A Hét 1971/2 (16. évfolyam, 27-52. szám)

1971-08-13 / 32. szám

A tudós leányaival latunkat egy njűre összpontosítjuk, amely a bennüket környékező emberiségtől elragad, mindig a nőkkel kell harcolnunk. Az anya mindenekelőtt gyermeke szeretete után áhítozik, még akkor is, ha ez a gyermek lelki fejlődésére káros. A kedves is hatalmában akarja tartani a férfit, s természetesnek találná, ha a világ legnagyobb szellemét egy szerelmes óráért feláldoznák. A harc majdnem mindig egyenlőtlen, mert az igazság a nők oldalán van: az élet és a természet nevében akarnak bennünket visszatéríteni. Évek múltak. Pierre Curie testétleikét a tudományos kutatásnak szentelte, s nem vett fel senkit azon jelentéktelen, csinos lányok közül, akikkel alkalma volt találkoznia. Harmincöt éves. Senkit sem szeret. Ha abbahagyott naplóját szórakozásból lapozgatja s az egykori elsárgult feljegyzéseket olvassa, tekintete megakad a szomorú, titkolt vágyakozással teli szavakon: ... A zseniális nők ritkák. Amikor beléptem, Pierre Curie az erkélyajtó mélyedésében állt. Nagyon fiatalnak tűnt fel, bár akkor már harmincöt éves volt. Különösen világos szemének tekintete és magas alakjának kissé görnyedt tartása lepett meg. Meglehetősen lassú és meggondolt beszédében, egyszerűségében, komoly s egyúttal fiatalos mosolyában volt valami bizalomkeltő. Beszélgetés indult meg köztünk, amely hamarosan barátságos jelleget öltött: tudományos kérdésekről beszélgettünk, s boldog voltam, hogy megkérdezhetem véleményét. Ezekkel az egyszerű és szemérmes szavakkal írja le Marie első találkozásukat, amely 1894 elején történt. Egy lengyel úr, Kowalski, a fribourgi egyetem fizika-professzora időz átmenetileg Párizsban feleségével, akivel Marie még Szczukiban ismerkedett meg. Nászútra jöttek, de tanulmányútra is. Kowalski tanár úr előadásokat tart Párizsban és a Fizikai Társaság ülésein is megjelenik. Barátságosan érdeklődik Marie sorsáról és Marie bevallja neki pillanatnyi gondjait: a Nemzeti Iparpártoló Társaság megbízta egy tanulmány megírásával a különböző fémek mágneses tulajdonságára vonatkozólag. Lippmann professzor laboratóriumában kezdte meg kutatásait. De különböző ásványvizsgálatokat is kell végeznie, ércmintákat kell összeállítania. Ez azonban sok helyet igényel, túl sokat a már amúgy is túlterhelt laboratóriumban. És Marie nem tudja, mitévő legyen, hol rendezze be kísérleteit. — Van egy eszmém — feleli Kowalski professzor néhány pillanatnyi gondolkodás után. — Ismerek egy kitűnő tudóst, aki a „Fizikai és Kémiai Iskolá"-ban dolgozik, a rue Lhomondban. Talán rendelkezésére tud bocsátani valami helyiséget. Mindenesetre majd tanácsol valamit. Jöjjön holnap este hozzánk teára. Meghívom azt a fiatalembert is. Valószínűleg ismeri névről: Pierre Curie-nek hívják. Egy csendes penziószobában töltött est folyamán gyors rokonszenv keletkezik a francia és a lengyel fizikatudós között. A komolyság és a diákos kedvesség keveréke különösen vonzóvá teszi Pierre Curie egyéniségét. Magas. A bő, divatjamúlt ruha csak úgy lóg rajta, mégis jól áll neki: nem is sejti, milyen természetes előkelőség árad lényéből. Keze hosszú, finom. A szabályos, szakállas arc a nyugodt szemmel nagyon szép. A mély, tiszta, befelé forduló tekintetben van valami rendkívüli. Bár rendkívül tartózkodó és mindig halk hangú, lehetetlen észre nem venni, hogy különb, mint a többi. Egy korban, ahol a szellemi felsőbbrendűség és erkölcsi érték ritkán jár együtt, Pierre Curie az emberiesség ritka mintaképe: hatalmas, nemes szellem. A rokonszenv, melyet az első pillanattól kezdve érez a hallgatag idegen lánnyal szemben, még erősebb lesz, amikor érdeklődéssel párosul. Ez a Sklodowska kisasszony igazán csodálatos teremtés ... Szóval lengyel és Varsóból jött, hogy a Sorbonne elődásait hallgassa? A múlt évben első volt fizikában? Néhány hónap múlva matematikából vizsgázik? S ez a kis gondterhes ránc a két acélszürke szem között azért van, mert nem tudja, hol helyezze el készülékeit, amelyek az ércek mágnesességének vizsgálatához szükségesek? A kezdetben általánosságban mozgó beszélgetés nemsokára tudományos vitatkozássá alakul át Pierre Curie és Marie Sklodowska közt. Marie félénken és tiszteletteljesen kérdezget, s hallgatja Pierre magyarázatait. Aztán a férfi ls elmondja terveit, a kristályképződés jelenségeiről beszél, amelyek foglalkoztatják, s amelyeknek törvényeit keresi. Milyen különös, gondolja a fizikus, az ember egy nővel beszélhet kedvelt munkáiról, szakkifejezéseket és összetett képleteket használhat s közben látja, hogy ez a bájos és fiatal nő élénken figyel, mindent ért, sőt csalhatatlan tisztánlátással egyes részleteket meg is vitat... Milyen kedves ez! Marie haját nézi, magas homlokát, kezét, amelyet a laboratórium savai és a házi munka már tönkretett. A minden kacérságtól mentes báj felkavarja a férfit. Visszaemlékezik, mit mondott vendége a lányról: évekig dolgozott, mielőtt Párizsba jöhetett volna, nincs pénze, egyedül él egy padlásszobában . .. — Örökre Franciaországban marad? — kérdezi Sklodowska kisasszonytól, anélkül, hogy tudná, miért. Marie arcán árnyék suhan át, aztán éneklő hanghordozással feleli: — Ó, nem. Ha levizsgázom, nyáron hazamegyek Varsóba. Szeretnék ősszel megint Párizsba jönni, de nem tudom, lesz-e módom rá. Azután majd tanárnő leszek Lengyelországban, s igyekszem magamat hasznossá tenni. A lengyelek nem hagyhatják el hazájukat. A beszélgetés, melybe a Kowalskiak is bekapcsolódnak, az orosz elnyomás kegyetlenségeire terelődik. A három száműzött felidézi a hazai föld emlékeit, rokonokról és barátokról beszél. Pierre Curie csodálkozva s kissé elégedetlenül hallja, amint Marie hazafias és szociális kötelességeiről szónokol. A fizika megszállottja nem tudja felfogni, hogyan szentelhet ez a nagyszerű képességű lány akár egy gondolatot is másnak, mint a fizikának s hogy jövendő terveiben csak a cárizmus elleni küzdelem szerepel. Szeretné viszontlátni a leányt. net lovag a XI. században (a stuttgarti lyvtár anyagából) ott, s mindenik párbajban 6 vitte el iáimét. Egy szép és nemes lelkű leányvolt nagyon szerelmes; de mindaddig a vehette feleségül, míg szerelméért [lény párviadalokon meg nem vívott, jül ls egy párviadalon elnyerte a lány ;ét, ás ünnepélyesen feleségül vette; madnap éjjelén pedig, az elsfi kakasszó n fölserkent fekhelyéről, fürkészve föleti az égboltra, ahol ls világosan :a a ml Urunk Jézus Krisztust a csllla: között, amint így szőlott hozzá: - Guido, Guido, ahogyan gyakori vlaokat vívtál egy leány szerelméért, ldehogy ezentúl az én kedvemért lgyezél derekasan harcolni ellenségeim sn. — Szőlott, azután, eltűnt az Or. do megértette: Isten azt akarja, hogy rijen el a Szentföldre, és-álljon bosszút sztusért a hitetleneken: • Így fordult feleségéhez: - Ogy hiszem, hogy már fogantál tőlem rmeket. Tápláld, míg vissza nem érem, mivel a Szentföldre szándékozom ándokolnl..." hiába jajveszékelt a csinos, fiatal íyecske, a derék Guido lovag hajthaan maradt, és meg sem állt a Szentllg. — S csak évek múlva tért vissza ájába, Angliába, ahol hűséges felesége és három gyermeke fogadta . .. e erről már nem szól a krónika, vetkezó számunkban: A lovagi élet irzulása) Rejtvényünkben Vauvenargues egyik aforizmáját rejtettük el a függőleges 1, 6, 12, és vízszintes 47. sorban. VÍZSZINTES SOROK: 1. Nagy távon közlekedő tehergépkocsik nemzetközi jelzése. 3. Mértéktelen. 10. Szorgalmas rovar. 13. Területmérték. 14. Nagyobb kerek szám. 15. Dal. 17. Ásvány. 18. Éppen hogy. 19. L. S. H. 21. Vagdalt gyümölcsből és szeszes italból készített üdítő ital. 23. Afrikai ország. 25. Hajtógép. 26. Dalom. 28. Kutyafajta (é. h.). 30. .. .és bűnhődés, Dosztojevszkij híres műve. 32. Kugli. 33. Talál. 34. Laoszi néptörzs. 35. Nem egészen elmés. 37. Csüng. 38. Ismeretlen névjele. 39. R-betűvel a végén: latyak. 40. Nem hall. 43. Spanyol névelő. 45. Kezdet nélküli eső. 46. Névelő. 50. Szlovákiai magyar képes hetilap. 52. A férfiöltöny kabátja. 53. Tengerjáró hajó kikötője. 54. Zokog. 55. A varjú hangja. 57. Igen olaszul. 58. Tiltószó. 60. Tantól kémiai jele. 61. Glazúr. 62. Gyümölcsös. 64. Az év ötödik és hatodik hónapjának német neve. 67. Vízisportot űz. 68. Menyasszony. 70. Móka. 71. Török férfinév. 72. Visszaáll! 73. Korszak. 74. E. T. F. 75. A negyedik dimenzió. 76. Dísz. FÜGGŐLEGES SOROK: 2. Európai nép. 3. Fiatalok köszöntése. 4. .. .zug, ikerszava. 5. ö németül. 7. Folyadék. 8. Ben betűi. 9. Nemesgáz. 11. Kötőszó. 14. Tévesen jegyez. 16. Fényes pamutszövet (fon.). 18. A farsangi mulatság. 19. Gyulladás. 20. Haza. 22. Táplálék. 24. Helyeslés. 27. Férfinév. 29. Egyiptomi napisten. 31. Nem valódi. 34. Beteges. 35. Tanulmányi célokat szolgáló, gyakran mégis művészi értékű zenemű. 36. Mohamed szülővárosa. 39. Rossz vége. 41. Nem áll. 42. Fél ember. 44. Rés. 48. Angol férfinév (ford.). 49. Tinó betűi felcserélve. 51. Svéd váltópénz. 54. Föléje-e? 56. Eladási értéke. 58. Felség (az uralkodó megszólítása) fran. 59. Szőrméből készült, vattázott kézmelegítő. 61. Római ezerhat. 63. Három olaszul. 65. Astatine vegyjele. 66. Indulatszó. 67. India része. 69. Argon kémiai jele. 71. A jószívű teszi. Beküldendő a függőleges 1, 6, 12, és vízszintes 47. számú sorok megfejtése, lapunk megjelenésétől számított 6 napon belül. Az előző rejtvény helyes megfejtése: „Költő, bizony most kellene a vonatról végleg leszállni: e hétmérföldnyi jegenye- , fasornak gyalog nekivágni ..." hot 17