A Hét 1971/1 (16. évfolyam, 1-26. szám)

1971-02-05 / 4. (5.!) szám

KÉPES FILMREGÉNY A NAGYKÖVETNŐ Hitler vezérkara éveken át a leg­nagyobb titokban készült a Szovjet­unió megtámadására. Több hadműve­leti variációt dolgoztak ki, melyek közül maga Hitler választotta ki azt a tervet, melyet bizonyos módo­sításokkal 1941 nyarán valósítottak meg. A fasiszta hadvezetőségnek az volt az elképzelése, hogy a Szovjet­uniót is, úgy mint a többi leigázott országot, villámháborúval szállja meg. Az „Operation Barbarossa" — így nevezték el tervüket — azon­ban nem vált be. A háború első hat hónapjában a hitleri hordák ugyan mélyen behatoltak a Szovjetunió te­rületére, ahol nagy anyagi károkat okoztak és a megszállt területen maradt szovjet polgárokat üldözték, kínozták, tizedelték; a tél beállta előtt azonban nagy és véres ütköze­tek után Moszkva előtt sikerült a német hadigépezetet a hősiesen küz­dő vöröskatonáknak megállítaniok. Hitleréknek nem sikerült az ország szívét, Moszkvát elfoglalniok. A Szovjetunió fővárosát védő szovjet hősök hazaszeretete, önfeláldozása erősebb volt, mint a korszerűen fel­szerelt német hadsereg. Hitler dühöngött, hogy eredeti ter­ve nem valósult meg. A Moszkva ellen irányuló hadosztályok parancs­nokait leváltotta, majd úgy döntött, hogy a villámháborút más front­szakaszokon folytatja. Az új cél: Sztálingrád és a Kaukázus volt. Ezen a frontszakaszon — mivel a szovjet egységek Moszkva védelmé­re voltak összpontosítva — a fasisz­ták aránylag gyorsan nagy területe­ket foglaltak el. Hitler már azzal számolt, hogy a Szovjetunió kapitu­lál. Ez azonban mégsem követke­zett be... Hitler nemcsak csatlósállamainak a hadseregeit vonta be a Szovjet­unió elleni háborújába, de az volt halászfalut bombatámadás érte. Ezért kénytelen voltam önt hivatni és őfelsége kormánya nevében tilta­kozni. A támadást — folytatta —, mint az a vizsgálat folyamán bebi­zonyosodott, szovjet gépek hajtották végre. — A halászfalu bombázása vagy tévedés, vagy pedig aljas provoká­ció — válaszolta nyugodt hangon a nagykövet, majd folytatta: — Azon­nal összeköttetésbe lépek Moszkvával és pontos felvilágosítást kérek. — Szakértőink még az éjszaka fo­lyamán megállapították, hogy szovjet gyártmányú bombákat dobtak a ha­lászfalura. Tessék, itt a bizonyíték! Nagyon sajnálom, de őszinte leszek: hagyományos semlegességünket nem szeretnénk megsérteni! — jelentette ki a svéd külügyminiszter. — Miniszter úr! A fasizmus elleni háborúnkban nemcsak hazánk füg­getlenségét, de az önök országának a semlegességét is védjük. Nem mi kezdtük ezt a háborút, de mindent megteszünk, hogy az ellenséget ki­űzzük hazánkból! Borg külügyminiszter néhány hosz­szúnak tűnő másodpercig gondolko­zott, majd folytatta: — Barátilag szeretném figyelmez­tetni önt arra, hogy egyes körök a múltat szeretnék felidézni és azt hangoztatják, hogy önre nem vonat­koztatható a diplomáciai immuni­tás. — Hogyan értsem ezt? — kérdez­te meglepetten a nagykövet. — A harmincas évek kellemetlen incidensét emlegetik — válaszolta röviden a svéd külügyminiszter. Jelena Kolcová önkénytelenül a svéd királyi udvarban történt be­mutatkozó látogatására gondolt. Ma­ga előtt látta azokat a meglepett diplomatákat, akik bámulva nézték, figyelték, amikor megtudták, hogy ő képviseli Svédországban azt a ha­talmas országot, mely a nagy Októ­beri Szocialista Forradalom győzel­me révén megváltoztatta társadalmi rendjét. És sokan csodálkoztak azon, hogy éppen ő képviseli a Szovjet­uniót, akit 1915-ben a svéd király forradalmi tevékenység miatt kiuta­síttatott az országból. A svéd reakciós körök ugyan min­dent megtettek, hogy meghiúsítsák bemutatkozó látogatását, a svéd ki­rály azonban nem hagyta magát be­folyásolni. — Felség madame Kolcovát, mint nagykövetet nem fogadhatja — je­gyezte meg a bemutatkozó látoga­tás előtt az egyik svéd államférfi. Madame Kolcova törvényellenesen tartózkodik hazánkban. — Törvényellenesen tartózkodik itt? Hogyan lehetséges ez? — kér­dezte a király. — Kolcovát még 1915-ben örök időkre kiutasítottuk Svédországból. Felforgató tevékenységet folytatott, felséged kormánya ellen dolgozott. — És ki tiltotta ki hazánkból ma­dame Kolcovát? — kérdezte meg­lepetten a király. — ön, felség. Az ön utasítására az illetékes szervek! — Nem kell ebből különösebb ügyet csinálni — jegyezte meg a svéd király. — Madame Kolcova csak jöjjön el, mutatkozzék be. Ezt az alkalmat használom majd fel arra, hogy megmondjam: számára is előnyösebb volna, ha nem megbízó, de visszahívó levelét adná át ne­kem! Jelena Kolcova tudta, hogy a svéd reakciós körök mindent elkö­vetnek, hogy munkáját megnehezít­sék. Ezért a bemutatkozó látogatás­ra alaposan felkészült, nagy jelen­tőséget tulajdonított annak. (Folytatjuk) a terve, hogy a semleges országokat is a Szovjetunió ellen uszítsa. — A legfontosabb feladatunk, hogy Svédországot is bevonjuk a Szovjetunió elleni háborúnkba — jelentette ki a Führer az egyik ve­zérkari megbeszélésen. Nagy szük­ségünk van a svéd nyersanyagokra — mondotta —, a svéd gyártmá­nyokra, a svédek gazdagságára és tartalékaira. Mindent meg kell kísé­relnünk, hogy a svédeket megnyer­jük! A német hadvezetőség és a fa­siszta propagandahivatal vezetői raffinált tervet dolgoztak ki. Svéd­ország területe fölött jelzés nélküli repülőgépek jelentek meg, ezek előbb megsértették a svéd felség­területet, majd egy borús éjszakán Brunkholm halászfalut bombázták. Goebbels fasiszta propagandaminisz­ter „gépezete" azonnal a bombázás után megkezdte munkáját. A német hivatalos sajtóügynökségek telekür­tölték a világot, hogy szovjet repü­lőgépek bombázták Svédországot, és ugyanakkor követelték, hogy a své­dek üzenjenek hadat a Szovjetunió­nak. A stockholmi német nagykövet mindiárt a bombázást követő regge­len felkereste a svéd külügyminisz­tert és szemtelenül azt követelte, hogy azonnal üzenjenek hadat a Szovjetuniónak. Aljas tervük azon­ban meghiúsult. Jelena Kolcova. a világ első nagykövetnője, Lenin egy­kori egyik legközelebbi munkatársa, Szovjetunió stockholmi nagykövet­nője hiúsította meg a- fasiszták aljas tervét. A halászfalu bombázását követő reggel Borg svéd külügyminiszter azonnal magához kérette Jelena Kolcovát. — Excellenciád — mondotta ko­mor hangon a svéd külügyminisz­ter —, tegnap éjszaka Brunkholm

Next

/
Thumbnails
Contents