulat hazánkban az utóbbi vek során nagymértékben csökkent, nnek Indokai és okai nagyrészt lsíertek. De ismeretlenek is. Beszélni kell róluk! Főleg az édesnyáknak, de másoknak is. Sok eseten és ez a leggyakoribb, egyes emerek dogmatikus nézete kedvetlenül 1 az édesanyát a további gyermektől. ,z az egészségtelen emberi viszony, mikor úgy érzi a gyermeket váró olgozó asszony, hogy nem többletet, e terhet jelent környezetének és a irsadalomnak. T. KASZA IDA Y v- 4 r* Valódi világkiállítás A modern kereskedelem már rég megcáfolta azt a hamis hiedelmet, hogy „a jó bornak nem kell cégér". A modern társadalomban, az áruk nagy dzsungelében az Iparágak legkiválóbb termékel ls csak úgy érvényesülhetnek, ha a fogyasztók megismerik őket, ezért igenis kell cégér a jó bornak is, kell reklám, amely egy-egy árura felhívja a fogyasztók figyelmét. De mit tegyen az olyan termékkel a társadalom, amely nem egyéni fogyasztást elégít ki, nem tűnik el az egyén bendőjében, lakásában, hanem a nagy gyárak csarnokába kerülve szolgálja az embert, az emberi igények apró és nagy szükségletelt kielégítő termékek tömegét gyártják vagy a már kész termékeket szállítják, juttatják el a fogyasztóhoz. Kétségtelen, hogy az ilyen, méretében ls nagy gyári berendezéseket, gépeket nem lehet, apró üzletekben, dobozokba zárva árusítani. Ezt a feladatot szolgálják a világon egyre-másra szaporodó nemzetközi árumintavásárok. Hogy mennyire szaporodnak az Ilyen vásárok, azt az ls bizonyítja, hogy lassan már nem lesz modern állam, rangos város, amelyben ne rendeznének Időnként valamilyen jelentős vásárt. Nyilvánvaló, hogy az ilyen vásárok megrendezését is szigorú gazdasági érdekek diktálják, az a törekvés, hogy megkönnyítsék a nagy értékeket képviselő gépek, ipari és más termelőberendezések érvényesülését, „fogyasztóhoz" juttatását. Nagyvásár, nagy üzlet, nagy nemzetközi vásár, nagy nemzetközi üzletkötések színhelye. A brnól vásár nem véletlenül jött létre és nem tartozik a megszokott nemzetközi árumlntavásárok sorába. Ezt azért is állíthatjuk, mert a brnól gépipari kiállítás Európa legrangosabb gépipari seregszemléje, ahol a világ mindkét tábora fölsorakoztatja legjobb termékelt, azokat a gépeket, amelyek egy-egy államot reprezentálnak. Tehát nem egyszerű tűmegösszejövetel, a hozzá nem értő emberek vásári gyülekezete, hanem rangos szakemberek által éles szemmel figyelt bemutató, amelyen áruk és termékek, gyári berendezések érhetnek el világsikert és bukhatnak meg. Ezért a brnól gépipari árumlntavásárt figyelve senki se csodálkozzék azon, hogy a technika legújabb eredményeire kíváncsi, technikai műveltségre szomjas fiatalokon kívül egyre több az olyan szakember, aki a legkitűnőbb mestere a saját szakmájának, egy-egy Iparágnak. Üzletet kötni jönnek, de közben sok titkát leshetlk el saját szakmájuknak. Bizonyos, hogy ezeket az Ismereteket, tapasztalatokat odahaza ilyen vagy olyan formában érvényesítik ls, tehát a brnól árumlntavásár teljesíti másik nagy küldetését ls, a nagy nemzetközi üzletkötések mellett nagy nemzetközi tapasztalatcserét nyújt a szakembereknek, Európa legjobb mérnökeinek és technikusainak. Hiba lenne azonban, ha nem szólnánk arról, hogy Brno ebben az évben különleges gondot fordított a kiállításon megjelent, felmutatott gépek, gyári berendezések esztétikai értékjegyeire ls. Az utóbbi években komoly közgazdászok, pszichológusok sokat foglalkoznak azzal a kérdéssel, hogy a szép gép milyen hatással van a vele dolgozó munkás munkateljesítményére. Senki se vonja ma már kétségbe, hogy az esztétikailag szép esztergapad, marógép Igenis elősegítheti a jobb munkaeredményeket, mert a maga kellemes környezethatásával fokozni képes a munkás igyekezetét, munkakedvét. Példálózásainkban ne ls menjünk túlságosan messzire, elegendő, ha az irodagépekre hivatkozunk. Az a gépírónő, akinek jelenleg a cikkemet diktálom, kétségtelenül nemcsak arra figyel, hogy mit írok, mit diktálok neki, hanem arra is, hogy az előtte lévő írógép milyen sötét, fekete, koporsószerű, öreg maslna-e, amely ráadásul még fülsértően zakatol ls, avagy kellemes benyomást keltő munkagép, olyan, amely a gépírónőnek sem a színérzékét, sem a formaérzékét nem zavarja, tehát nem akadályozza őt abban, hogy minél jobb munkateljesítményt nyújtson. Ez természetesen csak egy közvetlen kitérés akart lenni abból a szempontból, hogy bizonyíthassuk, Igenis nem lényegtelen és nem közömbös, hogy az ember milyen szerszámmal, milyen géppel dolgozik. Az Idei brnól gépipari kiállításon elsősorban ezekre a szempontokra figyeltek, eszerint értékelték a kiállított termékeket, eszerint osztották a kiállítás aranyérmeit. A brnól gépipari kiállítás aranyérme világmárka, olyan védjegy, amellyel bárhol'sikert érhetnek el a gépipar legjobb termékei. Nem csoda hát, ha e rang aranyérem megszerzésére Európa legnagyobb gépipari hatalmasságai törekednek. Olvasóink évről-évre közvetlen beszámolót kapnak a brnól gépipari világkiállításról. Sok olyan rejtett kulisszatitkát tudhatták meg a vásárnak, amely minden gépet és technikát szerető embert érdekelhet. Mégis fölmerül a kérdés, hogy a nem szakemberek számára miért foglalkozunk olyan gyakran, évről-évre ezekkel a kérdésekkel. Senki előtt sem titok, hogy a szocialista társadalmi rend az ipari haladás legnagyobb híve. Társadalmi rendszerünkben tehát minden eszközt és alkalmat megragadunk annak az érdekében, hogy az emberek érdeklődését fölébresszük a technika Iránt. Annál is szívesebben tesszük ezt, mivel a brnól gépipari kiállítás Közép-Európa minden népe számára szívügy. Már a középkorban, amikor a kereskedők lóháton és szekereken szállították áruikat, Brno Európa egyik legnagyobb kereskedelmi gócpontjává nótte kl magát, mivel szerencsés fekvésénél fogva a kelet-nyugat és az észak-dél kereskedelmi utak metszópontjában fekszik. Minden árutermék, amely a Balkán vagy az olasz félszigeten készült és az északi népekhez jutott, minden olyan termék, amely Európa északi részeiben került ki az Iparosok keze alól és Dél-Európa népei számára gyártották, Brnón keresztül jutott el a fogyasztóhoz. Es ha azt mondjuk, hogy Bécs az Osztrák-Magyar Monarchia fővárosa sikertelenül hadakozott annak az érdekében, hogy a nyugatról keletre és a keletről nyugatra vándorló kereskedők mind Brnón haladtak keresztül, akkor úgy gondoljuk, hogy kissé jellemeztük Brno város kereskedelmi múltját, hatalmas üzleti hagyományalt. Közép-európa népei közül még kevesen éltek ezen a földrészen, amikor Brno városa már az akkor virágzó népek kereskedelmi központja volt. Tehát nem véletlen az, hogy a brnól gépipari kiállítás Európa legrangosabb gépipari seregszemléje. A várost nagy tradíciók kötelezték, hogy ezt a nagy szerepet betöltse, hogy közvetítsen kelet és nyugat, észak és dél között. Bizonyos, hogy az ldet vásár ezen a téren ls nagy lépést jelentett előre, mert a legjobb szakemberek elismerő szavai jó Igazolványt állítottak ki a vásárról. - él