A Hét 1971/1 (16. évfolyam, 1-26. szám)
1971-02-05 / 4. (5.!) szám
KÉPES FILMREGÉNY A NAGYKÖVETNŐ Hitler vezérkara éveken át a legnagyobb titokban készült a Szovjetunió megtámadására. Több hadműveleti variációt dolgoztak ki, melyek közül maga Hitler választotta ki azt a tervet, melyet bizonyos módosításokkal 1941 nyarán valósítottak meg. A fasiszta hadvezetőségnek az volt az elképzelése, hogy a Szovjetuniót is, úgy mint a többi leigázott országot, villámháborúval szállja meg. Az „Operation Barbarossa" — így nevezték el tervüket — azonban nem vált be. A háború első hat hónapjában a hitleri hordák ugyan mélyen behatoltak a Szovjetunió területére, ahol nagy anyagi károkat okoztak és a megszállt területen maradt szovjet polgárokat üldözték, kínozták, tizedelték; a tél beállta előtt azonban nagy és véres ütközetek után Moszkva előtt sikerült a német hadigépezetet a hősiesen küzdő vöröskatonáknak megállítaniok. Hitleréknek nem sikerült az ország szívét, Moszkvát elfoglalniok. A Szovjetunió fővárosát védő szovjet hősök hazaszeretete, önfeláldozása erősebb volt, mint a korszerűen felszerelt német hadsereg. Hitler dühöngött, hogy eredeti terve nem valósult meg. A Moszkva ellen irányuló hadosztályok parancsnokait leváltotta, majd úgy döntött, hogy a villámháborút más frontszakaszokon folytatja. Az új cél: Sztálingrád és a Kaukázus volt. Ezen a frontszakaszon — mivel a szovjet egységek Moszkva védelmére voltak összpontosítva — a fasiszták aránylag gyorsan nagy területeket foglaltak el. Hitler már azzal számolt, hogy a Szovjetunió kapitulál. Ez azonban mégsem következett be... Hitler nemcsak csatlósállamainak a hadseregeit vonta be a Szovjetunió elleni háborújába, de az volt halászfalut bombatámadás érte. Ezért kénytelen voltam önt hivatni és őfelsége kormánya nevében tiltakozni. A támadást — folytatta —, mint az a vizsgálat folyamán bebizonyosodott, szovjet gépek hajtották végre. — A halászfalu bombázása vagy tévedés, vagy pedig aljas provokáció — válaszolta nyugodt hangon a nagykövet, majd folytatta: — Azonnal összeköttetésbe lépek Moszkvával és pontos felvilágosítást kérek. — Szakértőink még az éjszaka folyamán megállapították, hogy szovjet gyártmányú bombákat dobtak a halászfalura. Tessék, itt a bizonyíték! Nagyon sajnálom, de őszinte leszek: hagyományos semlegességünket nem szeretnénk megsérteni! — jelentette ki a svéd külügyminiszter. — Miniszter úr! A fasizmus elleni háborúnkban nemcsak hazánk függetlenségét, de az önök országának a semlegességét is védjük. Nem mi kezdtük ezt a háborút, de mindent megteszünk, hogy az ellenséget kiűzzük hazánkból! Borg külügyminiszter néhány hoszszúnak tűnő másodpercig gondolkozott, majd folytatta: — Barátilag szeretném figyelmeztetni önt arra, hogy egyes körök a múltat szeretnék felidézni és azt hangoztatják, hogy önre nem vonatkoztatható a diplomáciai immunitás. — Hogyan értsem ezt? — kérdezte meglepetten a nagykövet. — A harmincas évek kellemetlen incidensét emlegetik — válaszolta röviden a svéd külügyminiszter. Jelena Kolcová önkénytelenül a svéd királyi udvarban történt bemutatkozó látogatására gondolt. Maga előtt látta azokat a meglepett diplomatákat, akik bámulva nézték, figyelték, amikor megtudták, hogy ő képviseli Svédországban azt a hatalmas országot, mely a nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme révén megváltoztatta társadalmi rendjét. És sokan csodálkoztak azon, hogy éppen ő képviseli a Szovjetuniót, akit 1915-ben a svéd király forradalmi tevékenység miatt kiutasíttatott az országból. A svéd reakciós körök ugyan mindent megtettek, hogy meghiúsítsák bemutatkozó látogatását, a svéd király azonban nem hagyta magát befolyásolni. — Felség madame Kolcovát, mint nagykövetet nem fogadhatja — jegyezte meg a bemutatkozó látogatás előtt az egyik svéd államférfi. Madame Kolcova törvényellenesen tartózkodik hazánkban. — Törvényellenesen tartózkodik itt? Hogyan lehetséges ez? — kérdezte a király. — Kolcovát még 1915-ben örök időkre kiutasítottuk Svédországból. Felforgató tevékenységet folytatott, felséged kormánya ellen dolgozott. — És ki tiltotta ki hazánkból madame Kolcovát? — kérdezte meglepetten a király. — ön, felség. Az ön utasítására az illetékes szervek! — Nem kell ebből különösebb ügyet csinálni — jegyezte meg a svéd király. — Madame Kolcova csak jöjjön el, mutatkozzék be. Ezt az alkalmat használom majd fel arra, hogy megmondjam: számára is előnyösebb volna, ha nem megbízó, de visszahívó levelét adná át nekem! Jelena Kolcova tudta, hogy a svéd reakciós körök mindent elkövetnek, hogy munkáját megnehezítsék. Ezért a bemutatkozó látogatásra alaposan felkészült, nagy jelentőséget tulajdonított annak. (Folytatjuk) a terve, hogy a semleges országokat is a Szovjetunió ellen uszítsa. — A legfontosabb feladatunk, hogy Svédországot is bevonjuk a Szovjetunió elleni háborúnkba — jelentette ki a Führer az egyik vezérkari megbeszélésen. Nagy szükségünk van a svéd nyersanyagokra — mondotta —, a svéd gyártmányokra, a svédek gazdagságára és tartalékaira. Mindent meg kell kísérelnünk, hogy a svédeket megnyerjük! A német hadvezetőség és a fasiszta propagandahivatal vezetői raffinált tervet dolgoztak ki. Svédország területe fölött jelzés nélküli repülőgépek jelentek meg, ezek előbb megsértették a svéd felségterületet, majd egy borús éjszakán Brunkholm halászfalut bombázták. Goebbels fasiszta propagandaminiszter „gépezete" azonnal a bombázás után megkezdte munkáját. A német hivatalos sajtóügynökségek telekürtölték a világot, hogy szovjet repülőgépek bombázták Svédországot, és ugyanakkor követelték, hogy a svédek üzenjenek hadat a Szovjetuniónak. A stockholmi német nagykövet mindiárt a bombázást követő reggelen felkereste a svéd külügyminisztert és szemtelenül azt követelte, hogy azonnal üzenjenek hadat a Szovjetuniónak. Aljas tervük azonban meghiúsult. Jelena Kolcova. a világ első nagykövetnője, Lenin egykori egyik legközelebbi munkatársa, Szovjetunió stockholmi nagykövetnője hiúsította meg a- fasiszták aljas tervét. A halászfalu bombázását követő reggel Borg svéd külügyminiszter azonnal magához kérette Jelena Kolcovát. — Excellenciád — mondotta komor hangon a svéd külügyminiszter —, tegnap éjszaka Brunkholm