A Hét 1971/2 (16. évfolyam, 27-52. szám)

1971-09-17 / 37. szám

a Hist taiisittssiil Jogi tanácsadó Minden állampolgárnak jogában áll kártérítést kérni, ha valaki törvényellenesen kárt okozott neki. A kárért az felelős, aki a törvényes előírások megszegésével azt okozta, vagy a szocialista együttélés normáinak be nem tartásával előidézte. A bűnösség ilyen esetben feltételezett, ezért a kár okozója köteles bizonyítani hogy nem vétkes. Ez kissé különösnek tűnik és azt az érzést ébreszti, mintha az is köteles lenne az okozott kárt megtéríteni, aki annak nem előidézője. A felelősség feltételezése azonban abból a tényből adódik, hogy a felelős megsértette a törvényes kötelességeit (például nem tartotta be a közlekedési szabályokat, a tűzvédelmi előírásokat, munkaelőírásokat stb.) és ez a tény bizonyított ama személy által, akinek a kárt okozta. Törvényes kötelességek megsértése alatt azt értjük, amikor valaki szándékosan avagy hanyagságból kárt okoz más testi épségében vagy vagyonában anélkül, hogy erre törvényes joga lenne. Néha ilyen törvényes joggal rendelkezik. az, aki a fenyegető veszedelemmel szembeni védekezésből avagy önvédelemből követi el tettét. Mindegy, hogy ez a veszedelem az életét, egészségét avagy vagyonát fenyegette-e. A törvényes védekezésnek, önvédelemnek azonban arányban kell állnia a támadó avagy fenyegető veszedelemmel. Bizonyos körülmények között azt is törvényes kötelességeinek nem teljesítésével vádolhatjuk, aki nem jelenti a tudomására jutott fenyegető veszedelmet, nem hívja fel rá az illetékes szervek figyelmét. Ilyen esetekben azonban a kötelességét elmulasztó személy csupán a kár egy részének megtérítésére kötelezhető. Motorosoknak Nem mindig a gumi a hibás „Mintha ilyen sebességnél ebben a fordulóban máskor nem fütyültek volna az első kerekek" — gondolta a Wartburg tulajdonosa. Mivel azonban egyenesben vagy lassabban fordulva semmi rendkívülit nem tapasztalt, tovább használta kocsiját. Nem húzott oldalra a kormány, és különösebb kormánymanőverezés nélkül jól tartotta a kocsi az utat. Csodálkozott ls, amikor néhány kilométer lefutása után észrevette, hogy az első kerekek gumiabroncsai ijesztően kopnak. A szervízben azonnal megállapították, hogy az első kerekek , párhuzamállása nem megfelelő, a kormányösszekötő kopott gumibetétje miatt. A futófelületüket a leírt erőszakos módon, erős igénybevétel miatt rövid idő alatt elvesztett köpenyeket különösen érdemes futóztatni. Az ilyen gumiknak ugyanis még egészséges a kordvászna. Természetesen ez a normál használatban lefutott, egyébként sérülésmentes gumikra is vonatkozik. Meleg időben sérülékenyebbek a gumiabroncsok. A köpeny sérülését gyakran anyaghibának tulajdonítják. Mivel a köpeny külsején nem láthatók erőszakos sérülés nyomai, ebből következtetnek arra, hogy a sérülés nem erőszakos módon, hanem anyaghibából ered, pedig a sérülések jelentős részét külső behatás, durva igénybevétel okozza. Az ilyen sérülések leginkább akkor következnek be, ha az abroncsban a légnyomás az előírtnál kevesebb. Ha az ilyen abronccsal éles sarkú kőre, vasdarabra, elveszített nagy acélcsavarokra, leggyakrabban pedig zúzott kődarabokra hajt rá a jármű, a kordvászon szálai annyira megnyúlnak, hogy meg is szakadhatnak. Előidézheti a szakadást, ha a kerék éppen hajt vagy fékez, mert ilyenkor az erőhatás a vásznat megfeszíti, nyújtja. A futófelület rendszerint nem mutat jelentős sérülést, mert a gumi rugalmasságánál fogva utána tud engedni az igénybevételnek. A leszerelt gumiabroncs vászna azonban „csillag"-törést mutat. A hibát rendszerint csak akkor veszszük észre, mikor a vászon érdes szálai már kidörzsölték a tömlőt, s defekt következett be. A védekezés lényege, hogy szigorúan megtartsuk az előírt légnyomást, mivel az ilyen természetű sérülést a csekély légnyomás különösen elősegíti. Rossz, zúzott köves vagy javítás alatt álló úton lassan hajtsunk, és legfontosabb, hogy a hirtelen gázadást és fékezést kerülve csak óvatosan haladjunk. Ha lehet, a lendülettől futva szaladjunk át az ilyen útszakaszon, így nem lép fel feszülés a vászonszálaknál. Egészség - betegség Magas vérnyomás (hipertónia) A vérnyomást általában akkor tartja magasnak az orvos, ha a felső (szisztolés) érték meghaladja a 150, az alsó (diasztolés) érték pedig a 90 hgmm-t. A normálistól való kisebb-nagyobb eltéréseket azonban nem szabad túlértékelni, mert pl. az orvosi vizsgálattól való félelem akár jelentősen is megemelheti a vérnyomást átmenetileg. Az állandóan emelkedett vérnyomásnak sem kell túl nagy jelentőséget tulajdonítani. Sok idős ember sok évtizedig élt és él békességben, jó egészségben mérsékelten megemelkedett vérnyomásával és gyakran csak akkor válik „beteggé", ill. akkor támadnak panaszai, ha erről a vérnyomásmérés során tudomást szerez. A „vérnyomás"-tói való félelem több panaszt okozhat, mint maga a magas vérnyomás. A magas vérnyomás önmagában gyakran nem is okoz panaszt. A panaszok, amelyeket a magas vérnyomásnak tulajdonítanak, esetleg ideges eredetűek, vagy az idősebb embereken gyakori érel- > meszesedés következményei. Az elmondottak ellenére tény, hogy a magas vérnyomás évek-évtizedek alatt károsítja az érrendszert, érelmeszesedésre hajlamosít. Ezért célszerű arra törekedni, hogy csökkenjen, esetleg normális értéket érjen el. Különbséget kell tenni fiatalkori és felnőtt-, ill. időskori magas vérnyomás között. 30 éven aluliaknál feltétlenül indokolt az alaposabb vizsgálat a vérnyomás emelkedésének kiderítésére. Okozhatja ugyanis a magas vérnyomást a vesék betegsége, a főverőér veleszületett szűkülete (aortakoarktáció), a belső elválasztású mirigyrendszer betegségei — és ismeretlen tényezők. A fiataloknál gyakran sikerül a kór okát tisztázni, s a betegséget — esetleg sebészileg — gyógyítani. Ha (idős betegek esetében) a magas vérnyomás eredetét nem tudja tisztázni az orvos, akkor az „ismeretlen eredetű" kategóriába sorolja. Az ilyen vérnyomásemelkedés a leggyakoribb, ez az ún. esszenciális hipertónia, ill. hipertónia-betegség. A hipertóniás beteget, főleg ha a normálisnál lényegesen magasabb a vérnyomása, kezelni kell. A magas vérnyomást ma különböző hatásmechanizmusú gyógyszerekkel, konyhasószegény étrenddel, vagy ami ezzel egyenértékű, a konyhasó-kiürülést fokozó gyógyszerekkel lehet csökkenteni. Rendszeres gyógyszerszedés esetén az esszenciális hipertóniában szenvedő beteg lényegében ugyanolyan életesélyekkel rendelkezik, mint a nem hipertóniás. A gyógyításnál is fontosabb a megelőzés. Ezért: 1. már a gyermekeket szoktassuk a játékban, tanulásban, munkában bizonyos rendszerhez. A szülő ne tűzzön gyermeke elé annak fizikai és szellemi képességeit meghaladó feladatot. Az évekig tartó szorongás ugyanis előkészítheti a felnőttkori magas vérnyomás talaját. 2. Ne terheljük túl a gyermekeket felesleges különórákkal, de a felnőttet se képességeit meghaladó továbbtanulással. 3. Akár szellemi, akár fizikai munkát végzünk, ne terheljük túl magunkat. Lényeges, hogy napi 6—8 órát aludjunk. 4. Kerüljük az izgatószerek — elsősorban a koffein (feketekávé) mértéktelen fogyasztását. Napi háromnál több feketekávé ugyanis nem élénkíti tovább az embert, hanem ingerültséget, ideges feszültséget, álmatlanságot okoz. 5. Kerüljük az elhízást! Dr. Szendei A. Gyógynövények Köményes menta, kerti menta. Mentha erispa L. Az ajakosvirágúak családjába tartozó, kétféle fajtaváltozatban termesztett, évelő növény. Az egyik a vízimentának — kisebb értékű — fodros levelű változata a másik pedig a zöldmentának ráncos levelű — értékesebb — változata. A borsmentához hasonlóan szintén gyökérsar jakról szaporíthatok. A vízimenta-változat növényének szára 30—60 cm hosszú, négyoldalú, egyenes vagy felemelkedő, a csúcsa felé hajladozó, elágazó, szürkén szőrös. Levelei keresztben átellenesen állnak, rövidnyelűek. A zöldmenta-változat növényének szára 30—50 cm hosszú, egyenes, felálló, elágazó, négyoldalú, lila színű, kopasz. A levelek keresztben átellenesen állnak, nyeletlenek. Mindkét fajta növénynek ászárakról lefosztott levelei valamint a virágzásuk kezdetén learatott föld feletti részeik adják a drogot. Bélyegsarok Mai számunkban két csehszlovák újdonságot mutatunk be, melyet a budapesti Vadászati Világkiállítás alkalmából augusztus 18-án bocsátottak ki. A sorozat hat bélyegből áll és három elsőnapi boríték készült hozzá 14 napi érvényességgel. Ahogy közeledik az olimpia éve, úgy gyarapodik az ilyen témájú bélyegek száma. Így Belgiumban a müncheni olimpiára 7—3 frank névértékű bélyeget bocsátott ki Myron Diszkoszvető című szobrának ábrájával. A Német Szövetségi Köztársaság négycímletű, modern grafikai megoldású sora téli sportokat jelenít meg. Japán bélyegpár síugrót és hokizókat mutat be. Paraguay előbb a korábbi olimpiák német győzteseinek szentelt egy tízcímletű sort, majd a sapporói olimpia propagálására is sort és blokkot bocsátott ki. Jemen hét bélyegből és két blokkból álló sorban japán festményeket és antik szobrokat, egy másik sorban európai festők műveit örökítette meg — s mindezt az olimpia jegyében. Fujeira is két olimpiai sort adott ki. Az egyiken birkózók, rúdugrók, vívók, súlyemelő szerepel, míg a másik a téli olimpia előhírnöke kíván lenni. Libéria müncheni látképeket választott ábrául hat értékből és egy blokkból álló sora számára. f