A Hét 1971/2 (16. évfolyam, 27-52. szám)

1971-10-08 / 40. szám

Az NDK iparának egyik központja: Karl-Marx-Stadt. — A városháza és a városközpont új épületei Európa háború utáni történelme egyik legjelentősebb mozzanatának könyvelhető el a tény, hogy német földön megalakult az első munkás-paraszt hatalom. A náci Német Birodalom kapitulációja után 1945 júliusában—augusztusában megtartott potsdami konferencián a Németországot megszálló hatalmak megállapították az ország nácitlanításának, demilltarizálásának, demokratizálásának alapelveit. Az ország gazdasági és politikai élete azonban a Szovjetunió és a nyugati hatalmak által megszállt övezetekben ellentétes irányban fejlődött. A szovjet övezetben a kommunista és a szociáldemokrata párt egyesülése útján megalakult Német Szocialista Egységpárt vezetésével népi demokratikus átalakulás kezdődött, a nyugati övezetben viszont a nyugati hatalmak megszálló szerveinek közreműködésével helyreállították a monopoltőke és a nagybirtokok uralmát. A nyugati övezeteket bevonták a Marshall-tervbe, majd külön valutareformot hajtottak végre, amellyel megbontották Berlin közigazgatási és gazdasági egységét. 1949. szeptember 20-án megalakult a Német Szövetségi Köztársaság, mire október 7-én a szovjet megszállási övezetben megválasztott Német Néptanács válaszul kinyilvánította a Német Demokratikus Köztársaságot. A Német Demokratikus Köztársaság kikiáltása az első népi demokratikus munkás-paraszt állam létrejöttét jelentette a német nép történetében. Az NDK a szocialista fejlődés útjára lépett, tagja a Varsói Szerződésnek és a KGST-nek. Ezt a fejlődést a legutolsó időkig nem jó szemmel nézték a nyugati imperialista hatalmak és az NSZK vezető politikai körei. Az adenaueri politika szellemében kétségbe vonták az NDK állami létét és mindent elkövettek, hogy megakadályozzák az NDK nemzetközi jogi elismerését. A hidegháborús politika szerencsére ma már a múlté, egyre komolyabb ered-1961. augusztus 13-án a „berlini fal" megépítésével az NDK biztosította Berlin ben az államhatárt. — A képen: munkásőrség tagjai az esemény 10. évforduló jának ünnepségén ményeket hoz a Szovjetuniónak és a szocialista államoknak az európai politika feszültség enyhítésére törekvő szívós és következetes békepolitikája. Az NSZK ban uralmon levő szociáldemokrata — szabad demokrata kormánykoalíció Willy Brandt kancellárral az élén, szakítva az adenaueri idők szellemével hajlandó elismerni a politikai realitásokat. Erre mutat a szovjet-nyugatnéme és a lengyel-nyugatnémet szerződés megkötése, melynek ratifikálása elől a Nyu gat-Berllnről kötött nagyhatalmi megállapodás aláírásával most már mindéi akadály elhárult. Mint szovjet és NDK kommentárok rámutatnak, a Nyugat-Berlinről kötöt négyhatalmi megállapodással a három nyugati nagyhatalom — az Egyesül Államok, Anglia és Franciaország — de facto elismerte a Német Demokratiku Köztársaságot. Mint a Neues Deutschlandnak, a Német Szocialista Egységpár központi lapjának cikke éppen ebben az összefüggésben leszögezi: „Ez az egyez mény tovább erősíti a Német Demokratikus Köztársaságnak mint a szociálist; államközösség kiszakíthatatlan részének nemzetközi pozícióit." Elvileg nine többé akadálya annak, hogy mind az NDK-t, mind az NSZK-t felvegyék a ENSZ tagállamai közé. Alig akadt olyan, a négyhatalmi megállapodás következményeit taglaló elem zés, mely ne mutatott volna rá: a megállapodás lényegesen megkönnyíti a szo cialista országok által javasolt európai biztonsági értekezlet s egy, a leszerelé és az európai haderők létszáma csökkentésére, illetve a NATO és a Varsó Szerződés felszámolására irányuló értekezlet összehívásának lehetőségeit is. -ta-Az NDK állami léte - realitás fokozza az ütemet, előre, hátra, oldalra ugrál, máj; erejének teljes megfeszítésével guggoló helyzetben bo kázlk, vett magasra a lábát. Aztán visszatántorog a né zők félkörébe, s valaki más váltja fel a „színen". Eg; kövér asszony, aki gyorsan ledobta a lábáról a szandált feltűrte hosszú virágmintás szoknyáját s most bemu tatja, mit tud. A saját szememmel láttam, hogy egyl szomszédomnak, egy tiszteletre méltó aggastyánna meg kellett, hogy fogják a kecskéjét, melynek kötélé mindaddig tartotta, mtg magával nem ragadta a zen ritmusa. Egy szoptató anya átadta csecsemőjét a szom szédasszonyának és beállt a körbe táncolni. Aki egy ideig egyenlítői Afrikában élt, nem tudj elfeledni a táj csodálatos szépségeit, az őserdőben s sztyeppén vadon élő állatokat, a parti országok élet ritmusát, sem az egzotikus nevfi fővárosok és kikötő nyüzsgő életét. De mindennél jobban az afrikai embe rek maradnak meg emlékezetében, akik csak arányla nemrég lettek ural országuknak, szabadultak fel a sok éves elnyomás, idegen uralom és környörtelen kizsák mányolás alól. A feketék örömük minden megnyilvá nulását tánccal fejezik kl. A guineai Kankan városkában (innen kapta nevét múlt század végén oly divatos kánkán) megtartott né[ táncfesztiválon alkalmam volt meggyőződni róla, ml I az az igazi táncszenvedély. Az egyik népi együttes fel lépésekor a táncosok körül az ifjúsági szervezet tagjai bél alakult rendezögárda állt kordont, biztosítva a sza bad mozgást a táncosok számára. Amikor azonban meg szólaltak a tamtam-dobok, a rendezőgárda tagjai meg feledkeztek a kötelességükről és maguk Is beálltak táncolók közé. A rendfenntartást a helybeli rendőrö vették át, de ők sem tudtak ellentállni a kísértésnél így aztán a tribün előtt mindenki táncra perdült, korr és nemre való tekintet nélkül. De semmi baj sem lel a dologból: maguk a hivatalos személyiségek is — el bűvölve a dobok ritmusától - megértéssel fogadták tömeg korlátlan táncszenvedélyét. V. K Guineában, az ország belsejében, Dalaba városka szállójának teraszán ülünk. Lentről a völgyből tüzek füstje kígyózik az ég felé. Tamtam-dobok tompa dübörgése tőrl meg ennek az lstenhátamögőtti vidéknek a csendjét. A környezd falvak lakosságát hívják éjjeli összejövetelre. Körös-körül az ég teli csillagokkal, s a dobok hatása ebben a környezetben egyenesen felvillanyozó. Egy idősebb férfi, aki eddig gondtalanul szundikált függőágyában, a dobok első ütemére felserkent. Fiatalos lendülettel leugrott az ágyról s néhány pillanat múlva már „bubu"-ba, a nyugat-afrikai férfiak hosszú, kőpenyszerü ünnepi ruhájába öltözve Igyekezett oda, ahová a titokzatos ritmusok hívták. Mikor elérte a szokatlan éjjeli összejövetel helyét, már nyoma sem volt rajta az álmosságnak: egyszerre elemében érezte magát. Rögtönzött táncra bárhol és bármikor sor kerülhet - Fekete-Afrikában. Hihetetlen, de így van: útépítésnél, Iskolaépítésen végzett Önkéntes társadalmi munkánál, ott, ahol az emberek az államelnökre várnak, vagy ahol megbecsült külföldi vendéget fogadnak. Persze elképzelhetetlen tánc nélkül bármiféle ünnep vagy ünnepség ls. Vagy mint ebben az esetben, amelyről szó van, egészen véletlenszerűen, valahol a völgyben, csillagfénynél, a nyári éjszakában összejön néhány ember, hogy csak úgy, ösztönösen kifejezést adjon gondtalan életörömének. A zenészeket körülvevő tömegből egyszerre csak kiválik egy férfi. Beáll a félkör közepére, felhúzza a nadrágszárát s már táncol is: lassan, a dobok ritmusára