A Hét 1971/2 (16. évfolyam, 27-52. szám)

1971-09-10 / 36. szám

éneksző A szomszédasszony énekel. Feltornásztatja hangját a magasba, aztán leejti. Csönd. Már tudom, mi következik. A változatosság kedvéért megindítja a lemezjátszót. Érzelmes operaáriák Puccinitől. A' háziasszony együtt énekel a művésznővel, ízetlenül vibrál a hangja, elnyomja, megtöri a tiszta szoprán szárnyalását. A szomszédasszonynak jó kedve van. Vagy csak másoknak mutatja? Mímeli a jókedvet? Ki tudja. Pár hónapja vált el a férjétől. Megunta. Mert kissé esetlen volt, szürke kis ember, amilyenből tizenkettő van egy tucatban. Reprezentálni nemigen lehetett vele. Pedig jó ember volt, mindent megtett volna az asszonyért, a két gyereket meg rajongásig szerette. Az asszonynak mégsem kellett. Barátok után nézett s talált is magának egy kamasz-fiút. Naponkénti viharos jelenetek. S a férj ereje lassan megtört az asszony szívósságán. Elváltak. A férj egy ideig még ott lakott a lakás különszobájában, aztán elköltözött. Hogy vigasztalást találjon, újra megnősült. Ettől fogva már csak a hét végén látogatott el a gyermekeihez. Ott ácsorgott mindig a lépcsőházban, mert az asszony nem engedte be a lakásba. Mikor aztán a gyermekei kimentek hozzá, kézenfogta őket és vitte magával cukrászdába, állatkertbe, moziba. Nem akadt olyan kívánságuk, amit ne teljesített volna. De az elmúlt héten hiába ácsorgott, a gyerekek nem jöttek ki hozzá. A szomszédok viszont tudtára adták, hogy a gyerekeket az anyai nagyanyjukhoz költöztette a volt feleség. A férfi nagyon elszomorodott. Feljött hozzánk, átadott egy kis csomagot s arra kért bennünket, adjuk oda a gyermekeinek, ha visszatérnek a nagyanyjuktól. — Hogy van? — kérdeztem tőle. — Jól — felelte szomorkás mosollyal. — Jól vagyok, de boldog már nem lehetek. Igaz, újra megnősültem, megértő a második feleségem, mégsem találok nyugalmat, mert engem mindig csak idehúz a két gyerek. Hiába, nem tudom őket elfelejteni... Tudja... a régi feleségemnek is megbocsájtanék, nem szólnék soha egy rossz szót, ha 6... ha ő viszszafogadna... — És az új felesége? — Bizonyára beleegyezne... hogy elváljunk... ö jó asszony. Megértené, hogy nem tudok létezni a gyerekek nélkül. Lassan buggyan fel torkából a szó; — Nehéz így élni, higgye el, nem élet így az élet... A férfi szenved, volt felesége meg énekel. Feltornásztatja hangját a magasba, aztán leejti. Csönd. DÉNES GYÖRGY Bacsó István szövetkezeti elnök kedvelt szójárása': „Apám is paraszt volt, én is az maradtam." Bevételi forrásaik állattenyésztésből és növénytermesztésből erednek. Idén búzából (34 q) és árpából (28 q) rekordtermést értek el. A falu legöregebbjei sem emlékeznek ennél jobb termésre. 28 korona a munkaegység értéke, ebből 22 koronát előlegként fizetnek ki. Ehhez járul még 3 korona értékű természetbeni juttatás. osszúszóról (Dlhá Ves) a Hnegyvenes évek végén hallottam először. Futballozni jöttek onnan a falumba, Bátkára. Jó csapattal álltak ki ellenünk, mert már a mérkőzés első perceiben megszerezték a vezetést. Kínos erőfeszítésünkbe került amíg egyenlíteni, majd győzni tudtunk. De akikkel Hosszúszón találkozom, nem emlékeznek a mérkőzésre. Pedig Bacsó István, a szövetkezet elnöke még fiatalember. Harminckilenc éves. Nem tud semmit a nagy összecsapásról. Pomaj Béla, a zootechnikus sem emlékszik a két kis gömöri falu rangadójára. Időseknek, fiataloknak kiesett az emlékezetükből. Ferdinand Zoltán agronómust már nem is faggatom. Ide s tova huszonkét év telt el azóta. Inkább a falura terelem a szót, amely különösen nyáron szinte városi forgalmú. Pár lépés innen a domicai cseppkőbarlang, hazai és külföldi kirándulók keresett helye. És mintha e vidéken találta volna ki Mesterházi Lajos Ismert regénye címét: Pár lépés a határ. Természetesen a magyar határ. Nemcsak a nevével, de a házak elhelyezkedésével is hosszú a falu. Egymást érik az autók, vonulnak Domica felé, milyen nagy nyereség itt a portalanított út... Monda és történelem Hosszúszó a XIII. században keletkezett. Jobbágyközség volt. A pelsőci (Pleäivec) Bebek család rendelkezett a faluval. Gyakran változtak urai. Még a portyázó törökök figyelmét sem kerülte el a három fennsíki község: Ardó, Hosszúszó és Kecső. Egyszer Dobsináig merészkedtek fel Egerből, s a három falut megsemmisítették. Aztán elmentek a törökök, rejtekhelyükről előjöttek az életben maradtak és további családokat telepítettek ide. Szlovákok és magyarok vére keveredett évtizedek hosszú során át. Monda is kötődik a vidékhez. De nem a török uralomhoz. II. Rákóczi Ferenc szabadságharcához. S ez úgy szól: Hosszúszó és Domica határán van egy nyílás. Ördöglyuk a neve. Az Ördöglyukkal szemben állt egy csárda. Leszerelt és szélnek eresztett kurucok kiszemelt helye. A fennsík erdejében élt egy Csősz Mihály nevű haramia. Ennek a kezére játszott a csárda Anna nevű szolgálólánya. Akiknek a sorsa fölött úgy döntött a betyár, hogy nemcsak a pénzétől fosztja meg, de meg is öli, azoknak a testét bedobta az Ördöglyukba. Így lett Annából B dös Ancsa a vidéken. Így mara fenn a neve. A csárda helyének k zelében van egy tó: Büdös tó. i Ördöglyuk alatt terül el az Ancsa r< Az 1840-es években le is merészketek az Ördöglyukba. A mélységbi patakot és emberi csontokat találta Fennsíkra települt község A fennsík teli s tele mélyedéss* horpadással, töbörrel. Ha az emb gyalogosan Indul Szilicére vagy A másra, mintha hullámvasúton járn Hegyre fel, hegyről le. 430 méter tengerszínt feletti magasság. A hos: szúszói katlan a szillcei fennsík sz> lén található. Dombsor zárja a nagj kiterjedésű mélyedést, aztán a Sa. völgye következik. A csapadék elfi lyása víznyelőkön keresztül történi A víznyelő nem más, mint a búvópata kezdete és vége. Ha az ember tekint* te végigröppen a fennsíkon, sokáig tf lálgathatja: van patakja vagy nin* patakja Hosszúszónak? A katianna van patakszerű medre, átkígyózik falun ls, de legtöbbször olyan benyc mást kelt, mint sivatagban utazó eir ber számára a vádi, amelyből az é nagyrészében elvész a víz, csak esd zéskor látni benne csapadékot. Monc juk, hogy az Elba északnak folyi emberemlékezet óta. A hosszúszóia is mondják: patakjuk északnak hord ja a vizet, mióta csak az eszüket tud ják. Mert a katlan fekvése olyan, hog északi része van lent s a déli rész fent. Furcsán billentett rajta a termé szet keze. A falusiak közel laknak felhőkhöz, talán azért is olyan rend szertelen a csapadékmegoszlás. — H esik, se vége, se hossza, csupa una lom a világ! — állítja a hosszúszd ember. — Ha meg derült, tiszta ké égbolt hajlik a falu fölé, mintha vál lunkon hordanánk a napot... Szint perzsel, éget bennünket. Sokan emlé keznek még a harmincas évek elejére a tikkasztó, félelmetes szárazság« amikor messzire kellett elmenniük szülőföldjükről, ha felhőt óhajtotta! látni. A falu kútjai közül csak egy ben volt víz. Árvíz a fennsíkon Csodálatos, szinte a lehetetlenne határos (persze nem a hosszúszóial számára), hogy lehet a fennsíkon, i tenger szintje felett 430 méter magas ságban árvíz is. Aki soha nem járt erre, joggal kételkedhet: — Ugyan ké Hritckó Sándor, a HNB elnöke, hivatalában. Ferdinand Zoltán agronómus. Szepsiben végzett mezőgazdasági szakiskolát. Elhal a szövetkezetért és a kulturális munkáért. Klubvezető. Beat zenekaruk rendszeresen próbál. A SZISZ-tagok táncolni tanítják a pionírokat. Könyvtáruk is kifogástalanul működik. A könyvkölcsönzés jó. Málnaszfiretről hazatérő asszonyok.