A Hét 1971/1 (16. évfolyam, 1-26. szám)
1971-02-05 / 4. (5.!) szám
A SZNF diószegi (Sládkoviéovo) helyi szervezete kérvényt intézett a felsőbb állami és pártszervekhez, s ebben kéri emléktáblák, szobrok felállítását, valamint utcák elnevezését Diószeg hős kommunistáinak emlékére. hősi halált halt Ukrajnában. Haláláról a szemtanúk adtak jelentést. Pivko Ferdinánd 1919-ben a Magyar Vörös Hadsereg politikai biztosa volt. A Magyar Tanácsköztársaság bukása után az ellenforradalmárok elfogták, majd kötél általi halálra ítélték és a budapesti Markó utcai börtönben kivégezték. MiklóSek János A második világháborúban (1939— 1945) mint a csehszlovák hadsereg pilótája Hamburg bombázása közben a német fasiszta légvédelem lelőtte gépét, ő pedig hősi halált halt. Gyeváth János A diószegi Komszomol vezető egyénisége 1931. május 25-én a kosúti sortűzben vesztette életét. Richter Mihály Mint a CSKP Központi Bizottságának volt titkára tevékenységét külön kérvényen, mellékelve küldjük. A diószegi cukorgyár FORRADALMI HAGYOMÁNYAINK ÁPOLÁSA 1. SZÄMÜ BEADVÁNY Diószeg, 1970. szeptember 30 Tisztelt Elvtársak! Pártunk a haladó történelmi és munkásmozgalmi hagyományok megőrzésére szólítja fel tagjait és a köztársaság lakosságát. Községünknek is vannak ilyen haladó történelmi és munkásmozgalmi hagyományai, melyekre büszkék vagyunk, és szeretnénk, ha ezeket, községi méretekben, mi is ápolhatnánk és megőriznénk. Szeretnénk, ha ifjúságunk is megismerkedve ezekkel az eseményekkel, tanulna belőle és büszke lenne rá. Szeretnénk, ha példának tekintené, amelyet követne egész életén át. Ez erkölcsi befektetés, ami bőven megtérülne. Tanítóinkkal tanulmányi kirándulásokat szervezhetnénk falunknak ezekhez az emlékeihez, így is növelhetnénk tanulóifjúságunk ideológiai nevelését. Ezért követeljük, hogy a történelmi hűség alapján haladó hagyományainknak látható jelei is legyenek községünkben. Ezek emléktáblákban, szobrok építésében és utcák elnevezésében jussanak kifejezésre. Erre a célra az illetékes szervektől 150 ezer Kés-t kérünk. Azon házakra, ahonnét öt hősünk elindult a kommunizmus győzelmének kivívására és érte meghaltak, emléktáblák leleplezését, vagy utca elnevezését kérjük. Hőseink neve és tevékenységük rövid jellemzése: Dalos János a Nagy Októberi Szocialista Forradalomban (1917—1922) mint a Vörös Hadsereg katonája, Kérjük továbbá egy közös márványtáblára vésni azon 47 diószegi vöröskatona nevét, akik fegyverrel a kezükben küzdöttek a kommunista társadalmi rend megvalósításáért 1917-ben Szovjet-Oroszországban, 1919-ben pedig a Magyar Tanácsköztársaságban. Ezek emléktábláját a forradalmi és munkásmozgalmi teremben, vagy az új iskola épületében helyeznénk el. Ezen vörösgárdisták segítségével kezdődik a munkásság szervezkedése Diószegen. Az egyik vörösgárdista, Mészáros András, lesz a kommunista párt helyi szervezetének elnöke. A másik közülük Bauer Béla — kétszeres vörösgárdista. (1917-ben Szovjet-Oroszországban. 1919-ben Magyarországon), mint a Magyar Tanácsköztársaság egyik katonai parancsnoka, osztagával elfoglalta Palócot, majd a Tanácsköztársaság veresége után hazajött, s még ebben az évben, 1919-ben az első munkáspárt, a szociáldemokrata párt elnöke lesz. A volt vörösgárdisták névsorát mellékeljük. A szociáldemokrata és kommunista párt helyi szervezetének megalakulása előtt 1918-ban a diószegi cukorgyárban megalapítják az első munkástanácsot. amely 1919-ben Kuffner bárótól szerződésileg munkáskézbe vette a cukorgyárat. A munkástanács elnöke Szalay Rezső volt. Továbbá emléktáblát kérünk azon két épületre, ahol az első munkásszervezetek és 1921-ben a CSKP helyi szervezete, valamint több baloldali szervezet megalakult. A diószegi PTE labdarúgó csapata 1935—1936-ban Az SZLKP alakuló kongresszusán (Lubochfta, 1921. január 14—16) a galántai járást két diószegi kommunista is képviselte, mégpedig Szalay Rezső és Dévány Pál. 1924-ben a Központi bizottság határozata alapján Galántáról Diószegre teszi át székhelyét a kommunista párt területi szervezete, amely 1938-ig itt is működik. Az egész területi vezetőséget a Marmorstein-féle venléglőben szervezik újra. E szerv 22 község kommunistáiból tevődött öszsze. A megemlékezés itt is legalább emléktáblát követel. 1921 és 1938 között a kommunista párt helyi szervezete és területi vezetősége közösen 25 sztrájkot szervezett. Ezek közé tartozott az 1931-es kosúti sztrájk is, melyet a masaryki csendőrség véresen elnyomott, s amelyiknek egyik áldozata — Gyeváth János — a diószegi Kommunista Ifjúsági Szövetség tagja volt. A húszas évektől kezdve a községi képviselőtestületben a kommunisták értek el szavazati többséget, a község élén kisebb megszakításokkal kommunista bírók voltak. Első Petrányi József, majd Takács Szilveszter, Balogh Aladár és a müncheni árulás előtti utolsó bíró Pethő Rudolf volt. Lőrincz Gyula a diószegi munkásmozgalom jelentős alakja. 1945-ig is hathatós segítséget nyújtott a munkásmozgalomnak. Jelenleg a CSKP Központi Bizottságának tagja és az Üj Szó főszerkesztője. Az első bécsi döntés után az illegalitásba szorult pártszervezet eredményes munkát fejtett ki. Nagy Szilveszter és a többi kommunista ellen a gvőri királyi törvényszék vádat emelt. Kiadásukat az 1848-as magyar honvédzászlók szovjet részről történt kiadásának köszönhetik, mert ez alkalomból amnesztiát rendelt el Horthy. 1944-ben a területi pártszervezet elnökét, Szalay Istvánt, internálótáborba viszik. A fentiekből láthatjuk, hogy 11 emléktábláról, egy emlékmű elkészítéséről és Richter Mihályt ábrázoló szobor elkészítéséről van szó. Felhívjuk üzemeinket, hogy ha módjukban áll, járuljanak hozzá a kért emlékek elkészítéséhez, hiszen ily módon is hozzájárulnak a CSKP megalakulása 50. évfordulójának megünnepléséhez. Elvtársi üdvözlettel: Molnár Károly, a SZNF diószegi helyi szervezetének elnöke 1. SZAMÜ MELLÉKLET: Richter Mihály élete Azzal a kéréssel fordulunk a városi alapszervezet vezetőségéhez, hasson oda, hogy a hnb egy új utcát, melyet a közelmúltban építettek fel, Richter Mihályról, a CSKP egykori vezető funkcionáriusáról nevezzen el. Indoklás a következő: Richter Mihály politikai pályafutását szülőfalujában kezdte. A CSKP megalakulása után a helyi pártvezetőséggel közösen megszervezi a Kommunista Ifjúsági Szövetség helyi szervezetét, amelynek elnöke Richter Mihály. A pártban kifejtett aktív munká-« jáért a Központi Bizottság Moszkvába küldi politikai főiskolára. Hazatérése után a Központi Bizottság megbízásából pártmunkát végez Magyarországon, Romániában és a hitleri Németországban. Később Érsekújvár községi tanácsának kommunista képviselője lesz, majd bezárják a nyitrai megyei börtönbe. A müncheni árulás után a párt Központi Bizottsága 1938. október 8-án kiadja utolsó körlevelét, melyen az ő aláírása is ott von. Felhívás volt ez az ország kommunistáihoz, hogy minden erejükkel harcoljanak a megszállók ellen. Kiadják ellene az elfogató parancsot, de ekkorra már Vlado Clementisszel együtt Párizsban van, a Központi Bizottság határozata alapján. Innen Londonba megy a kommunisták egy csoportjával. 1947-ben Londonból repülőgépen indul haza több kommunistával együtt. A repülőgép Németország felett lezuhan, s ott hal meg Richter elvtárs is. Reméljük, hogy ilyen gazdag munkásmozgalmi múlttal rendelkező kommunista megérdemli, hogy utcát nevezzenek el róla, és szobrot állítsanak emlékének. 2. SZÁMÜ MELLÉKLET: A diószegi vörőskatonák névsora Ezen egyének legtöbbje részt vett mindkét Vörös Hadsereg harcaiban. Tehát harcoltak Szovjet-Oroszország és a Magyar Tanácsköztársaság forradalmi harci alakulataiban is a kommunista eszmék megvalósításáért. 1. Vincze István 25. 2. Dalos János 26. 3. Molnár Ferenc 27. 4. Pacelt Ferd. 28. 5. Pivkó Juraj 29. 6. Mészáros A. 30. 7. Bauer Béla 31. 8. Kocsis Károly 32. 9. Pivkó Ferd. 33. 10. Hrbán Ludevít 34. 11. Pivkó Karol 35. 12. Poszpisek J. 36. 13. Szalay Kálmán 37. 14. Sidó Alojz 38. 15. Madró Stefan 39. 16. Krajcsa József 40. 17. Szalay Géza 41. 18. Csanaky Károly 42 19. Kapucza Vince 20. Miszlik Kálmán 21. Pivkó Ján 44. 22. Hortváth Gyula 4 5 -23. Kenyeres Sz. 46. 24. Balogh Mihály 47. Balogh Aladár Dumann Jenő Kovács Ferenc Mágner Jenő Krizsek István Krommer Jenő Varjú Gyula Oláh Béla Vavrík Jenő Takács József Balogh Zs. Kovács Sz. Pivkó Eduard Hollósy Károly Jalecz István Nagy Lajos Hrbán Ernest Szabó István Gál József Stopják Floren Pethő Rudolf Karika Jenő Pivkó József
