A Hét 1971/2 (16. évfolyam, 27-52. szám)

1971-10-01 / 39. szám

Mit tudunk a hónapokról? OKTÓBER A régi római naptárban az esztendő nyolcadik hónapja volt. Nyolc latinul: octo. A régi görögök az őszi szántások befejezésekor, a mi október hónapunknak megfelelő időben ünnepelték Persephoné istennő alászállását az alvilágba. Persephoné (latinosan: Proserpina) a görög mitológia szerint Déméternek (latinul: Ceresnek) a földművelés és a gabona védő istennőjének és Zeusznak (latinul: Jupiternek) a főistennek volt a leánya. Egy alkalommal, amikor barátnőjével virágot szedett, hirtelen megjelent négyfogatú kocsiján Hádesz (latinul: Plútó) az alvilág istene, Zeusz testvére és magával hurcolta. Aggódó anyja, Déméter kilenc napon át kereste eltűnt lányát, míg a tizedik napon megtudta, hogy Persephoné — Zeusz tudtával - az alvilágba került. Démétér bánatában nem ment vissza az istenek közé az Olümposzra, hanem lent maradt a földön. Bolyongása alatt a föld terméketlenné vált és nem termett gabonát mindaddig, mígnem Zeusz — Déméter fájdalmának csillapítására — elrendelte, hogy Persephonét hozzák fel Hádesz birodalmából. Hermész, az istenek hírnöke ment le érte, azonban Persephoné már időközben megízlelte a gránátalmát, amely az alvilág törvényei szerint a házasság megkötését jelentette. Mivel egyik isten sem másíthatja meg a másik isten törvényeit, Zeusz csak azt tehette, hogy így rendelkezett: Persephoné az esztendő felét anyjával tölti a föld felett, tavaszi fényben és nyári örömben — másik felét pedig a föld alatt, a halottak országában, Hádesz birodalmában. Persephoné mitologikus története a növényi életet, a Föld termő erejét szimbolizálja. A növény ls évenként kicsírázik, virul, terem, majd mint mag a Föld méhébe rejtőzik, ahonnan újra feltámad és új életet hoz. Persephoné felszállását az alvilágból a tavaszi földművesmunkák kezdetén ünnepelték a régi görögök. A történetben szereplő Olümposz, Görögország legmagasabb hegycsoportja, a Szaloniki öböl nyugati partján. A görög mitológia szerint az Olümposz csúcsain laktak az istenek. Az Eleusisban (görög város Athén mellett) tartott misztérium ünnepségek központjában Déméter és Persephoné szimbolikus sorsa elevenedett meg. Az eleusisi misztériumok az ókorban messze földön híresek voltak. Októbert a régi magyar kalendáriumok Mindenszentek havának nevezték. Az elnevezés a következő hónap első napjára, november elsejére utal, amikor az egyház Mindenszentek napját ünnepli. Október 26-a Dömötör napja, a régi magyar pásztorélet Jeles napjának számított. E napon számoltak el a bojtárok és számadók a gazdáknak a nyári legelőről behajtott állatokkal. „A Dömötör, a Dömötör közeledik , A juhászok a birkákat számbaveszik" — mondja a népdal. Október hónap állatövi jegye a Skorpió. Történetét Horváth Zsigmond így mesélte el: Orion a rege szerint híres vadász volt és oly óriási termettel ditsekedhetik, hogy neki a legmélyebb tenger is tsak válláig érne. Utóbb egy skorpió marása által veszté életét. Vadász kutyájával együtt az égi jegyek közé felvétetett, melly ls az éjszaki félgolyóbis tsillagai között legtündöklőbb." tött barátságot. Több előadást is tartott az akadémián. Ott választotta ki útitársául Almé Bonpland orvost. Szerencsés volt a választása, mert Bonpland alapos anatómiai Ismeretekre támaszkodó, rendszerező készségű növénykutató volt. A spanyol udvar jóváhagyásával a kél utazó 1799. június 5-én indult útnak La Corunából a Pizarro nevű vitorlás hajón. Tenerife kikötőjében, Santa Cruzban vetettek először horgonyt. Ott három napot töltöttek, és megmásztak a 3718 méter magas Pico de Tenerlfét. As óceánon éjjel-nappal megfigyelésekel végeztek. A hajón kitört Járvány miatt azonban eredeti tervüket megváltoztatták. Nem tartottak a Pizarróval Kubába hanem a venezuelai Cumanában szálltat partra. Humboldt új műszerei most állták k a tűzpróbát, ezen az eddig példa nélkü álló tudományos expedíción. Az amerikai szárazföldön végzett helymeghatározásol alapján módosították, átrajzolták a térképeket, Humboldt 453 Ízben mért magasságot, minden kőzet- és nővényfajtá a tengerszint fölötti magasság megadásával sorolt be. Rendszeresen mérte a hó mérsékletet, a levegő nedvességét, pára tartalmát. Minden vulkáni kráter mellet meghatározta a levegő összetételét és fizikai tulajdonságait. Humboldt volt a: első utazó, aki megállapította a trópus éghajlat sajátosságalt. Gazdagította t földmágnesség tanát. A geológia terüle-Mexikói indiánok egykorú viseletben „Ez az ember maga egy egész akadémia!" Ilyen elragadtatással jellemezte Alexander Humboldtot Berthelot (bertelo), a kiváló francia kémikus, amikor az 1804-ben visszatért öt évig tartó délamerlkal tanulmányútjáról, és Párizsban beszámolt az utazás eredményeiről. A tudománytörténet két Humboldtot tart számon. A két évvel idősebb Wilhelm az összehasonlító nyelvtudománynak és az általános esztétikának volt úttörő mestere, öccse, Alexander, a természettudományoknak kiváló művelője, barátjának, Goethének szavai szerint: a második Arisztotelész. A két Humboldtról elnevezett berlini egyetem előterét méltán disziti szobruk. A Humboldt család a porosz hivatali arisztokrácia körébe tartozott. A két fiú kitűnő házi nevelésben részesült. A kis Alexander hamarosan szert tett az elemi természeti ismeretekre, s az idegen országokról, népekről, nagy utazókról hallottak korán fölkeltették benne a vágyat nagy utazások megtételére, özvegy édesanyjuk óhajára a fivérek állami szolgálatot vállaltak. Wilhelm sokra vitte a diplomáciai pályán, öccsének nem volt Ínyére a hivatali kötöttség. Egyetemi tanulmányai idején is minden szabad idejét a természettudományokban szerzett ismereteinek bővítésére használta. Az ipart forradalom kora, a XVIII. század a természettudományok nagyszerű virágzását hozta. A fiatal Humboldt határtalan lelkesedéssel vetette bele magát az új ismeretek elsajátításába. Egyetemi tanulmányainak azonban nem tulajdonithatunk túlzott jelentőséget. Sohasem tett le egyetlen vizsgát sem. Minden tudását, amit kilenc évtizedet átfogó életében felhalmozott, a maga munkájával, tapasztalataival — Goethe szavaival élve — „vándorlás közben" szerezte meg. Mindjárt első utazása elhatározó fontosságú lett fejlődésében. 1789-ben Georg Forster vezetésével indult rajnai, hollandiai és franciaországi útjára. Forster Ifjúkorában, atyjának kíséretében részt vett Cook (kuk) második világ körüli útján. Egyetemes képzettségű tudós és kitűnő nevelő volt, kiváló mentora, szellemi serkentője Ifjú korának. Párizsba éppen a Bastille bevételének évfordulóján érkeztek. A forradalmár lelkületű Forster a fiatal arisztrokráclát megerősítette a forradalom eszméi iránti lelkesedésben. Humboldt ezekhez élete végéig hű maradt. Mielőtt teljesen a természetkutatásnak és az utazásoknak szentelte volna életét, anyjának sürgetésére az állami szolgálatra kellett készülnie. 1790-ben a hamburgi akadémián gyakorlati országismereti, pénzforgalmi és gyarmati áruismereti tanulmányok kötötték le. Ezen akadémián sok külföldi tanult, köztük kubaiak, mexikóiak ls. A velük való barátság felkeltette Humboldtban a vágyat Latin-Amerika megismerésére. Hamburgban a nyelvekben ls gyakorolhatta magát. Tökéletesen beszélt franciául, angolul, spanyolul, olaszul. Állami szolgálatba lépett és hivatalos működése alatt sokat utazott. Bejárta a balti földeket, Lengyelországot, Ausztriát és megfordult Magyarországon is. 1795-ben beutazta az Alpokat és Lombardlát. Pávlában megismerkedett Voltával, beszélt vele a galvanizmus és az elektromosság kérdéseiről. Ettől kezdve sokat foglalkozott fiziológiai kérdésekkel. Mintegy 3000 állaton több mint 4000 kísérletet végzett, hogy a galvanizmus hatását megismerje. Ezzel sem érte be. Saját testén ismételten végzett fájdalmas, sebeket okozó vizsgálódásokat, hogy megállapítsa, hogyan hat az elektromosság az izmokra és az idegekre. Dél-amerikai útján is önmagán próbálta kl az elektromos angolna (gymnotus) veszedelmes csapásainak hatását. Vizsgálati eredményeiről feltűnést keltő tanulmányokban számolt be. Édesanyja elhunytakor, 1796-ban Humboldt - jelentős örökséghez jutván -anyagilag független lett. Otthagyta tehát az állami szolgálatot, hogy régóta ápolt vágyát, az ismeretlen földekre való utazást megvalósíthassa. A háborús viszonyok azonban késleltették szándéka teljesülését. A várakozás Idejét gondos felkészüléssel töltötte. Ismeretlen népek történetét, életkörülményeit tanulmányozta, porosodott iratokat és térképeket bújt könyvtárakban és levéltárakban, s végigböngészte az addig megjelent útleírásokat. Még gondosabban készül fel a műszerek kezelésére. Londonból szerezte be a legjobb műszereket: mintegy negyvenet. Dél<Amerikában 1799-ben Párizsban korának legkiválóbb tudósaival ismerkedett meg és kö-A fiatal Humboldt (Weitsch olajfestménye) Humboldt Francois Villon születésének 540. évfordulója alkalmábó A nagy testamentumából idézünk négj sort a vízszintes 1, függőleges 13, 19, 9 és vízszintes 29. sorban. Vízszintes sorok: 14. Tibeti szarvasmarha. 15. A veszte ség. 16. Csendes. 17. Terhek. 19. Hajó' roncs szlovákul. 20. Becézett Emil. 21 Férfinév. 22. Csak németül. 23. Folyc Németország és Franciaország határán 24. Török férfinév. 28. Krajcár röv. 27 Római ötszáz és ezer. 28. Kevert agyag 31. Fiatal ló. 33. Világtalan. 34. Folyt Szibériában. 35. Kettős betű. 37. A vízszintes 15. betűi felcserélve. 39. Paszuly 40. Gyulladás. 41. Növényi ital. 43. Fran' cia névelő. 44. Hasznos rovar. 46. Háziállat. 47. Igen oroszul. 48. Allatker (fon.). 50. Égési termék. 52. Angol szeszes ital. 54. Ényém olaszul. 56. Az üre: hordó hangja. 5?. Káposztaféleség. 60 Vallás rövidítés. 61. Olasz névelő. 63 Német tagadás. 64. A ház része. 66. Város Szlovákia és Magyarország határán 71. Névelő (ford.). 73. Mintegy. 74. Elmúl időben. 76. RTT. 77. Becézett női név 79. Lágy fém. 80. Ak! 81. Állatlak. 83 Azonosok. hót 16