A Hét 1971/1 (16. évfolyam, 1-26. szám)

1971-02-05 / 5. (5a.!) szám

modern épülete, internátusa, elkék szült a műhelyépület, s bennük az iskola magyar és szlovák tagozatának tanulói ma már együtt készül-W nek az életre. Nem akarunk számot adni mind a húsz évről. Az elém helyezett grafikonok csupán az elmúlt tíz év fejlődését példázzák. Tanév Osztály Diák Érettség 1959 60 1960/61 4 166 39 1959 60 1960/61 4 165 39 1961/62 4 158 40 1962/63 1963 64 4 148 37 1962/63 1963 64 5 180 34 196465 6 216 30 1965/66 7 264 30 1966/67 9 343 66 1967/68 10 375 73 1968/69 11 395 66 1969/70 12 433 98 1970/71 12 440 ? A számoszlopok fölött nem árt egy kicsit eltűnődni. Az elmúlt tíz év során a tanulók létszáma megháromszorozódott, és az iskolát összesen 552 érettségizett hagyta el. Ami a továbbtanulást illeti, tavaly 29 végzős jelentkezett főiskolára, az ezt megelőző évben 17, előtte 11 és mégelőtte 15. A többi végzett növendék gyárakban, üzemekben, gépesített szövetkezetekben és állami gazdaságokban helyezkedett el. Sokan közülük főiskolák esti vagy levelező tagozatán, felsőfokú technikumokban szereznek magasabb képesítést. A különböző munkahelyekről és egyetemekről érkező levelek tanúsítják, hogy az iskola kitűnő szakembereket és a kollektívába nagyszerűen beleilleszkedő egyéniségeket nevel. , MAI GONDOK — A legfőbb gond ma — mondja az igazgató —, hogy miként tartsunk lépést az ipar, a technika fejlődésével. Nem maradhatunk el az ország gyorsan fejlődő technikája, műszaki színvonala mögött. Ez nagy terheket ró a tantestületre, de a diákokra is. A tankönyvekben ugyanis sok a tárgyi tévedés, gyakran változtatják őket, s mire megjelennek, már elavultak. - Csak példának említem a mechanika tankönyvet (a mechanika egyike a legfontosabb és legnehezebb tantárgyaknak), amely mintegy 40 'százalékában elavult. Ezt a hiányt a tanárnak kell pótolnia. Gyakran változik a tanterv is. Előfordult, hogy négy év alatt négyszer változott. Mindez rengeteg nehézséget okoz az iskola irányítóinak. Szerencsére kitűnő a tantestületünk, ha probléma támad, összedugjuk a fejünket és segítünk magunkon. — Nehezíti a munkánkat az is — veszi át a szót a igazgató helyettese —, hogy messzi tájakról, sokféle színvonalú iskolából érkeznek az elsősök. Legtöbbje falusi gyerek, a technikát kevésbé ismerő és értő.' Időbe telik, amíg átállítjuk a gondolkodásukat. — Ezek elsősorban pedagógiai gondok... — vetem közbe. — Igen. Akadnak azonban másv fajta gondjaink is — mosolyodik el Schlett igazgató. — Az iskola épüle'te ötéves, és máris ki kell rajta cserélni a tetőzetet. A munkához minden sürgetésünk ellenére csak szeptemberben fogtak hozzá, és ezért a felső emelet tantermeit most nem használhatjuk. A létszámot nem csökkentettük, és így bizony elég szorosan élünk. A műhelyépület már • kész, de a felszerelés és berendezés beszerelése még csak most folyik. Ez is nehezíti az oktatást. Az internátusunk is zsúfolt. Kétszáznegyven férőhelyre tervezték, és ma háromszázhúszan laknak benne, de a nagyobb diákok így kiszorulnak a városba, albérletbe. Ezen változtatnunk kell... Már mondtam, hogy diákjaink nagy része távoli vidékről érkezik, mindegyikre ki szeretnénk terjeszteni a gondoskodásunkat, hogy megkönnyítsük számukra a tanulást. Diákjaink 85 százaléka munkás- és parasztszármazású. Kanicska elvtárs már említette, hogy nagyobb segítségre és gondoskodásra szorulnak. Nos, mi ezt a segítséget maradéktalanul meg szeretnénk adni... — Mennyi ösztöndíjat kapnak? — Iskolánk évi költségvetése a beruházási kiadásokon kívül négy és félmillió korona. Ebből 200 000 korona ösztöndíjat fizetünk ki. Ahogy tudunk, segítünk mindenkin. Természetesen ezen a téren is akadnak még gondok, de ma már nem fordulhat elő, hogy valaki csupán anyagi okból marad ki az iskolából. — Az üzemek milyen segítséget nyújtanak? — Elsősorban a hajógyár segít. Szakemberei résztvesznek az iskola oktató munkájában. Én magam is ott dolgoztam azelőtt, mint mérnök. Az iskola növendékei odajárnak gyakorlatra. A gyár rendelkezésünkre bocsát olyan hulladékanyagokat, amiket mi a műhelygyakorlatok során még felhasználhatunk. Mindennek a fejében mi a laboratóriumunkban elvégzünk számukra bizonyos vizsgálatokat, kísérleteket. VÉGZÖSÖK ÉS ELSÖSÖK Az iskola tágas folyosóján ballagunk. Csengetnek, vége az órának, de a folyosót nem lepi el a diákok zajos serege. Kanicska igazgatóhelyettes elmagyarázza, hogy náluk a csengetés csak az idő múlását jelzi, de az oktatást nagyrészt másképp szervezték meg. A tantárgyak jelentős hányada gyakorlati jellegű és az oktatás módszerei ehhez igazodnak. ! Benyitunk a laboratóriumba, ahol technológiai gyakorlat folyik. Nagv Róbert laboratórium-vezető fogad. Húsz éve. az iskola megalakulása óta tanít' itt. A messzi Szádalmásról (Jablonov nad Turnou) került Komáromba. Elmondja, hogy a laboratórium műszerei, felszerelése, géoei több mint egymillió koronába kerültek és nagyrészük külföldön készült. Akad itt az acéllemez nyúlékonyságát vizsgáló berendezés, a fém törés- és szakításszilárdságát, keménységét mérő készülék, nagv teljesítményű mikroszkóp, anvagvizseáló, amelv egyben rönteen-felvételeket is készít a vizsgált tárgyakról, akad itt profilvetítő, amely különböző nagyságban, méretben képernvőre vetíti a vizsgált tárgvakat. továbbá a fémek ötvözetét elemző műszer, terhelésmérő. technikai árnykéovetítő és más boszorkányos berendezés. A laboratóriumban éppen a negyedik C egvik csonortia foglalatoskodik. Vidámak, lelküket még nem nyomja a közelgő érettségi súlva. Először Szuma Jánost faggatom, aki Ipolynvékröl (Vinica) iött Komáromba tanulni. Kéthetenként iár haza, heti ötven korona a zsebpénze. Ebből kell gazdálkodnia, mert ösztöndíjat nem kap. Az internátusban lakik. Naponta háromtól ötig kapnak kimenőt. Szabad idejében rádióstanfolyamot végez a Honvédelmi és Sportszövetségnél. Szép szál barna legény, de amikor a lányokról faggatom, nem válaszol. Csupán sejtelmesen mosolyog. Az osztály legjobb tanulója Szabados Ferenc. Az apja technikus a hajógyárben. Szerinte is „a tanulás itt kemény meló!" Kérdezem, hogy ki a leggyengébb tanuló. Nevetve elütik a választ, hogy „itt csak jó meg még annál is jobb tanulók vannak". Elmondják, hogy az iskolában komoly kultúrmunka folyik, ami Kis, Kovács, Puhala tanárnőknek köszönhető, ők irányítják az önképzőkörök munkáját. Az irodalmi színpad vezetői Kopjákné és Szarkáné. Minden évben irodalmi pályázatokat írnak ki, és részt vesznek a különböző alkotóversenyeken. Gyakran járnak színházba, múzeumba, kiállításokra. Az iskola sportélete is figyelemre méltó. Bekapcsolódtak a város sportmozgalmának, sportegyesületeinek munkájába. Dicsekedve mondják, hogy az ő diákjuk az a bizonyos Nagy, aki a birkózás országos ifjúsági bajnoka. Évente sportversenyeket rendeznek az esztergomi bányászgépipari és bányászelektrotechnikai technikummal. Mindenről röviden, velősen számolnak be. Látszik, hogy már elsajátították a műszaki gondolkodás elemeit. Kihasználom az alkalmat, mivel az osztály leánytanulói nincsenek jelen, megkérdem a fiúkat, hogyan jönnek ki egymással. Kitűnően! Udvarlás az nincs, mert mint mondják, „macskát se jó a szomszédból hozni." Bevallottam nekik ott helyben, hogy én ezt az egészet úgysem hiszem. Nevettek, vidáman, legényesen, és ez mindent elárult. Az l/p mint minden első osztály, igen népes. Az évek során az érettségiig aztán szépen lemorzsolódnak. Ez a diákok sorsa, jobban mondva a diákok egy részének a sorsa. Dehát ne vágjunk a dolgok elébe. Az osztályban éppen a polgári védelem szerepel a „műsoron", Kondé Imre internátusi igazgató tartja az órát. Ez az utolsó óra, s a diákok bizony már kissé fáradtak, habár a tantárgy elüt a többitől és ezért apró felüdülést jelent. Megtudom, hogy az osztály tanulói zömében csallóköziek, de vannak köztük Nyitra, Ipoly és Garam mentiek is. Elsőosztályosok, ezért érthető, hogy még kissé félénkek. Nem szokták meg teljesen az iskola kemény rendjét, minden energiát igénybe vevő munkáját. Nagyrészük szerény és szorgalmas. És ez átsegíti őket az előttük álló bajokon. Kihasználom az internátus igazgatójának jelenlétét és az étkezésről, az internátusi elhelyezésről faggatom őket. „Az intiben sokan vagyunk, de ezt mindannyian megértjük. A koszt jó, ízletes és kielégítő. Csak... — nehezen bújik ki belőlük — jó lenne, ha több tésztát kapnánk. Kende Imre igazgató mosolyog és csupán ennyit mond: — Ha csak ez a baj! — tudom, hogy ezzel a kijelentésével máris megoldódott a tészta-kérdés. . A TANÍTÓ GÉP SORSA Lassan búcsúznunk kell, befejeződött egy tanítási nap. A diákok megebédeltek és az iskola tágas előcsarnokában pingpongoznak, vidámak, felszabadultan csevegnek. Mi még betekintünk a gépészeti laboratóriumba, Pálinkás tanár elvtárs birodalmába. Szívesen mutatja be a felszerelést, a különböző motorokat, szivattyúkat stb. Az egész laboratóriumot maguk tervezték és építették. Tanárok és diákok együtt. A tanári alkotómunkát dicséri az a tanító gép is, amelyet Kanicska igazgatóhelyettes és Piszár mérnök szerkesztett. A boszorkányos készüléket, amely valóságos kis komputer, maga az egyik alkotó, Kanicska igazgatóhelyettes mutatja be. A lényege, hogy előre betáplált feladványok alapján vizsgáztatja a diákokat, értékeli a feleletüket és kijavítja a tévedésüket. Kizárja annak a lehetőségét, hogy a diák tudását a tanár szubjektíve részrehajlóan ítélhesse meg. Viszont a diák sem csalhat, mert mihelyt mesterkedni kezd, a gép nyomban leblokkol. Tehát jövendőbeli diákok, puskázok, rettegjetek! Azaz mégse... Kanicska igazgatóhelyettes arról is tájékoztat, hogy évek óta hiába jár az illetékesek után, a találmányát nem tudja szabadalmaztatni, de ami még ennél is rosszabb, nincs aki vállalja a sorozatgyártását. Minden nagyobb pedagógiai tanácskozásra meghívják, hogy bemutassa a „csodaszerkezetét", dicsérik — és ezzel véget is ér minden. Mikor akad végre illetékes hely, amely véget vet ennek az évek óta tartó értetlen kálváriának? Búcsúzunk. Tanároktól és diákoktól. Hazafelé menet a kocsiban mérlegeljük a 'látottakat, hallottakat. Rágódunk és örülünk. Jó iskola! — állapítjuk meg végül. Jó iskola, mert kinőtte közvetlen környezetének szűkre szabott ruháját és szellemet sugároz messze tájakra is. Jó iskola, mert missziót, teljesít: ipari és technikai műveltséget terjeszt Dél-Szlovákia falu-rengetegében. SZÓKÉ JÓZSEF 4 hot