A Hét 1971/1 (16. évfolyam, 1-26. szám)

1971-07-02 / 26. szám

bratislavaiak nemcsak a mozik színvonaláról, hanem azok hiányosságairól is sokat beszélnek. Sokan valamiféle stagnációt emlegetnek és az illetékesek közül néhányan ki is mondják, hogy jelenleg sokkal fontosabb feladataink is vannak, mint modern filmszínházak építése, a meglévők korszerűsítése; tehát a mozihálózat bővítése. Erről a problémáról beszélgettünk Anton Gargulákkal, a bratislavai mozik igazgatójával, és Gustáv Manichhal, a vnb művelődésügyi szakosztályának vezetőjével. — Nálunk a mozi tulajdonosai a nemzeti bizottságok, — mondotta többek között Gargulák elvtárs. — Ezek biztosítják a mozik karbantartását és üzemeltetését is. A filmek kölcsönzése a Szlovákiai Filmkölcsönző Vállalat bratislavai igazgatóságának irányítása alatt álló kerületi filmkölcsönzők hatáskörébe tartozik. — Jelenleg 27 mozi van Bratislavában. Ezek közül csupán a Hviezdoslav téri Mladosf moziban nincs vetítés, mivel ez átépítés alatt áll. Hogy a 27 mozi sok vagy kevés? Kijelenthetem — és felelőségem teljes tudatában jelenthetem ki —, hogy kevés, hiszen a felszabadulás óta a város lakosainak száma megkétszereződött, a mozik száma pedig lényegesen nem emelkedett. A mozik látogatottságáról készített statisztika viszont azt látszik igazolni, hogy éppen elég ez a 27 mozi. A filmszínházak minősége és színvonala más lapra tartozik, bár a felszabadulás óta eltelt 26 év alatt mindegyiket korszerűsítettük a lehetőségekhez mérten. A statisztika szerint a város lakói átlag 19-szer mennek évente moziba. Ez a legkisebb mozilátogatottság országos viszonylatban. A látogatottságot erősen befolyásolja az a tény is, hogy az új lakótelepeken ez idáig egyetlen filmszínház sem épült. Ha más esetekben a kultúra megy az emberek után, miért nem áll ez fent a mozik esetében is? A mozik korszerűtlen, elavult berendezéséről, a vetítés technikájáról és a kulturáltságról is szólni kell. Az emberek többsége szépen berendezett lakásban lakik. És éppen ez a magasszínvonalú lakáskultúra riasztja vissza az embereket, hogy olyan mozikba üljenek be, amilyen például a „klasszikus" Obzor, Máj vagy Mier. — Amint már említette, a mostani mozik színvonala nem üti meg a kor mértékét és nem rendelkeznek elég vonzóerővel. Tervezik-e a kor színvonalának megfelelő, új filmszínházak építését? — Sokéves tapasztalatok alapján készítettük el mozihálózatunk bővítésének tervét. Még egyszer ki kell hangsúlyoznom, hogy bár szeretnénk minél előbb mozit építeni a külvárosokban, az ott már meglévő mozik gyakran nem rentábilisak. Például a dubrovkai mozi a legmodernebbek közé tartozik: 167 férőhelyes szélesvásznú filmszínház — ennek ellenére kapacitásának csak 26 százaléka van kihasználva. Ez a tény is azt igazolja, hogy az emberek inkább a belvárosi mozikat látogatják. Ez az oka annak, hogy a legkorszerűbb mozikat éppen a belvárosban akarjuk felépíteni. Már évek óta ostromoljuk kérvényeinkkel az illetékeseket, de tudja, hogy van ez a gyakorlatban. Az egész építőipari és pénzügyi kapacitást új iskolák, kórházak és lakóházak építésére összpontosítják, ezek bizonyos szempontból fontosabbak, mint a filmszínházak, így azután a mozik építése egyre halasztódik. Még 1958-ban meg akartuk kezdeni egy modern filmszínház építését Krasftanyban, de a terv csak terv maradt. 1961—62-ben a Rózsavölgyben (Ruzinov) akartunk mozit, de semmi sem lett belőle. Természetesen kidolgoztunk egy távlati tervet 1980-ig. A PoStová, Obchodná és a Vysoká utca A bratislavai Hviezda mozi kívülről ugyan nem éppen a legfényesebb, belső berendezése azonban igazi filmszínházra emlékeztet. a, nurZAfcJka/l sarkára tervezzük a Centrum filmszínházat. Tulajdonképpen egy-egy 750, illetve 500 férőhelyes filmszínházról — ultramodern, panoramatikus — van szó. 1972-ben kellene megkezdeni az építésüket. 1973-ban épülne fel a 300 férőhelyes híradó mozi a főpályaudvaron, 1974-ben egy 500 férőhelyes mozi Krasftanyban. 1977—78-ra tervezzük három filmszínház építését Strkovec, Poseft, Ostredky és Trávniky lakótelepek részére. Néhány filmszínháznak már készen vannak a tervei és mindegyiknek kiszemeltük már a helyét is. De hogy azután terveinket valóra válthatjuk-e, arról már nem kezeskedhetünk. Hogy meggyőződjek arról, valóban ez-e a helyzet, ellátogattam a Bratislavai vnb tervezési szakosztályára. Igen, az összes említett mozi szerepel a tervekben. 1975-ben kezdik meg a pozsonypüspöki kultúrház építését, a mozival együtt. 1976-ban Lamacson és a Kolibán épül moziteremmel is rendelkező kultúrház. Tehát papíron mozi lesz elég. Alá is húzom, hogy papíron, mert ez idáig senkivel sem találkoztam, aki elhinné, hogy ez a sok terv meg is valósul. Vagy legalább is nem ilyen mértékben és későbbi időpontban. De hogyan fest ez a probléma a vidéki városokban, járási és kerületi székhelyeken? Erre a kérdésemre a A Léván (Lcvice) épülő és 1972-ben átadásra kerülő művelődési ház makettja. Lesz egy 400 férőhelyes moziterme is 70 mm-es szélesvásznú filmek vetítésére alkalmas korszerű berendezéssel és megfelelő színpaddal. Bratislavának minden nyáron jócskán megnövekedik az idegenforgalma, de ilyenkor a hazai turista- és iskoláscsoportok is gyakrabban látogatják. Az amúgy is túlzsúfolt SZNF téren nagyon kevés a frissítőket árusító bolt. Itt van például a tejtermékeket árusító kis üzletecske, ahol délfelé háromszor is megcsavarodik a sor, és sokszor fél óra is eltelik, amíg valaki meg kapja a három deci hideg tejfelét vagy a tíz deka ementáliját. Olcsó, könnyű étel, és az üzletet sokan látogatják. Mellette majdnem kétszer akkora területen van egy cipőjavító üzem, amely szürke kirakataival egyáltalán nem illik a főtérre. Ennek a helyiségében is bőven elférne egy korszerű talpon álló vagy büfé. Erről jut eszembe, hogy Prágában, ha az ember végigsétál a Vencel téren, gyorsan és olcsón hozzájuthat frissítőkhöz. Nálunk csipkéket, asztalterítőket vagy esetleg kukuricát árulnak az utcán, és az itt-ott ritkán megjelenő fagylaltkészítő gépek előtt is hosszú sorok állnak. A főtér közlekedési útvonalát és autóforgalmát már korszerűsítették, nem lehetne korszerűsíteni és rugalmasabbá tenni az üzlethálózatot is? Ésszerűen eltervezni, hogy milyen üzleteknek vagy szolgáltatásoknak van helye a főtéren. - d -Szlovákiai Filmkölcsönző Vállalattól kaptam választ. — 1945-ben egész Szlovákiában öszszesen 232 mozi működött. 1970-ig ez a szám 1102-re emelkedett. Sajnos, ezeknek az új moziknak többsége is nélkülözi a kultúrált környezetet és a korszerű műszaki berendezést. Érdekes, hogy 22 év alatt mindössze 12 igazán korszerű filmszínház épült Szlovákiában. Ez a szám elárulja, hogy a mozik többségét alapos átgondolás nélkül, gyorsan építették fel, illetve rendezték be. Tehát csupán ideiglenes megoldásról beszélhetünk, ami nem elégítheti ki az igényes mozilátogatókat, a filmrajongókat. A Szlovákiai Filmkölcsönző Vállalat dolgozói, Andrej Majer, és J. Luknár mérnök elvtárs elmondták, hogy éppen ez a sok panaszra okot adó helyzet serkentette a vállalat dolgozóit arra, hogy „górcső alá vegyék" a szlovákiai mozihálózat jelenlegi — nem éppen örvendetes — állapotát. Ez az elemzés — mely alapul szolgálhat majd a végleges terv összeállításához — sok mindenre fényt derített. Az összesen 412 — ezernél nagyobb lélekszámú községből — 51-ben nincsen megfelelő mozi. Ezek a községek többnyire a nyugat- és a közép-szlovákiai kerületben vannak. Meg kell mondanunk, hogy ezekben a községekben valamikor volt mozi, mivel azonban az üzemeltetésük nem fizetődött ki, megszüntették őket. Erre bizonyára nem került volna sor, ha megfelelő színvonallal rendelkeznek. A statisztika még inkább kedvezőtlen, ha tekintetbe vesszük, hogy nincs mozi olyan községekben sem (összesen 23 ilyen község van), ahol a lakosok száma meghaladja a 2500-at, sőt a nyugatszlovákiai kerületben van egy olyan 5000 lakosú község, amelynek nincs mozija. A legkielégítőbb a mozihálózat a kelet-szlovákiai kerületben, ahol a legtöbb a szélesvásznú mozi. Ezt igazolja az a tény is, hogy ebben a kerületben csak két községben nincsen megfelelő mozi. A nyugat-szlovákiai kerületben nincsen mozi 28 kétezernél nagyobb lélekszámú községben, s ráadásul a 203 mozival rendelkező község és város közül 128-ban nem lehet szélesvásznú filmet vetíteni. A közép-szlovákiai kerület 28 községében nincsen mozi és 70 helységében nincsen szélesvásznú filmszínház. Emellett a nyugat-szlovákiai kerületben 410, a közép-szlovákiai kerületben 350 mozi működik. Legkritikusabb a helyzet a nyitrai járásnak hat, 2000-nél több lakost számláló községében és a Dolny Kubín-i járásban, ahol szintén hat községben nincs mozi. Nem kielégítő a mozihálózat a Bratislava-vidéki, a dunaszerdahelyi, a trencséni és a trnavai járásokban. Az is érdekes, hogy nincs szélesvásznú mozi olyan városokban, községekben, ahol a lakosok száma jóval meghaladja az ötezret. Ilyenek például: Júr pri Bratislave, Pezinok. Senec, Dunajská Streda, Galanta, Kolárovo, Púchov, Dubnica nad Váhom, Detva, Hamenné stb. Reméljük, hogy Szlovákia Művelődésügyi Minisztériuma minden tőle telhetőt megtesz ennek a hiányosságnak a kiküszöbölésére. Gondoskodnak a megfelelő és a kcr színvonalán álló filmszínházak építéséről. Addig pedig tovább terjed a „papucskultúra". SZLUKA JÓZSEF hot 5