A Hét 1971/1 (16. évfolyam, 1-26. szám)

1971-06-25 / 25. szám

Nevető világ o o o o o o o Az elefánt és az egér az anyakönyvvezetőhöz mennek: össze akarnak házasodni. Az anyakönyvvezető csodálkozik és megkérdi: — Valóban összeadjam magukat? Jól meggondolták? — Diszkréció mellett közlöm — mondja az egér —, muszáj! m Egy kozmetikai szereket gyártó chicagói gyár főnökéhez bemegy a levelezést intéző tisztviselő és jelenti: — Főnök úr, a következő levelet kaptuk: „Nem értem azt a szemtelenséget; hogy adhatják önök ezt az értéktelen kenőcsöt harminc dollárért?" — Nagyon jó — mondja a főnök —, húzza ki belőle a „szemtelenséget" és tegye a köszönő levelek közé. m — Apu, miért vagy te vegetáriánus? — Mert szeretem az állatokat. — Akkor miért eszed el előlük a takarmányt? • Azt mondja a borbélyszékben a vendég: — Rémesen kopaszodom. Mit csináljak, hogy ne veszítsem el minden szál hajamat? Lehet ez ellen valamit tenni? — Nagyon egyszerű! Gyűjtse öszsze őket egy üres dobozban! • A fogházőr észreveszi a fogházban, hogy egy rab a falat bontja és rászól: — Hé, mit csinál maga? — Csak ki akarom tenni a cipőmet, hogy megpucolják. • — Lajcsi — sikolt a mama —, te az új nadrágodban estél el? — Igen, mama — válaszol a gyerek —, nem volt időm levetni. m Feleség: Megvettem ezt a kis darab selymet. Azt akarom, hogy nyakkendőt csináltass magadnak belőle. — Férj: Egy nyakkendőért vettél ilyen sok anyagot? Feleség: Igen, mert a maradékból ruhát akarok magamnak csináltatni. • A kakas felvételét kéri a zeneiskolába. — Neked miért kell még tanulnod? — kérdezte a fülemüle. — Hiszen így is szépen énekelsz. — Ezt magam is tudom — válaszolta a kakas —, de a tyúkok ragaszkodnak az oklevélhez... • A férj és a feleség bejáratja az új kocsit. A motor egyszer csak bedöglik. — Azok az átkozott gyertyák! — mérgelődik a férj. — Ez természetes, drágám — jegyzi meg a felesége —, hiszen erős szél fúj... • A beteg gyomorfájásra panaszkodik az orvosnál, s közli, hogy ezt valószínűleg az ebédre elfogyasztott bab okozta. Az orvos megkérdi: — Mennyi babot evett? — 217 szemet. — Honnan tudja ezt ilyen pontosan? — Valamivel foglalkoznom kellett míg a feleségem elmesélte, mi újság? „A fürdők meleg vizei o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o Kétségtelen, hogy Csehszlovákiának ma számos világhírű fürdője van. Nem vitatható az sem, hogy erre a hírnévre forrásaik gyógyító hatása révén tettek szert. Csakhogy nem mindig volt az úgy, mint ma. A gyógyforrás, a gyógyfürdő nem volt mindenkié. És a krónikásnak nem is kell a rómaiak idejébe visszatérnie, elég néhány évszázaddal visszalapozni, mondjuk csak a középkorba, és máris egészen más képet kapunk a fürdőviszonyokról, mint ahogy azokat ma ismerjük. Tavasz jöttével a vagyonosabb osztályhoz tartozók elhagyták városi házaikat, palotáikat, vagy kastélyaikat. Fürdőhelyre mentek, hogy gyógyulást, felfrissülést, szórakozást találjanak. Csakhogy a középkorban az ilyen fürdőutazás sok váratlan veszedelmet rejtett magában. Számos feljegyzés igazolja, hogy betyárok és rablólovagok egyaránt szívesen támadták meg a fürdőbe igyekvő hintókat. A betyárok azért, mert pénzt, aranyat reméltek szerezni, a rablólovagok meg a gyengébb nem kedvéért bocsátkoztak kalandokba. így hát sértetlenül csak a valóban gazdagok érkeztek meg, akik fegyveres kísérettel utaztak. Ez a fegyveres kíséret azonban másra is kellett. Akkoriban ugyanis nem volt még divatban a szobarendelés. A fegyveres kíséret dolga az volt, hogy a fürdőt megszállja, az ott lévőket elűzze és saját uraságát beszállásolja. Lehet, hogy néhány nap múlva erősebb kísérettel más nagyúr érkezett és annak fegyveresei kiűzték emezeket. Feljegyezte például a krónikás, hogy Révay Ferenc túróci főispán fegyveres kísérettel megtámadta a kedvelt Stubnyafürdőt. De a hölgyek sem maradtak le és Nyáry grófnő kísérete sarkaiból kiforgatta az erődítményszerűen épült fürdőház kapuját, hívogatnak" aztán ott lubickolt kénye-kedvére a gyógyító vízben, míg onnan ki nem űzte Rákóczi Pál felesége, aki 120 huszárral érkezett. Amint látjuk, nagyon változatos élet volt abban az időben a fürdőhelyeken. Kis József orvos írja 1797-ben: „... Elódeink a fürdést épp olyan szükségesnek tartották, mint az evést vagy az ivást. Meggyőződésük volt, hogy aki egészséges akar lenni és hosszú kort akar megélni, annak fürödnie kell. Fürdésben lelték a legnagyobb mulatságot." Férfiak asszonyok, szerzetesek apácák — együtt fürödtek. A középkorban még az öltözék sem okozott különösebb gondot — meztelenül fürödtek. Mindkét nem közös fürdése még a szigorú jezsuita rend szabályai szerint is természetes dolog volt. A rend regulája ezt így írta: férfinak fürdése, legyen akár jezsuita, közösen a nővel nem erkölcstelen ha egymástól illő távolságban vannak." Nemek szerint először 1521-ben osztották fel a fürdőket, a török megszállás idején is külön fürödtek a férfiak és külön a nők. A történelem nagyjai is ellátogattak a fürdőkbe, igy Thököly Imre Pőstyénben talált gyógyulást sebeire, Werbőczi István pedig Szliácson írta Corpus Jurisát. Trencsénteplicről a 16. században Jordanus Tamás kolozsvári orvos írt értekezést. Ha összegezzük a történelmi feljegyzéseket, akkor azt mondhatjuk, hogy az akkori fürdőélet nem volt éppen a legnyugalmasabb. A természet csendjét és a fürdőzők nyugalmát nagyon gyakran harci zaj és fegyverek ropogása zavarta meg. Vagy valamelyik főúr érkezett kíséretével és az ököljog erejével akarta megszerezni a fürdőzés jogát, vagy a háborúskodó felek követei hoztak hírt Bocskay, Thököly vagy Rákóczi sikereiről. Stubnyafürdóről feljegyezte a krónikás, hogy ott "a főurak politizáltak is. Trencsénteplicről jövet itt folytatta Wesselényi Ferenc az összeesküvés szövögetését. A nap sugarainak tündöklésében élvezte a vizet, körülötte lubickoltak társai és hivei és szövögették az összeesküvés szálait, közben a palatínus velük együtt fürdőző szépséges feleségében, Széchy Máriában gyönyörködtek. A múlt századok fejlett fürdőéletére jellemző, hogy a kalendáriumok is minden hónapra adtak fürdőzésre vonatkozó tanácsot. így például az 1582-ben kiadott galgóci kalendárium február hónapra ilyen tanácsot közöl: „ .. Böjti időben fürdőben hasznosan élhetsz orvosságokkal, hashajtókkal és érvágással..." Az esős novemberre viszont ez a tanácsa: „... Fürdőzés és házasságkötés ritkán ajánlatos." Számos más kalendárium is tanácsokkal látja el a fürdőzni akarókat. így például a debreceni öreg és új kalendárium 1599-ben fürdőzésre alkalmas napokat közöl, akárcsak az 1583. évi bártfai kalendárium is. Sőt még Apáczai Csere János 1653-ban Utrechtben megjelent Enciklopédiája is megemlékezik a fürdők gyógyhatásáról. A 17. században nagy figyelmet Tamási Aron VÍZSZINTES: 1. Tamási Aron első novellás könyvének cfme. 9. Utolsó három felvonásos színjátéka. 11. Híres Verdi opera (é. h.). 12. Juttat. 13. A mai Angliát lakó kelta nép tagja. 14. A hét egyik napja. 15. Szeszes ital. 17. Energia. 20. Numero röv. 21. Ékezettel: személyem. 22. Omladék. 24. Folyó Erdélyben. 25. Német hajó (fon.). 27. Nem egészen agg. 28. Szál. 30. Thaiföld másik neve. 32. Angol sportegyüttes. 33. Felsőkabát. 34. Nem egészen tanár. 35. Balatoni üdülőhely. 37. Magyar sajtfajta. 39. Literben vanl 41. Lírai költemény. 42. Hangtalan mosom. 44. Korszak. 45. G. F. 46. Talál. 48. Budapesti kerület. 50. A. Y. A. 51. Plumbum. 52. összeadást jelentő szócska. 53. Folyó és hegy Európa és Ázsia határán. 54. Iratkapocs. 56. Francia év. 57. Ismeretlen névjele. 59. Angol világos sör. 60. Gyakori igevég-O O o