A Hét 1971/2 (16. évfolyam, 27-52. szám)

1971-09-17 / 37. szám

A sajtó napján Ebben az évben két történelmi jelentőségű esemény teszi komollyá, jelentőssé a sajtó napját: a CSKP megalapításának 50. évfordulója és a párt XIV. kongresszusa. Érthető tehát, ha az idei sajtónap alkalmából egyrészt visszapillantunk a megtett útra, másrészt előre tekintünk a további teendőkre. Az 1971-es esztendőben különösen sok szó esett róla, és már jóval a sajtó napja előtt, az ötvenedik évforduló kapcsán, hogy a baloldali és kommunista lapok öt évtizeden keresztül szolgálták a munkásosztály ügyét, megalkuvást nem ismerve harcoltak a dolgozók jobb életkörülményeiért, rendszeresen leleplezték a burzsoáziának a munkások, a szegényparasztok ellen szőtt bűnös terveit, riadót fújtak és sztrájkra buzdították a dolgozókat az ország valamennyi részében. Cikkeikkel, riportjaikkal mindenütt jelen voltak, ahol a dolgozók, a szegénynép érdeke veszélyben forgott. Felháborodással számoltak be a kosútyi sortüzről, a duchcovi vagy a krompachyi véres eseményekről. A szó igazi értelmét jelentő proletár összefogás jellemezte a baloldali és kommunista lapok munkáját. Az éhség, a nyomor, az életet kioltó sortűz ellen emelték fel szavukat a cseh és szlovák vidékeken s ugyanúgy Dél-Szlovákiában is. Csehszlovákia több nemzetiségű állam, s a baloldali és kommunista lapok több nyelven, de az osztályálláspontot magukénak vallva egy szándékkal, egy akarattal, nemzetiségre való tekintet nélkül küzdöttek a szociális haladásért, a nép általános felemelkedéséért, s végső soron a munkásosztály győzelméért! Mi, mai újságírók csak a legnagyobb elismeréssel és csodálattal tekinthetünk az elődök munkájára, akik a dolgozó nép ügye iránti hűségből végig kitűnőre vizsgáztak, akik bátran és merészen állították tollúkat a tőkés rendszer megdöntésének szolgálatába. Ok voltak azok, akik nem rettentek meg a fasizmus rájuk leselkedő száz veszélyétőfsem, következetesen felemelték szavukat az emberi jogok lábbal tiprása ellen. Hányan fizettek életükkel ebben az óriási küzdelemben? Julius Fuéík a példa, a ma és holnap nemzedékeit hálára kőtelező tanulság, de ugyanúgy a mártírok százainak nevét említhetnénk még. Számunkra, csehszlovákiai magyarok számára a már elhunyt stószi remete, az európai méretekben is jelentős publicista, Fábry Zoltán is példa s elkötelezettséget jelentő egyértelműség. Fűtikhoz hasonlóan forgatta tollát ő is az elnyomott milliók érdekeiért. Sokan úgy teszik föl ma a kérdést, hogy hát akkor könnyebb volt az újságíró dolga, mert rombolni mindig könnyebb, mint építeni. Ügy helyesbíthetnénk ezt, hogy rombolni sem volt könnyű, mert az életével játszott az, aki rombolni akart és szembehelyezkedett az elnyomók érdekeivel, és építeni is nehéz, mert egyik társadalmi formából a másikba átmenni mindig a legbonyolultabb feladatok közé tartozott. A jövő társadalmát építjük, s az építés küzdelmében a nagy elődökre jellemző hűségre, ügyszeretetre ma még sokkal nagyobb szükség van. A felszabadulás, de különösen a februári győzelem után megjelenő lapok egyértelműen és félreérthetetlenül támogatták a pártot a szocialista társadalomért folytatott harcában, s támogatják ma is. Azoknak az újságíróknak, akik a válságos 68-as esztendőben a munkásosztály ügye iránti hűségből nem vizsgáztak jól, távozniuk kellett a lapoktól. A történelmi jelentőségű XIV. pártkongresszus határozatában fontos helyen szerepel, hogy mit vár a párt a tömegtájékoztatási eszközöktől. Azt várja, hogy a dolgozók, a társadalom érdekét, a folyamatos szocialista fejlődést biztosító nemes célkitűzéseket segítsenek elérni. És harcoljanak minden olyan- jelenség ellen (akár a gazdasági élet, akár az ideológia területén jelentkezik), amely akadályt gördít előrehaladásunk útjába. Választásokra készül az ország. Mindanynyiunk leghőbb vágya, hogy népképviseleti szerveinkbe a munkásosztály ügye iránt odaadó, rátermett emberek kerüljenek, ezt tekintjük most legfontosabb teendőnknek. Újságírói ötletekkel, az egészséges munkakezdeményezés felkarolásával és propagálásával akarunk hozzájárulni ahhoz, hogy az új ötéves tervben megjelölt célok elérése hazánk valamennyi becsületes polgárának szívügye legyen. Todor Zsivkov 60 éves Todor Zsivkov neve már több mint húsz éve összeforrott a népi Bulgária fejlődésével, de különösen a szocialista társadalom kialakításának legújabb fejlődési szakaszával. Todor Zsivkov már kora ifjúságátél kezdve kivette a részét a bolgár munkásság forradalmi harcaiból. Eredetileg nyomdász volt. 1932-től tagja a Bolgár Kommunista Pártnak. A második világháború éveiben aktívan részt vett az ellenállási mozgalomban, a partizánharc egyik szervezője volt. 1954-től a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára. A pártvezetés élén Todor Zsivkov kezdte kifejleszteni a pártirányításnak lenini elveken alapuló rendszerét s új aktivitással megvalósítani azokat az irányvonalakat és feladatokat, amelyeket Georgi Dimitrov tűzött az új Bulgária dolgozói elé. Az idén áprilisban a BKP X. kongresszusa ismét Todor Zsivkov elvtársat választotta meg a KB első titkárává, és a szocialista Bulgária új alkotmányának elfogadása után őt választották meg az újonnan alakult Államtanács elnökévé, vagyis a Bolgár Népköztársaság államfőjévé. Az új kenyér ünnepe Szlovákia egyik legszebb városában, Nitrán (Nyitra) rendezik meg évről-évre az országos aratási ünnepélyt. Szeptember 4-én és 5-én a szélrózsa minden Irányából a Zobor alatti városka felé száguldottak a különböző járművek. Sok ezer ember volt kíváncsi a hagyományos ünnepségre, valamint a mezőgazdaság és az élelmiszeripar jubiláris kiállítására. Az Agrokomplex 71 valóban méltóan képviselte fejlett élelmiszeriparunkat, a nagyüzemi mezőgazdaságot, a Kiskertészek Szövetségét és más üzemeket. Az idén gazdag gabonatermést takarítottak be a mezőgazdasági üzemek, több mint 2 millió 580 ezer métermázsával többet, mint az előző évben. A kenyércsata legkiválóbb dolgozóit állami és reszort kitüntetésben részesítették. Százharminc kombájnosnak és több kollektívának adták át a párt és kormány képviselői a megérdemelt kitüntetéseket. Retkes Lajos, a búéi (Búcs) szövetkezet elnöke büszkén újságolta, hogy szövetkezetüknek mind a három kombájnosát kitüntették. A kétnapos ünnepség legkiemelkedőbb eseménye a vasárnapi díszfelvonulás volt. Az ünnepségen részt vett párt és kormányküldöttséget Gustáv Husák elvtárs vezette. A Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára szegte meg a színpompás népviseletbe öltözött gondovi menyecskék által átadott kenyeret. Husák elvtárs tartalmas beszédben méltatta a mezőgazdaságban dolgozók munkáját, az új arcú falvak kialakítóit. Egyebek között kijelentette, hogy a munkásság és a szövetkezeti parasztság szövetsége szocialista államunk alapja. Az ünnepi beszéd után színpompás felvonulást láthatott a nagyszámú nézősereg. tt. Mit állít ki Magyarország Brnoban A XIII. Brnoi Nemzetközi Gépipari Vásár megnyitasa előtt Domé Imre, a magyar pavilon igazgatója, Galambos András, a Magyar Népköztársaság bratislavai főkonzulátusa kereskedelmi osztályának vezetője és Steigevald József, a magyar pavilon sajtófőnöke, a Szlovákiai Újságírók bratislavai székházában sajtóértekezletet tartottak, tájékoztatva az újságírókat a magyar pavilonban kiállításra kerülő gépipari termékekről. Steigevald József elvtárs bevezetőben elmondotta, hogy minden előző gépipari vásáron részt vettek. Idén 1408 négyzetméter területen állítanak ki. Persze a lényeget meghatározó tényező nem a terület nagysága. Számos új gépipari termékkel jelentkezik a Magyar Népköztársaság, és ez a fontos. Háromszáz magyar szakember érkezik Brnoba és ez további nagy lehetőség a tárgyalásokra, az együttműködés elmélyítésére. Domé Imre elvtárs, a magyar pavilon igazgatója arról beszélt, hogy a kiállító Hungexpo mindent elkövetett a siker érdekében. Magyarország eddig 40—45 nemzetközi vásáron, kiállításon vett részt, s a brnoi nemzetközi gépipari vásárt tekinti a leglényegesebbnek. Ezt az a tényis bizonyítja, hogy Tordai Jenő külkereskedelmi miniszter-helyettes vezetésével küldöttség érkezik Brnoba. Nyilvánvalóan meglesz ennek is az eredménye, hiszen legmagasabb szinten nyilik lehetőség a kapcsolatok elmélyítésére. Az újságíróknak arra a kérdésére, hogy a magyar pavilon milyen meglepetéseket tartogat a szakemberek és a nagyközönség számára, az igazgató elmondotta, hogy ilyen meglepetésnek szánják az optikai köszörűgépet, amelynek munkáját a nézők képernyőn tekinthetik meg. De Veres mérnök találmánya is bizonyosan izgalmat kelt a szakemberek körében. Olyan gépről van szó, amely nyomás útján anyagveszteség nélkül vágja az acéllemezeket. Érdekesnek ígérkezik az összegező és fénymásoló irodai gép, a színes televízió s az új telefonközpont is. Galambos András elvtárs, a bratislavai magyar főkonzulátus kereskedelmi osztályának vezetője részletesen beszámolt a Csehszlovákia és Magyarország között az 1971—75-ös esztendőkre megkötött árucsere-egyezményben foglaltak realizálásáról. A sajtótájékoztató után az újságírók kérdésekkel ostromolták a vendégeket. Mi Steigevald József elvtárssal beszélgettünk még. Főleg az érdekelt bennünket, hogy egy ilyen nagy nemzetközi gépipari kiállításon mi a magyar pavilon sajtófőnökének dolga. Mosolyogva válaszolta, hogy a sajtóértekezletek megszervezése, előkészítése, lebonyolítása. Ez szinte forgatókönyvszerűén történik. Nagyon lényeges a nyelvi felkészültség is. Oroszul és németül beszél. Ismernie kell a kiállításra kerülő gépipari termékeket. A személyes kapcsolat sem lényegtelen. Munkája elképzelhetetlen lenne az igazgatóval való szoros kapcsolat nélkül. 0 állandóan tájékoztatja a helyzetről. A brnoi nemzetközi gépipari vásáron 1963-ban volt először. Nagyon szereti Brnot. A kiállítás szakmai szempontból sokat nyújt neki. Munkája menynyiségét és minőségét azzal mérik, milyen propagandát fejt ki. Nem panaszkodhat. Nagy segítséget kap a cseh és szlovák lapoktól, de az Oj Szótól és a Héttől is. hOÜ 3