A Hét 1971/2 (16. évfolyam, 27-52. szám)

1971-09-17 / 37. szám

A féli (Tomaíov) tánccsoport. A várkonyi (Vrakúii) énekkar Színvonalas műsor Augusztus 8-án Kolozsnémán (Kliiská Nemá) rendezte meg a Csemadok komáromi járási bizottsága a már hagyományosnak nevezhető IX. Csallóközi Dal-és Táncünnepélyét. Az ünnepélyen kb. ötezer ember vett részt. Bár a műsort nem a magyarországi vendégszereplők, hanem a komáromi járás színvonalas műkedvelő Csemadok együttesei adták, az ünnepélynek nagyon jó volt a visszhangja. S ez az a szempont, ami miatt nagyra értékeljük e rendezvényt. A műsorban felléptek a gútai (Kolárovo) naszvadi, a komáromi (Komárno) és további táncegyüttesek, a perbetei (Pribeta) citeraegyüttes, az alsópéteri (Dolny Peter) népművészeti csoport, a járási népdalverseny győztesei és még sokan mások, külföldön is elismeri Rigó testvérek zenekarának kíséretével. A komáromi munkásdalárda szintén színvonalas énekkari számokkal mutatkozott be. A IX. Csallóközi Dal- és Táncünnepélyt pártunk 50 éves jubileumának jegyében rendeztük. Szabados Péter Sikeres kezdeményezés Üjabb Csemadok rendezvényről számolhatunk be, az 1971. augusztus 22-én megrendezett első dunaszerdahelyi járási Dal és Táncünnepélyről. A Csemadok dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járási bizottsága első ízben szervezett bősi (Gabfíkovo) Duna parti rendezvényén, a napsütéses vasárnapon mintegy ötezres nézősereg gyűlt össze, hogy megtekintse a műsort. A hazai magyar műkedvelők a délelőtti kb. kétórás műsorban kaptak helyet. A 11.00 órakor kezdődő műsort Vontszemű János zenekara nyitotta meg. Dénes György Csallóköz című versének elhangzása után a várkonyi (Vrakúii) Csemadok énekkara mutatkozott be Pálinkás Gyula és Varga András vezényletével. Majd felváltva népdalszólók (Goda Marika, Nagy Imre, Csóka Ede, Pereszlényi Júlia stb. előadásában), a féli (Tomaäov) Csemadok tánccsoport három táncszáma, valamint Redeczky Vendel sikeres tárogatószólój'a képezték a különösebben hosszúnak nem nevezhető hazai népművészeti műsort. A nap további részében magyarországi énekesek és Goda Marika cigánydalai szórakoztatták a közönséget. E műsor 14.00 órakor kezdődött. Az ünnepi megnyitót Gyurcsik József a Csemadok dunaszerdahelyi járási elnöke tartotta. Egyetértünk Gyurcsik elvtárs műsorral kapcsolatos megjegyzésével, azzal, hogy a jövőben több hazai és dunaszerdahelyi járásból származó színvonalas népművészeti műsorszámmal (pl. táncszámokkal) kell színesíteni, gazdagítani, a nagyszabásúnak ígérkező dunaszerdahelyi járási Dal és Táncünnepélyt. Gyurcsik József a Csemadok elnöke megnyitja a délutáni műsort. Öntevékeny színjátszásunk problémái Az érsekújvári (Nővé Zámky) Járásban is végetértek a színjátszócsoportok fellépései. Az egyes kategóriákban megtörténtek az értékelések. A „C" kategóriában a Csemadok besenyői (BeSeöov), szímői (Zemné), kamocsai és kicsindi (Malá nad Hronom) színjátszó csoportjai vetélkedtek az elsőségért s ezt végül is a besenyői színjátszók szerezték meg az Isten veled édes Piroskám című darab bemutatásával. Nem sokkal rosszabb teljesítményt nyújtott a Csemadok szímői színjátszó gárdája sem, amely a második helyen végzett. A legjobb teljesítményt nyújtó férfi szereplőt a kicsindi és a legjobb női szereplőt a kamocsai együttesből választotta ki a bíráló bizottság. Eddig a verseny, melynek díjait a Daloló Garamvőlgy néven a kéméndi szigeten megtartott járási ünnepélyen osztotta ki Máéovsky elvtárs a JNB művelődésügyi szakosztályának vezetője. A nyertesek átvették a jutalmat, ez azonban nem jelenti azt, hogy a vidéki öntevékeny színjátszás területén minden a legnagyobb rendben van. Az első kérdés, amire a jövőben a színjátszó együtteseknek feleletet kell adni, a színdarab megválasztásának kérdése. A darab kiválasztása a rendező gondja. No most, ha a rendező a kezdők csoportjába tartozik, nem biztos, hogy olyan darabot fog választani, amely megfelel a színjátszógárda színvonalának és az adott lehetőségeknek. További fogyatékosság a kivá•asztásnái, hogy az együttesek nem ügyelnek a színdarab mondanivalójára. Még ma is bemutatásra kerülnek olyan darabok, mint pl. Szigligeti Lelence, mely vallási tételekre építi fel a becsülettel és az erkölccsel kapcsolatos mondanivalóját, a nyelvezete pedig régi, a szereplők nehezen tudják beleélni magukat az adott korba. A járási népművelési otthonoknak vannak szaktanácsadó testületeik. A rendezők gyakran úgy tesznek, mintha erről nem is tudnának. Itt inkább talán az a kérdés, hogy a rendező túlértékeli saját képességét és beavatkozásnak veszi a segítséget. Továbbá a színjátszó csoportok gyakran panaszkodnak, hogy nincs elegendő darab, amiből választhatnának. Ez sem állja meg a helyét. Ma már a népművelési otthonok rendelkeznek annyi színművel, amiből a választás nem okozna problémát (még magyar nyelven sem). A járási nemzeti bizottságok művelődésügyi szakosztályai minden évben rendeznek az egyes szakmai kérdéseket hozzáértéssel boncolgató szaktanfolyamokat. Ezek látogatottsága azonban nem kielégítő. Különösen nagy jelentősége van az öntevékeny rendezők számára rendezett tanfolyamoknak. A rendező személyével áll vagy bukik a falusi színjátszás. Ezért a Csemadok-szervezetek részéről több figyelmet kellene fordítani erre a kérdésre. A csehszlovákiai magyar öntevékeny színjátszás és a kulturális élet fellendítésében nagy feladat hárul a Csemadok szervezeteire. Ma már nem elégedhetünk meg a húsz év előtti színvonallal. A televízió jóvoltából igényesebb lett a vidéki néző is, de a jól szervezett, igényes színjátszás az ő számára is nyújt valamit, különösen ha a barátai, ismerősei köréből kerülnek ki a színjátszók vagy éppen maga is kiveszi a részét ebből az igen fontos kulturális tevékenységből. — P — A komáromi Munkásdalárda A gútai tánccsoport 9