A Hét 1971/1 (16. évfolyam, 1-26. szám)

1971-02-05 / 5. (5a.!) szám

Kanieska Teodor igazgató-helyettes Barakkban kezdték I oha senki sem vette még ry számba, hogy egy-egy ls^^ kola milyen hatással van KJ a környezetére, miben és hogyan befolyásolja a falu, a város, az egész környék, tájegység vagy az ország életét. Kétlö, hogy ezt egyáltalán pontosan számba lehet-e venni. Mint ahogy a földre csordult higany sem engedelmeskedik a terelő kéznek, a kisugárzott szellem is átfolyik az előre kitervelt, mesterségesen összetákolt szempontok szövevényén és megfoghatatlanul felszívódik az emberi élet hajszálereibe. Felszívódik, s nyomban megérzik az emberek az éltető nedű jelenlétét. Megérzik közel, s megérzik távolabb. Ha egy iskola kinövi közvetlen környezetének ruháját, ha szétszóródó növendékei útján távoli vidékekre is juttat szellemi javaiból, akkor az az iskola jó iskola. Valahogy ezek a gondolatok fogalmazódtak meg bennem, amikor a komáromi (Komárno) gépipari technikum igazgatójával, Schlett Jánossal és helyettesével, Kanicska Teodorral beszélgettem a kényelmesen, korszerűen berendezett igazgatói irodában. — Fabarakkban kezdtük, a rothadt deszkapadló alól nemegyszer tanítás alatt is előmásztak a patkányok s ott futkostak a padok alatt. Ilyenkor vidám vadászat kezdődött ... Akkor még Berecz Gyula mérnök volt az igazgatónk, az iskola tulajdonképpeni megalapítója. Ahogy tovább sorolják a kezdeti nehézségeket a tanerő-, tanszer- és tankönyvhiányt, az épülethiányt, a messziről összegyűlt diákok elhelyezésének ezernyi gondját, baját, hangjukban nem érzek semmi panaszt, fel-felcslllanó szemük inkább valami szívet melengető huncut dacról árulkodik, mintha azt akarnák mondani: lám ezt is kibírta az Iskolánk, kibírta a ma már nyugdíjas Berecz bácsi, az igazgató, és kibírta az akkor még kezdő pedagógus Kovácsné, dr. Kanicska, Nagy Róbert, Vince József, Svoboda mérnök és az örökké jókedvű, de kérlelhetetlenül szigorú Pálinkás tanár elvtárs. Azóta húsz év telt el, s felépült az iskola Szuma János IV. C. osztályos tanuló a laboratóriumban > Seb lett János igazgató Kovácsné a legrégibb tanárok egyike Pálinkás tanúr a gépel között