A Hét 1971/2 (16. évfolyam, 27-52. szám)

1971-10-08 / 40. szám

son úr mozdulatot tesz abban az irányban, hogy engem leleplezzen, akkor maga meghal, kedves. Ezt közöltem mór Carson úrral." , Az öregember, akiről kiderült, hogy gengszter, tudta, hogyan hívják a pénztárost, és kiszámította azt is, hogy valaki biztosan mögéje fog lépni, bór ezt nem volt nehéz kitalálni. Utánam mar kis sor alakult. Szorosan jött mellettem, egyik kezével fogta a karomat, ami nagyon fontos volt, mert kishíjón összeestem. És mikor kiértünk az utcára, a levegőre, és tettünk néhány lépést, megláttam a rendőrt, és csakugyan elájultam. Vizsgálatvezető: Hallotta, hogy a rendőr kiáltott, hogy állj, vagy lövök? Eta Rlton: Elájultam. Nem hallottam semmit. Marco Pisbraugh: Mit akarnak attól a rendőrtől? Mit tehetett volna mást? Várjon, amig az a gengszter lelövi? Melyik politikus akar a választásokon sikereket elérni azzal, hogy mint a demokrácia bajnoka áll ki? Miért vonják felelősségre a rendőrt, aki az életét kockáztatta? Egy ócska bandita miatt csinálnak ilyen cirkuszt? Vagy a választások miatt? Peeter Hinck gyanúsított: Szokott helyemen álltam. Tudom, hogy pénteken délben a rendesnél élénkebb a forgalom a bankban és mindenesetre nagyobb figyelmet fordítottam a kibe járókra, mint máskor. Észrevettem az öregurat, aki egy fiatal lányba karolva, korét meghazudtoló ruganyossággal, de nem túl gyorsan kilép az épületből. Különösnek tűnt, ahogyan egymás mellett mentek, de már el akartam fordítani a fejemet, mikor a lány összeesett. Természetesen azonnal igyekeztem a segítségére sietni, ami nem volt olyan egyszerű a nagy tömegben. Nagy volt a tömeg, elismerem. Azonban mikor a lány összeesett, és egy pillanatra tisztán láttam a helyzetet, megláttam az „öregúr" kezében a revolvert. Talán nem is tűnt fel, hogy van valami a kezében, ha a hangfogó hosszú csöve nem ötlik a szemembe. A rabló rám nézett, rám emelte a fegyverét. Én nem tétováztam, kirántottam a szolgálati revolveremet és a lába irányába lőttem. Vizsgálatvezető: Megállni! Azt mondja, hogy nagy tömeg volt. Hogy meri nagy tömegben lőni? Peeter Hlnck: Mesterlövész vagyok. És az életemet mentettem. Vizsgálatvezető: Tudja, hogy mielőtt fegyverét használja, előbb fel kell szólítania az illetőt, hogy álljon meg? Peeter Hinck: Tudom kérem, de ezúttal arra nem volt idő. Mint kiderült, meghalt. Nem én vétettem el a lövést, hanem 6 térdelt le közben, hogy engem alaposabban célba vehessen. Ez lett a veszte. Vizsgálatvezető: És felismerte? Peeter Hinck: A fejéről leesett a paróka, a szeméről a szemüveg. Nem volt nehéz felismerni. Ismerte Jakob Briggset minden rendőr, hiszen egyike voit a legveszélyesebb gengsztereknek. Azóta azt ls tudom, hogy két hónappal előbb került kl a fegyházból. Vizsgálatvezető: Mindegy. A tanácsban interpelláció hangzott el, hogyan engedheti meg a polgármester, hogy a rend őrei így, ilyen könynyelműen használják fegyverüket? Peeter Hlnck: Könnyelműen? — Aztán vállat vont. Értelmes ember volt. Tudta, hogy rajta nem múlik semmi, ö többé nem is fontos. Fontos, hogy az interpelláció megtörtént. 1:0 a polgármesteri székért küzdő elemek javára. 4. „Kapások" 4 A Nyírség szerelmese Soltész Albert Festő, grafikus-Debrecenben született 1928-ban. 4 Tizennégy éves koráig élt szülővá-4 rosábqn, aztán szüleivel > együtt a fal-4 vak, tanyák világába űzte a szegénység, a megélhetés kényszere. A gé-2 pészkovócs apa mellett látta az izzó £ vasat, melyről tűzrózsákat álmodott, 4, látta a tanyai világot minden szép-4f

ségével és nyomorúségával együtt, £ lenyűgöző erővel zúgott át rajta a £ tanyai élet szürke hétköznapjainak £ egyszerű, markáns, vad, mégis íel-4y

emelő költészete. Valósággal szivén 4 csókolta és megtermékenyítette. 1948-ban Nyíregyházán, a Besse-4 nyel Képzőművész Szakkörben, a 2 Népfőiskolán indul el pályájára, ahol Diószegi Balázs, ösz Dénes, Boross. í Berky Nádor és Z. Szalay Pál voltak mesterei. A Képzőművészeti Főisko-4, Ián 1950/51-ben Fónyi Géza tanít^ ványa volt. 1956 óta vesz részt tár^ latokon, tíz éve pedig állandó kiélli^ tója a békéscsabai és gyulai orszá-4y

gos tárlatoknak. 1988-ban a XX. Debreceni Öszi í Tárlaton művei igen jó elismerést 4 kaptak, önálló tárlatai: 1961-ben 4 Nyíregyházán, 1965-ben Debrecenben 4 és 1966-ban Hajdúböszörményben. 1966-ban közös tárlaton szerepel 2 Ungváron, korábban — 1965-ben — nálunk, Csehszlovákiában is. 1960 óta háromszor vett részt me-4, gvei felszabadulási pályázaton, ahol kétszer harmadik, egyszer pedig má-4, sodik díjat nyeri. Expresszív erejű tájképein a bel^ ső lelki feszültség kifejezésére, az 4y

egyedi kihangsúlyozására erőteljes festői eszközöket használ. Soltész elsősorban a tustechnikának kitűnő 4 mestere. A Nyírség eddig fel nem 4 fedezett, szerénv tájrészleteit is érzékletes szemlélettel ragadja meg. 4, 1969-ben a megyei festőkkel envütt 4, állított ki a budapesti Fészek Klub^ ban. Rendszeresen részt vesz a tokaii és £ haidű böszörménvl művészteleneken. 4, 1970-ben Lenavelorszéttban a solinai 4 Nemzetközi Művészteleore is meg£ hívták. Az ott készített munkáiból 4, 1970 októberében Rzesowban — a 4 Magvar Kulturális Napok keretében | - önálló kiállítása volt. Soltész Albertnak gvötrődve teremtő. önmagával örökké elégedetlen '<f küzdelemben kovácsolódott ki az 4, életcéllá, művészi hivatása: kitartó. keménv alkotómunkával alapozza 4/

meß az életművét a Nvírséeben. 4/ melvhez ezernvi szállal kötődik, s 4/

amelvnek az örök szerelmese. LOVICSEK BÉLA I Nyírségi dombok Soltész Albert nyíregyházi festőművész a műtermében Soltész Albert: Nyírségi paraszt