A Hét 1971/2 (16. évfolyam, 27-52. szám)

1971-08-20 / 33. szám

Véres terror Szudánban A Szudánban lezajlott kettős hata­lomváltozás további bonyodalmakkal terheli az arab egység ügyét. Nimeri rendszere, amely fennállásának két esztendeje alatt képtelen volt megbir­kózni a maga teremtette és részben örökölt belső ellentmondásokkal, a forradalom erőiből termelte ki saját ellenségét. A baloldali beállítottságú tisztek rö­vid életű hatalomátvétele a haladó erők gyors aktivizálódásával járt, ami Szudán jövője szempontjából kedve­zőbb képet^ festhetett volna. Míg a Hásem el Atta őrnagy vezette tiszti puccs nyomán megalakult forradalmi tanács a széles népi koalíció érdeké-' ben egy sor előremutató lépést tett, melyek között vezető helyen szerepelt a szudáni baloldalt sújtó Nimeri féle intézkedések törlése, addig a hatal­mat visszaszerző Nimeri első és leg­fontosabb teendőinek tartotta a szu­dáni kommunisták ismételt bebörtön-. zését. a haladó erők elleni szankció­kat. Az ami Szudánban az utóbbi hetek­ben történt, felháborította a világ ha­ladó közvéleményét. Nimeri tábornok a sikertelen puccskísérlet ürügyén vé­res megtorló intézkedéseket foganato­sított az ország baloldali erői. elsősor­ban a szudáni Kommunista Párt veze­tői ellen. Kivégzések és letartóztatások követik egymást s ma még senki sem tudná megjósolni, hogy a tábornok mikorra szándékozik befejezni a véres „bosszút**. A bosszú szót idézőjelbe tettük, hiszen inkább csak arról van szó. hogy Nimeri a megtorlásokkal akarja felszámolni a haladó baloldalt, azt a baloldalt, amely 1969-ben egyik fő támasza volt a reakciós rendszer megdöntésénél. „A Szudáni Kommunista Párt fő irányvonala a demokratikus erők egy­ség-frontjának a megteremtése" — je­lentette ki a minap Izzadin Ali Ámír, a Szudáni Kommunista Párt Központi Bizottsága politikai irodájának tagja, a l'Humanité-nek adott interjújában. Azt is határozottan leszögezte, hogy pártja „nem vett részt a július 19-iki eseményekben." Az ártatlanul kivégzettek és bebör­tönzöttek számát ma pontosan senki sem tudja. Kivégezték Abdal Chálik Mahgubot, a Szudáni Kommunista Párt főtitkárát, azt az embert, aki egész életét a szudáni nép nemzeti és szociális felszabadulásának szentelte, Balikar Núrt, a szudáni és a világ szakszervezeti mozgalmának közismert vezetőjét s a kivégzések és letartóz­tatások hisztérikus gyorsasággal köve­tik egymást. A szudáni hivatalok Abdul Chálik Mahgub peréből világraszóló nagy elő­adást szerettek volna szervezni, ame­lyen képtelen vádakkal és érvekkel akarták beszennyezni a kommunista pártot s mintegy utólag igazolni a vé­res megtorló intézkedések jogosságát. Ezért a tárgyalásra külföldi újságíró­kat is meghívtak. Közöttük volt Eric Rouleau a Le Monde párizsi polgári lap tudósítója is. Beszámolója „justiz­mord-al", ártatlan ember kivégzésével vádolja a szudáni hivatalokat. El­mondja: a meghívott újságírók egy magános férfi harcának lehettek ta­núi egy olyan gépezettel szemben, amelyet kizárólag megsemmisítésére hoztak létre, azaz a statáriális hadbí­rósággal szemben, amelynek az volt a feladata, hogy a lehető legrövidebb időn belül ítélje őt halálra. „A tárgya­lás nem tarthat tovább egy óránál" — jelentette ki az egyik tiszt, aki az utóbbi hasonló pereknél jelen volt. A francia tudósító őszinte csodálattal adózik Mahgub elvtárs bátor magatar­tásának. A Szudáni Kommunista Párt főtitkára elutasított minden vádpontot, kijelentette: ártatlan vagyok! A tör­vényszék elnökének pedig a szemébe vágta, nem tartja őt erkölcsileg fel­jogosítottnak, hogy a tárgyalást vezes­se, mivel „ön annak az arab naciona­lista politikai mozgalomnak a tagja, amely az országot súlyos helyzetbe so­dorta s amely eddig nem értette meg a kommunista párt nemzeti demokra­tikus haladó jellegét és törekvéseit." Végül egy óra és 15 perces tárgya­lás után, miután a főtitkár a hadbíró minden érvét darabokra zúzta, az el­nök kiüríttette a termet. A többi már zárt ajtók mögött zajlott le. S a kom­munista párt főtitkárát — ezt minden­ki előre tudta — kivégezték. Mindazzal, ami most Szudánban tör­ténik Nimeri tábornok annak a for­radalmi programnak az alapjait ássa alá, amellyel 1969 májusában hata­lomra jutott. Mai tevékenységével tu­lajdonképpen azokat a jelentős szo­ciális-politikai és gazdasági reformo­kat rúgja fei, amelyek a szudáni szé­les közvélemény támogatását élvezték s amely feladata az lett volna, hogy megszüntessék az ország elmaradott­ságát. Abdal Chálik Muhgüb, a Szu­dáni Kommunista Párt kivég­zett főtitkára. A baloldali erők nélkül, melyekkel szemben a megtorló Intézkedések foly­nak, s amelyek az ország politikai éle­tének jelentős tényezői, Szudán aligha folytathat valóban forradalmi harcot az imperializmus ellen. 1969 nyarán Farúk Osman Abdallah akkori belügy­miniszter kijelentette: „Ha elszakad­nánk természetes szövetségeseinktől, eleve elvetnénk társadalmunk megvál­toztatásának lehetőségét s valószínű­leg előkészítenénk vereségünket." Sajnos meg kell állapítanunk, hogy Nimeri tábornok mostani véres és igazságtalan megtorló intézkedéseivel éppen ezt teszi. —zsélyí— A Csemadok és a választások A választásoknak, és a választásokat megelőző kampánynak ez évben különösen nagy jelentősége van, mert a CSKP XIV. kongresszusa után valósul meg, s ennek következtében jelentősen hozzájárul­hat az egész társadalom eszmei és politikai egyesí­téséhez. Ez a választások lényege, legfőbb küldetése. A választási kampány során mindenütt sor kerül a párt által a társadalom további fejlesztése érde­kében hozott határozatok teljesítésének megvitatá­sára, A választási kampány során tehát lényegében már bizonyos mértékig valóra váltjuk a XIV. párt­kongresszus határozatait mind gazdasági, mind kul­turális. mind politikai téren. A dolgozók megismer­kednek azokkal a célkitűzésekkel, melyek megvaló­sításra várnak falvakon és városokon egyaránt. Ez a program a reális alapok programja, mely fel­tételezi milliók és milliók, munkások, szövetkezeti dolgozók és az értelmiség alkotó munkáját. Ezért a képviselőjelöltek ezt a valóságos alapot képviselik majd a választó polgárok előtt. Nemcsak arról lesz tehát szó. hogy milyen célokat tűznek ki az állami tervek alapján az egyes járásokban, falvakban és városokban, de arról is, hogy ezeknek a terveknek maradéktalan teljesítése érdekében mozgósítsunk, minden becsületes dolgozót. Szükséges az is, hogy feltárjuk a hiányosságokat, melyek sok esetben fé­kezőleg hatnak. Ilyen szempontból a választás előtti kampány és a választás azt jelenti, hogy a dolgozók felsorakoznak a párt reális programja mögé, hitet tesznek a szocializmus építése mellett. A képvise­lőknek adott bizalom egyben a párt iránti bizalom is lesz, bizalom a jövőben és azokban az emberek­ben. akik ezt a jövőt formálják. Ebből a hatalmas és széles körű politikai munká­ból kiveszi részét a Csehszlovákiai Magyar Dolgo­zók Kulturális Szövetsége is. Csak természetes, hogy a Csemadok 540 helyi szervezete és 60 000 tagja nem szemlélheti passzívan ennek az össztársadalmi feladatnak megvalósítását. Ezért szükséges, hogy a Csemadok a többi társadalmi szervezetekkel együtt, hűen 20 éves hagyományaihoz, a választási kampány során teljes erővel bekapcsolódjon a párt politikai munkájának ismertetésébe és nem utolsó sorban a képviselőjelölteket népszerűsítő társadalmi munkába. Szükséges tehát, hogy a Csemadok szervei mel­lett működő népművelési szakbizottságok és előadói testületek is teljes erővel kapcsolódjanak be a vá­lasztási kampányba. Továbbá szükséges, hogy a kü­lönböző Csemadok gyűléseken népszerűsítsük a párt és a Nemzeti Front jelöltjeit és mozgósítsuk tagsá­gunkat a XIV. pártkongresszus határozatainak tel­jesítésére. Szükséges, hogy a Csemadok minden tag­ja a küldött választó gyűléseken álljon ki a párt politikája mellett, minden erejével vegyen részt népgazdasági terveink becsületes teljesítésével kul­turális és politikai életünk további konszolidációjá­ban. A választási kampány során ne feledkezzünk meg arról, hogy kulturális szövetség vagyunk, ami azt jelenti, hogy további feladat hárul ránk. Kultúr­csoportjaink vegyék ki részüket e munkából, egy-egy összejövetel vagy gyűlés alkalmából tegyék ünnepé­lyesebbé ezeket a rendezvényeket. Mindezen munka elvégzése megköveteli, hogy a CSEMADOK szervei és szervezetei a legszorosabban együttműködjenek a többi társadalmi szervezetekkel és a párt szervezeteivel és szerveivel, hogy a Cse­madok munkája a választási kampány során szer­ves részét képezze az egységesen irányított politikai munkának. A CSEMADOK KB elnöksége, mint ahogy ezt legutóbbi ülésén hangsúlyozta, erkölcsi és politikai kötelességének tartja felhívni minden Csemadok tag és szervezet figyelmét arra, hogy ebbe a nagy­jelentőségű össztársadalmi eseménybe kapcsolódjon be minden CSEMADOK tag, azzal a szilárd tudat­tal, hogy tevékenységünk a szocializmust szolgálja és azt a politikát támogatja, melyet kifejezésre jut­tatott pártunk XIV. kongresszusa. Varga János a CSEMADOK KB titkára 1971. VIII. 22. AUGUSZTUS V 22 Menyhért H 23 Fülöp K 24 Bertalan Sz 25 Lajos Cs 26 Izsó P 27 Gáspár Sz 28 Ágoston A Csehszlovákiai Magyarok Társadalmi és Kulturális Szö­vetségének hetilapja. — Főszerkesztő: Major Ágoston. — Szerkesztőség: Bratislava, Obchodná u. 7. — Postafiók C 398. — Telefon: főszerkesztő 341-34, főszerkesztő-helyet­tes 328-64, szerkesztőség: 328-65. — Terjeszti a Posta Hír­lapszolgálata. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesítő. — Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Űstredná expedícia tlaée, Bratislava, Gottwaldovo nám. 48, VII. — Nyomja a Vychodoslovenské tlaéiarne, n. p.. KoSice. — Előfizetési díj negyedévre 39,— Kés, fél évre 78,— Kés, egész évre 156,— Kés. — Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Címlapunkon Lisicky, a 24. oldalon P. Hav­ran felvétele

Next

/
Thumbnails
Contents