A Hét 1971/2 (16. évfolyam, 27-52. szám)

1971-09-17 / 37. szám

A sajtó napján Ebben az évben két történelmi jelentőségű esemény teszi komollyá, jelentőssé a sajtó napját: a CSKP megalapításának 50. évfordu­lója és a párt XIV. kongresszusa. Érthető te­hát, ha az idei sajtónap alkalmából egyrészt visszapillantunk a megtett útra, másrészt elő­re tekintünk a további teendőkre. Az 1971-es esztendőben különösen sok szó esett róla, és már jóval a sajtó napja előtt, az ötvenedik évforduló kapcsán, hogy a baloldali és kom­munista lapok öt évtizeden keresztül szolgál­ták a munkásosztály ügyét, megalkuvást nem ismerve harcoltak a dolgozók jobb életkörül­ményeiért, rendszeresen leleplezték a burzso­áziának a munkások, a szegényparasztok el­len szőtt bűnös terveit, riadót fújtak és sztrájk­ra buzdították a dolgozókat az ország vala­mennyi részében. Cikkeikkel, riportjaikkal mindenütt jelen voltak, ahol a dolgozók, a szegénynép érdeke veszélyben forgott. Fel­háborodással számoltak be a kosútyi sortüz­ről, a duchcovi vagy a krompachyi véres eseményekről. A szó igazi értelmét jelentő proletár összefogás jellemezte a baloldali és kommunista lapok munkáját. Az éhség, a nyomor, az életet kioltó sortűz ellen emelték fel szavukat a cseh és szlovák vidékeken s ugyanúgy Dél-Szlovákiában is. Csehszlová­kia több nemzetiségű állam, s a baloldali és kommunista lapok több nyelven, de az osz­tályálláspontot magukénak vallva egy szán­dékkal, egy akarattal, nemzetiségre való te­kintet nélkül küzdöttek a szociális haladásért, a nép általános felemelkedéséért, s végső so­ron a munkásosztály győzelméért! Mi, mai újságírók csak a legnagyobb elis­meréssel és csodálattal tekinthetünk az elő­dök munkájára, akik a dolgozó nép ügye iránti hűségből végig kitűnőre vizsgáztak, akik bátran és merészen állították tollúkat a tőkés rendszer megdöntésének szolgálatába. Ok voltak azok, akik nem rettentek meg a fasizmus rájuk leselkedő száz veszélyétőfsem, következetesen felemelték szavukat az emberi jogok lábbal tiprása ellen. Hányan fizettek életükkel ebben az óriási küzdelemben? Ju­lius Fuéík a példa, a ma és holnap nemzedé­keit hálára kőtelező tanulság, de ugyanúgy a mártírok százainak nevét említhetnénk még. Számunkra, csehszlovákiai magyarok számá­ra a már elhunyt stószi remete, az európai méretekben is jelentős publicista, Fábry Zol­tán is példa s elkötelezettséget jelentő egyér­telműség. Fűtikhoz hasonlóan forgatta tollát ő is az elnyomott milliók érdekeiért. Sokan úgy teszik föl ma a kérdést, hogy hát akkor könnyebb volt az újságíró dolga, mert rombolni mindig könnyebb, mint építeni. Ügy helyesbíthetnénk ezt, hogy rombolni sem volt könnyű, mert az életével játszott az, aki rom­bolni akart és szembehelyezkedett az elnyo­mók érdekeivel, és építeni is nehéz, mert egyik társadalmi formából a másikba átmenni min­dig a legbonyolultabb feladatok közé tarto­zott. A jövő társadalmát építjük, s az építés küzdelmében a nagy elődökre jellemző hű­ségre, ügyszeretetre ma még sokkal nagyobb szükség van. A felszabadulás, de különösen a februári győzelem után megjelenő lapok egyértelműen és félreérthetetlenül támogat­ták a pártot a szocialista társadalomért foly­tatott harcában, s támogatják ma is. Azoknak az újságíróknak, akik a válságos 68-as esz­tendőben a munkásosztály ügye iránti hűség­ből nem vizsgáztak jól, távozniuk kellett a lapoktól. A történelmi jelentőségű XIV. pártkong­resszus határozatában fontos helyen szerepel, hogy mit vár a párt a tömegtájékoztatási esz­közöktől. Azt várja, hogy a dolgozók, a társa­dalom érdekét, a folyamatos szocialista fejlő­dést biztosító nemes célkitűzéseket segítsenek elérni. És harcoljanak minden olyan- jelenség ellen (akár a gazdasági élet, akár az ideoló­gia területén jelentkezik), amely akadályt gör­dít előrehaladásunk útjába. Választásokra készül az ország. Mindany­nyiunk leghőbb vágya, hogy népképviseleti szerveinkbe a munkásosztály ügye iránt oda­adó, rátermett emberek kerüljenek, ezt te­kintjük most legfontosabb teendőnknek. Új­ságírói ötletekkel, az egészséges munkakezde­ményezés felkarolásával és propagálásával akarunk hozzájárulni ahhoz, hogy az új öt­éves tervben megjelölt célok elérése hazánk valamennyi becsületes polgárának szívügye legyen. Todor Zsivkov 60 éves Todor Zsivkov neve már több mint húsz éve összeforrott a népi Bulgária fejlődésével, de különösen a szocialista társada­lom kialakításának legújabb fejlődési szakaszával. Todor Zsivkov már kora ifjúságátél kezdve kivette a részét a bolgár munkásság forradalmi harcaiból. Eredetileg nyomdász volt. 1932-től tagja a Bolgár Kommunista Pártnak. A második világháború éveiben aktívan részt vett az ellenállási mozgalom­ban, a partizánharc egyik szervezője volt. 1954-től a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára. A pártvezetés élén Todor Zsivkov kezdte kifejleszteni a párt­irányításnak lenini elveken alapuló rendszerét s új aktivitással megvalósítani azokat az irányvonalakat és feladatokat, amelye­ket Georgi Dimitrov tűzött az új Bulgária dolgozói elé. Az idén áprilisban a BKP X. kongresszusa ismét Todor Zsiv­kov elvtársat választotta meg a KB első titkárává, és a szocia­lista Bulgária új alkotmányának elfogadása után őt választották meg az újonnan alakult Államtanács elnökévé, vagyis a Bolgár Népköztársaság államfőjévé. Az új kenyér ünnepe Szlovákia egyik legszebb városában, Nitrán (Nyit­ra) rendezik meg évről-évre az országos aratási ün­nepélyt. Szeptember 4-én és 5-én a szélrózsa minden Irá­nyából a Zobor alatti városka felé száguldottak a különböző járművek. Sok ezer ember volt kíváncsi a hagyományos ünnepségre, valamint a mezőgaz­daság és az élelmiszeripar jubiláris kiállítására. Az Agrokomplex 71 valóban méltóan képviselte fejlett élelmiszeriparunkat, a nagyüzemi mezőgazdaságot, a Kiskertészek Szövetségét és más üzemeket. Az idén gazdag gabonatermést takarítottak be a mezőgazdasági üzemek, több mint 2 millió 580 ezer métermázsával többet, mint az előző évben. A ke­nyércsata legkiválóbb dolgozóit állami és reszort ki­tüntetésben részesítették. Százharminc kombájnos­nak és több kollektívának adták át a párt és kor­mány képviselői a megérdemelt kitüntetéseket. Retkes Lajos, a búéi (Búcs) szövetkezet elnöke büszkén újságolta, hogy szövetkezetüknek mind a három kombájnosát kitüntették. A kétnapos ünnepség legkiemelkedőbb eseménye a vasárnapi díszfelvonulás volt. Az ünnepségen részt vett párt és kormányküldöttséget Gustáv Husák elv­társ vezette. A Csehszlovák Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának főtitkára szegte meg a színpom­pás népviseletbe öltözött gondovi menyecskék által átadott kenyeret. Husák elvtárs tartalmas beszédben méltatta a mezőgazdaságban dolgozók munkáját, az új arcú falvak kialakítóit. Egyebek között kijelen­tette, hogy a munkásság és a szövetkezeti paraszt­ság szövetsége szocialista államunk alapja. Az ünnepi beszéd után színpompás felvonulást láthatott a nagyszámú nézősereg. tt. Mit állít ki Magyarország Brnoban A XIII. Brnoi Nemzetközi Gépipari Vásár megnyitasa előtt Domé Imre, a magyar pavilon igazgatója, Galam­bos András, a Magyar Népköztársaság bratislavai fő­konzulátusa kereskedelmi osztályának vezetője és Stei­gevald József, a magyar pavilon sajtófőnöke, a Szlo­vákiai Újságírók bratislavai székházában sajtóértekez­letet tartottak, tájékoztatva az újságírókat a magyar pavilonban kiállításra kerülő gépipari termékekről. Steigevald József elvtárs bevezetőben elmondotta, hogy minden előző gépipari vásáron részt vettek. Idén 1408 négyzetméter területen állítanak ki. Persze a lé­nyeget meghatározó tényező nem a terület nagysága. Számos új gépipari termékkel jelentkezik a Magyar Népköztársaság, és ez a fontos. Háromszáz magyar szakember érkezik Brnoba és ez további nagy lehetőség a tárgyalásokra, az együttműködés elmélyítésére. Domé Imre elvtárs, a magyar pavilon igazgatója arról beszélt, hogy a kiállító Hungexpo mindent elkövetett a siker érdekében. Magyarország eddig 40—45 nemzetközi vásáron, kiállításon vett részt, s a brnoi nemzetközi gépipari vásárt tekinti a leglényegesebbnek. Ezt az a tény­is bizonyítja, hogy Tordai Jenő külkereskedelmi mi­niszter-helyettes vezetésével küldöttség érkezik Brnoba. Nyilvánvalóan meglesz ennek is az eredménye, hiszen legmagasabb szinten nyilik lehetőség a kapcsolatok elmélyítésére. Az újságíróknak arra a kérdésére, hogy a magyar pavilon milyen meglepetéseket tartogat a szakemberek és a nagyközönség számára, az igazgató elmondotta, hogy ilyen meglepetésnek szánják az optikai köszörű­gépet, amelynek munkáját a nézők képernyőn tekint­hetik meg. De Veres mérnök találmánya is bizonyosan izgalmat kelt a szakemberek körében. Olyan gépről van szó, amely nyomás útján anyagveszteség nélkül vágja az acéllemezeket. Érdekesnek ígérkezik az összegező és fénymásoló irodai gép, a színes televízió s az új tele­fonközpont is. Galambos András elvtárs, a bratislavai magyar fő­konzulátus kereskedelmi osztályának vezetője részlete­sen beszámolt a Csehszlovákia és Magyarország között az 1971—75-ös esztendőkre megkötött árucsere-egyez­ményben foglaltak realizálásáról. A sajtótájékoztató után az újságírók kérdésekkel ostromolták a vendégeket. Mi Steigevald József elvtárs­sal beszélgettünk még. Főleg az érdekelt bennünket, hogy egy ilyen nagy nemzetközi gépipari kiállításon mi a magyar pavilon sajtófőnökének dolga. Mosolyogva válaszolta, hogy a sajtóértekezletek megszervezése, elő­készítése, lebonyolítása. Ez szinte forgatókönyvszerűén történik. Nagyon lényeges a nyelvi felkészültség is. Oroszul és németül beszél. Ismernie kell a kiállításra kerülő gépipari termékeket. A személyes kapcsolat sem lényegtelen. Munkája elképzelhetetlen lenne az igazga­tóval való szoros kapcsolat nélkül. 0 állandóan tájékoz­tatja a helyzetről. A brnoi nemzetközi gépipari vásáron 1963-ban volt először. Nagyon szereti Brnot. A kiállítás szakmai szempontból sokat nyújt neki. Munkája meny­nyiségét és minőségét azzal mérik, milyen propagandát fejt ki. Nem panaszkodhat. Nagy segítséget kap a cseh és szlovák lapoktól, de az Oj Szótól és a Héttől is. hOÜ 3

Next

/
Thumbnails
Contents