A Hét 1971/2 (16. évfolyam, 27-52. szám)
1971-09-17 / 37. szám
hot, 16 betűvel a végén: város Eszak-Európában. 9. Láz kezdete és vége. 11. Ák! 12. Vám Szlovákiában. 15. Keresmény. 17. Mindenféle ócskaság. 20. Kelet-Szlovákia metropolisa. 21. Tapad. 23. Egy évben háromszor is van névnapja. 24. Halfajta. 26. Szlovák játékok. 27. Német légszesz. 28. A Tisza balparti mellékfolyója. 29. A vízszintes 32. első három betűje. 34. Folyó Ausztriában. 36. Nem fél. 38. Régi római köszöntés. 40. Időszámításunk előtt röv. 41. Anna Éva. 43. Területmérték. 45. Szlovák személyes névmás. 46. Béke több szláv nyelvben. 47. Fűszerez. 48. Az első nő. 53. Flotow ismert operája. 54. Paripa. 56. Levegő — görögül. 57. Ok! 58. Tiltószó! 60. Folyadék. 62. Tejtermék. 63. Fontos ásvány. 64. Száz Szlovákiában. 66. Vadászállás. 67. A melléknév felsőfokának jele. 70. Jegyez. 72. Spanyol névelő. 73. Bizalmas megszólítás. 74. Sportág. Beküldendő a függőleges 1, 7. és 13. számú sorok megfejtése 6 napon belül, lehetőleg postai levelezőlapon. Az előző rejtvény helyes megfejtése: „Bíró gazda, bátyám uram, / kérem, adja ki a lovam, / Sürgetős az utam nagyon, / Subámat zálogba hagyom." Allegro Barbaro Részlet Székely Júlia Elindultam szép hazámból (Bartók Béla élete) című könyvéből. szabad ritmus felfedezése tulajdonképpen csak felújítása valaminek, ami ősrégi. A különböző népek népzenéjét tanulmányozva, Bartók a nemzeti és etnikai sajátosságokon kívül olyan elemekre is bukkant, melyek közösek, amelyek valamennyiükben fellelhetők, s így föltételezhetően a történelem előtti korszakok etnikailag még el nem különült emberének muzsikáját jellemezték. Ezek az apró motívumok nem annyira dallamuk szépségével, mint inkább ritmikájuk ellenállhatatlan sodrával tűnnek ki. Ez az őserő a XX. század városi kultúrájában elpuhult emberre elementáris erővel hat, s így a megújhodás forrása lehet. Bartók zenéje gyakran villantja fel ezt az őserőt. A XX. században mindez démonikusan hatott, szinte barbárnak. Ez a barbár zene keveredett a Párizsból hozott túlfejlett európai zenével. E keveredés ellenállhatatlan hatású vegyületet adott. Elragadtatta azokat, akik megértették, meghökkentette azokat, akik nem értették meg. Utóbbiak közé tartozott néhány kritikus. Csupán a barbár elemre lettek figyelmesek, semmi mást nem észleltek Bartók zenéjében, s ezért el is nevezték őt „barbár"-nak. Bartók a barbár meghatározásra A sajtó napja VÍZSZINTES: 1. Idom. 4. Hazai üdítő ital, névelővel. 10. Johann Sebastian ...., világhírű német zeneszerző. 14. Állatkert. 16. Csurgó. 18. Török férfinév. 19. Közlekedési vonal. 20. Könyörög. 22. Mindenség — németül. 23. Temérdek. 25. Megvéd. 26. A monda szerint, nem jó tanácsadó. 28. Jókai Aranyembere. 30. Végzet. 31. Vegyi elem, kémiai jele: Ga. 32. Rongál. 33. Az ülőideg zsábája (betű és é. h.). 35. Baráti nép. 37. A galántai motorgépkocsik jelzése. 39. Es — angolul. 40. A „Halotti beszéd" ismert szava. 42. Halk zörej. 43. Földet túr. 44. Söntés. 46. Nagyszerű. 48. Patakocska. 49 a lelke mindennek (mondás). 50. Sportág. 51. Lágy fém. 52. Papírmérték. 55. Nyelvtani műveletet végez. 59. Nem fölé. 61. Igen Rómában. 63. Nemzetközi segélykérő jel. 65. Győri..., sportegylet. 66. Talál. 68. Véredény. 69. ... de Janeiro, város Braziliában. 71 fere ikerszava. 73. Folyó Erdélyben. 75. Gléda. 76. Lök. 77 Lolobrigida, híres filmszínésznő. FÜGGŐLEGES: 1. Idézetünk első része, folytatva a függőleges 7. és 13. sorban. 2. A Lengyel Légiforgalmi Társaság neve. 3. Anna Olga. 5. Kicsinyítő képző. 6. Időmérő. 8. OA Zeneakadémia zongoratanszekének ifjú tanára A népdalgyűjtés éveiből. Bartók két bensőséges barátjával, Kodály Zoltánnal és Joan Busitával, a belényesi zenetanárral a Bihar hegységben. (Csoda-forrás, 1917) A budapesti búcsúhangversenyen Bartók, Kodály. Sok ezer nyers dallam-aranyat ástak elő az eltűnt századok mélyéből, s ők maguk csiszolták azt fényesre, tették művészi foglalatba, foglalták tudományos rendszerbe. Napvilágra került az eltemetett pentatónia, az ötfokú hangsor, a vallásos népénekek feledésbe merült hangrendszere, a szabad ritmus, az ősrégi, éppen ezért újszerűen ható cifrázások változata. A XX. században új zenei nyelv! Üj nyelvtan, új szótár is kellett hozzá. Ki teremti meg mindezt? Természetesen ők ketten. Maguk a felfedezők. Immár tudósok. Végül a felfedezett új nyelven, melynek nyelvtanát mint tudósok szerkesztették meg, ugyanők mint költők írták meg költeményeiket. Csakhogy a szomszéd népek zenekincsét is fel kellett hozzá tárni. A magyar dallamkincs származásának kiderítésére Bartók megkezdte a szomszéd országok népzenekincsének felkutatását. Nekilátott a szlovák, román, ukrán, bolgár népzene gyűjtéséhez, rendszerezéséhez. , Sok-sok év munkája volt ez. Évek, évtizedek folyamán járt Észak-Afrikában arabnépzene-gyűjtő úton. Még később Anatóliában tanulmányozta a török, Amerikában az Indián népzenét. Vaskos köteteket tesz ki kutatómunkájának csupán tudományos eredménye. És akkor hol vannak még az ugyanebből sarjadozó kompozíciók? Miközben új zenei nyelvet teremtett meg Európa számára, megtanult szlovákul, románul, törökül, arabul. Latinul, görögül, németül már iskoláskorában tudott. Jól beszélte a francia, angol, olasz nyelvet is. Ez természetes, hiszen a népek nyelve is zene, s a nyelv akár a zene, közel visz az emberek megértéséhez. Bartók számára a népdal nem csupán kottafejek sokasága volt, hanem a néplélek megnyilatkozása. A népdalt mindig szöveggel együtt tanulmányozta. Ezért tanult annyi nyelvet. Célja ezzel az volt, hogy megértse a népdalok mondanivalóját. Népek élete, kultúrája tárult fel. Meglepő hasonlatosságok Európa, Ázsia, sőt Amerika népei között! A népzenei kutatások eredményezték azt a felismerést, hogy a „világ népeinek zenéje alapjában kevés őstípusra vezethető vissza." A népi dallam, az ötfokúság és a A Bartók házaspár kompozícióval adta meg a választ. Megírta az Allegro barbaro című korszakalkotó zongoraművét. Megdöbbent az egész világ. Egyeseket dührohamra ragadott, másokat eksztázisba hozott az Allegro barbaro. Soha ilyet nem hallott senki. Tomboló szenvedély, vad ritmus, őserő, s mindez a legtisztább formába öntve. A XX. századi új zene legnagyszerűbb zongoraműve az Allegro barbaro, egyben a zongorairodalom forradalma. Az ősi népzene fölfedezése nélkül talán sohase született volna meg. Nem véletlen, hogy Bartóknak e legforradalmibb műve éppen zongorára íródott. Nagy zongorista s a zongora költője ő is, mint előtte nem egy zenei forradalmár, például Chopin, Liszt, Debussy, sőt mindnyájuk előtt még Beethoven is. Mert hiszen Beethoven is zongoraművekben kezdte, amit később kamaramuzsikában és zenekarban folytatott. A zenei forradalmak majdnem minden korban a zongorából indultak ki Beethoventől Bartókig. Allegro barbaro... Mint egy korbácsütés, úgy hatott ez a mű azokra, akik először hallották. Korbácsütés, mely kufárokat kerget ki a zene templomából. Richard Straussból, az ifjúkori ideálból régen kiábrándult. Strauss Elekt-