A Hét 1971/1 (16. évfolyam, 1-26. szám)

1971-06-25 / 25. szám

• ^OROSZORSZÁGI LV^FÖOCRARFV/s2 sz KV*|Í;13Ó!OS : V.-: • j "I tAxSg-Y-'•'•••' ./ •'•;: Uran/;:^'1-K JtlWiW Szibéria/ .S 'szibtoti 12.65(1 KAZAH] TAOZSK SZ 3.13 LITVÁNIA LOT SZ A Szovjetunió Itkoitéft 1370 jonuár 13-én: SZ SZ K JFI _ , „ I K

241 720 000 fó 9.00 BELORUSZ SZSZ K 3,57 MOLDVAI SZ SZ K UKRÁN SZ SZ .... Mi ORUZ SZ SZ K 2.4* ÖRMÉNY £ SZ SZ K 3,' AZERBAJDZSÁNI SZ SZ K

TÜRKMÉN SZ SZ K Az 0 F SZ SZ K számmal Jelölt gazdasági körzetei: 2) Központi @ Volgz-rjztktl ©Közip-MtttKht Észak-kíukézusi © Kalinyingridi ieriikf i^ AzSz.vK lakosság« 1970 jan.1S-én(mó.fí) A iatoKág tényleges szaporodása 1359 is 1970 között ( % ): E3 o-m ^ 16-25 »-'5 firm 25 feleit egymás társaságában. Hasonlóképpen viselkednek a herélt patkányok is, de ha hímnemi hormont juttatnak szervezetükbe, ugyanolyan agresszívekké válnak, mint normális társaik. Feltűnő összefüggést találtak az anyák hormonegyensúlya és kicsinyeik agresszivitása között is: a vérükben abnormálisan sok tesztoszteront hordozó kísérleti állatok kölykei rendkívül agreszszívek. (Az ember magatartását is erősen befolyásolják a nemi hormonok. Egy nói börtön 250 rabja közül 62 százalék közvetlenül a menstruáció elótt vagy azalatt követte el bűncselekményét.) Pszichológus-torreádor Ha az agyi agresszió-központot műtéti úton eltávolítják, vagy megszakítják a hozzá vezető idegpályát, a harcias magatartás megszűnik. Heimberger amerikai sebész dühöngő elmebetegeket operált meg így olyan eredménnyel, hogy többségük azután már nem is szorult intézeti kezelésre. Az agresszió-központnak van az agyban ellenközpontja Is, amely az előbbi működést gátolja. Az ellenközpont sejtjelnek ingerlése ugyanolyan hatást vált ki, mintha az agresszióközpontot műtéttel eltávolítanák. Érdekes kísérlet folyik jelenleg ezzel kapcsolatban az újmexikói Hollomanszigeten. Dr. Delgado pszichológus vezetésével egy egész majomhorda viselkedését vizsgálják az agyukba ültetett elektromos szondák segítségével. A Stimoceiver nevű készülékek adatalt számítógép összesíti és ellenőrzi folyamatosan. Az állatok spontán mozgásai Jeleket indukálnak, amelyeketa számítógép azonnal elemez és értékel. Agresszív magatartás esetén a gép az agy gátló központjaiba olyan ingert küld, amely megszünteti az állatok harci kedvét. A spanyol származású pszichológus nemrég látványos kísérletet folytatott „torreádorként" is. Az arénában szembenállt egy bikával, amelyet nem vörös posztó lengetésével. hanem az állat agyába vezetett elektromos impulzusok változtatásával ingerelt fel, és ugyancsak egy kapcsoló működtetésével le is tudott csillapítani. Dr. Delgado 1970 nyarán arról számolt be, hogy öt ember agyába ültetett be Stimoceiver-szondákat, és kísérletei alapján meg van győződve arról, hogy az emberek magatartását Is tetszés szerint lehet befolyásolni akár elektromos, akár kémiai úton. Ez a gondolat világszerte erős tiltakozást váltott ki. Lehet, hogy Jótékony hatású lenne, ha a fogak romlását akadályozó fluórozott ivóvízhez hasonlóan a jövőben agresszivitást gátló gyógyszerekkel kevert ivóvíz folyna a csapból, ez azonban olyan Beavatkozást jelentene az ember életébe, aminek következményei beláthatatlanok. Ilyen beavatkozásnak csak egyes betegek kezelésében lehet helye. A tüneti kezelésnél nehezebben járható, de az egyedül helyes út: a gyógyítás. Számtalan tény bizonyítja, hogy az ember agresszív viselkedése — eltekintve attól az esettől, ha személyes, közvetlen támadás éri — a társadalmi környezet által kiváltott, neurotikus magatartás. Éppen ezért önmagunkat, nevelési módszereinket, az emberi kapcsolatokat kell vizsgálni, és azokon kell változtatni az agresszivitás kiváltó tényezőinek kiküszöbölése céljából. Kevés ideje volt Ezzel a tanulsággal zárult az UNESCO tavalyi párizsi konferenciája is, amelyen 14 ország tudósai kerestek választ arra, hogy valóban az emberrel veleszületett ösztön-e az agresszivitás, és hogy milyen módon lehet ezt a veszélyes tulajdonságot leépíteni. Richard Hogart professzor, az UNESCO szociális és kulturális szekciójának helyettes vezetője rámutatott, hogy egy-egy faj évmilliók alatt végbemenő fejlődéséhez képest az embernek túl kevés ideje volt alkalmazkodni az önmaga által rohamosan megváltoztatott körülményekhez. A negyvenezer éves Homo sapiens még nem nőtt ki az őskori vadász bőréből, és nem is csoda, hogy akinek körlete egykor — az ásatások tanúsága szerint — mintegy 16 négyzetkilométer volt, nehezen tudja elviselni a gyárak, hivatalok, a nagyvárosi lakóházak zsúfoltságát, a szoros együttélésből eredő konfliktusokat. Márpedig az A szovjet népszámlálás adatai Hét perc alatt benálló tudósok érvelt, s rámutat, hogy az agresszivitás nem fiziológiai szükséglet, hanem válasz valamilyen külső ingerre vagy valamilyen szükséglet kielégítésének meghiúsitására, azaz szakkifejezéssel élve: frusztrációs reakció. Békés polgár lett Biológiai értelemben az agresszívmagatartás valóban szoros kapcsolatban áll az ön- és fajfenntartás ösztönével. Természetes, hogy az állat is, az ember is harciassá válik, ha létét veszélyeztetik, vagy ha gyerekét, párját el akarják szakítani tőle. Csakhogy az állatok nem szokták — még a legvérszomjasabb ragadozók sem — megölni a saját fajtájukbeli ellenfelet („Holló a hollónak ...), ellentétben az emberrel. A zsákmányért vagy a nőstényért vivott harcuk csak addig tart, amíg meg nem futamítják a másik állatot. A csimpánzok látványos harcaik során legfeljebb néhány karcolást ejtenek egymáson, vagy szőrcsomókat tépnek ki ellenfelük bundájából. Az agresszivitás jelenségének éppúgy megvan a fiziológiai háttere, mint az élet minden más megnyilvánulásának. Az agy egy jól körülhatárolható területének ingerlése — elektromos árammal — dührohamot vált kl. Normális körülmények között ezt az agresszló-központot hormonok hozzák működésbe. A kandúrokat például a hímnemi hormonok teszik harciassá. Ha kasztrálják őket, békésen élnek Több mint negyedszázada véget ért a második világháború, ám az emberiség azóta egyetlen napot sem töltött békében. Valahol mindig harcolnak, agresszió agressziót követ. My Lai egész lakosságát kiirtották, Pakisztánban polgárháború dúl, Belfastban hivők rontanak egymásnak, és ahol nincs háború, ott futballmeccsen vagy beat-koncerten tör ki tömegverekedés. Miért nem tudunk békében élni, miért nem tudja az emberiség erőszak nélkül megoldani a problémáit? Konrad Lorenz, a világhírű osztrák zoológus. Az agresszió természetrajza című könyvében azt írja, hogy az ember eredendően erőszakos lény, született gyilkos, mivel az agresszivitás ösztöne, amely gyakorlatilag minden magasabbrendű állatban megvan, éppoly kevéssé irtható ki, akár a táplálkozás vagy a szaporodás ösztöne. Hasonló nézetet vall az amerikai Robert Ardrey, de ő ezt az elvet az egész élővilágra kiterjeszti, mondván: agresszivitás nélkül nincs természetes kiválasztódás, tehát nincs fejlődés sem. Társadalmi szerződés című, nemrég megjelent könyvében — címe Rousseau-ra utal — azt fejtegeti, hogy az emberré növekedett majom veleszületett és kitörni kívánkozó agresszív ösztönével minden társadalmi rendszernek számolnia kell. A nagy visszhangot keltett mű bírálatában dr. Bemard Campbell antropológus felsorakoztatja az ösztön-elmélettel szem-