A Hét 1971/1 (16. évfolyam, 1-26. szám)

1971-06-25 / 25. szám

Nevető világ o o o o o o o Az elefánt és az egér az anya­könyvvezetőhöz mennek: össze akar­nak házasodni. Az anyakönyvvezető csodálkozik és megkérdi: — Valóban összeadjam magukat? Jól meggondolták? — Diszkréció mellett közlöm — mondja az egér —, muszáj! m Egy kozmetikai szereket gyártó chicagói gyár főnökéhez bemegy a levelezést intéző tisztviselő és jelen­ti: — Főnök úr, a következő levelet kaptuk: „Nem értem azt a szemtelenséget; hogy adhatják önök ezt az értékte­len kenőcsöt harminc dollárért?" — Nagyon jó — mondja a fő­nök —, húzza ki belőle a „szemte­lenséget" és tegye a köszönő levelek közé. m — Apu, miért vagy te vegetáriá­nus? — Mert szeretem az állatokat. — Akkor miért eszed el előlük a takarmányt? • Azt mondja a borbélyszékben a vendég: — Rémesen kopaszodom. Mit csi­náljak, hogy ne veszítsem el min­den szál hajamat? Lehet ez ellen valamit tenni? — Nagyon egyszerű! Gyűjtse ösz­sze őket egy üres dobozban! • A fogházőr észreveszi a fogházban, hogy egy rab a falat bontja és rá­szól: — Hé, mit csinál maga? — Csak ki akarom tenni a cipő­met, hogy megpucolják. • — Lajcsi — sikolt a mama —, te az új nadrágodban estél el? — Igen, mama — válaszol a gye­rek —, nem volt időm levetni. m Feleség: Megvettem ezt a kis da­rab selymet. Azt akarom, hogy nyak­kendőt csináltass magadnak belőle. — Férj: Egy nyakkendőért vettél ilyen sok anyagot? Feleség: Igen, mert a maradékból ruhát akarok magamnak csináltatni. • A kakas felvételét kéri a zene­iskolába. — Neked miért kell még tanul­nod? — kérdezte a fülemüle. — Hi­szen így is szépen énekelsz. — Ezt magam is tudom — vála­szolta a kakas —, de a tyúkok ra­gaszkodnak az oklevélhez... • A férj és a feleség bejáratja az új kocsit. A motor egyszer csak be­döglik. — Azok az átkozott gyertyák! — mérgelődik a férj. — Ez természetes, drágám — jegyzi meg a felesége —, hiszen erős szél fúj... • A beteg gyomorfájásra panaszko­dik az orvosnál, s közli, hogy ezt valószínűleg az ebédre elfogyasztott bab okozta. Az orvos megkérdi: — Mennyi babot evett? — 217 szemet. — Honnan tudja ezt ilyen ponto­san? — Valamivel foglalkoznom kellett míg a feleségem elmesélte, mi új­ság? „A fürdők meleg vizei o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o Kétségtelen, hogy Csehszlovákiának ma számos világhírű fürdője van. Nem vitatható az sem, hogy erre a hírnévre forrásaik gyógyító hatása ré­vén tettek szert. Csakhogy nem min­dig volt az úgy, mint ma. A gyógyfor­rás, a gyógyfürdő nem volt mindenkié. És a krónikásnak nem is kell a rómaiak idejébe visszatérnie, elég néhány év­századdal visszalapozni, mondjuk csak a középkorba, és máris egészen más képet kapunk a fürdőviszonyokról, mint ahogy azokat ma ismerjük. Tavasz jöttével a vagyonosabb osz­tályhoz tartozók elhagyták városi há­zaikat, palotáikat, vagy kastélyaikat. Fürdőhelyre mentek, hogy gyógyulást, felfrissülést, szórakozást találjanak. Csakhogy a középkorban az ilyen für­dőutazás sok váratlan veszedelmet rejtett magában. Számos feljegyzés igazolja, hogy betyárok és rablólova­gok egyaránt szívesen támadták meg a fürdőbe igyekvő hintókat. A betyá­rok azért, mert pénzt, aranyat remél­tek szerezni, a rablólovagok meg a gyengébb nem kedvéért bocsátkoztak kalandokba. így hát sértetlenül csak a valóban gazdagok érkeztek meg, akik fegyveres kísérettel utaztak. Ez a fegyveres kíséret azonban másra is kellett. Akkoriban ugyanis nem volt még divatban a szobarendelés. A fegy­veres kíséret dolga az volt, hogy a fürdőt megszállja, az ott lévőket el­űzze és saját uraságát beszállásolja. Lehet, hogy néhány nap múlva erő­sebb kísérettel más nagyúr érkezett és annak fegyveresei kiűzték emeze­ket. Feljegyezte például a krónikás, hogy Révay Ferenc túróci főispán fegyveres kísérettel megtámadta a kedvelt Stubnyafürdőt. De a hölgyek sem maradtak le és Nyáry grófnő kí­sérete sarkaiból kiforgatta az erődít­ményszerűen épült fürdőház kapuját, hívogatnak" aztán ott lubickolt kénye-kedvére a gyógyító vízben, míg onnan ki nem űzte Rákóczi Pál felesége, aki 120 huszárral érkezett. Amint látjuk, nagyon változatos élet volt abban az időben a fürdőhelye­ken. Kis József orvos írja 1797-ben: „... Elódeink a fürdést épp olyan szükségesnek tartották, mint az evést vagy az ivást. Meggyőződésük volt, hogy aki egészséges akar lenni és hosszú kort akar megélni, annak fü­rödnie kell. Fürdésben lelték a leg­nagyobb mulatságot." Férfiak asszonyok, szerzetesek apá­cák — együtt fürödtek. A középkor­ban még az öltözék sem okozott kü­lönösebb gondot — meztelenül füröd­tek. Mindkét nem közös fürdése még a szigorú jezsuita rend szabályai sze­rint is természetes dolog volt. A rend regulája ezt így írta: férfinak fürdése, legyen akár jezsuita, közösen a nővel nem erkölcstelen ha egymás­tól illő távolságban vannak." Nemek szerint először 1521-ben osztották fel a fürdőket, a török megszállás idején is külön fürödtek a férfiak és külön a nők. A történelem nagyjai is ellátogat­tak a fürdőkbe, igy Thököly Imre Pőstyénben talált gyógyulást sebeire, Werbőczi István pedig Szliácson írta Corpus Jurisát. Trencsénteplicről a 16. században Jordanus Tamás kolozs­vári orvos írt értekezést. Ha összegezzük a történelmi fel­jegyzéseket, akkor azt mondhatjuk, hogy az akkori fürdőélet nem volt éppen a legnyugalmasabb. A természet csendjét és a fürdőzők nyugalmát na­gyon gyakran harci zaj és fegyverek ropogása zavarta meg. Vagy valame­lyik főúr érkezett kíséretével és az ököljog erejével akarta megszerezni a fürdőzés jogát, vagy a háborúskodó felek követei hoztak hírt Bocskay, Thököly vagy Rákóczi sikereiről. Stub­nyafürdóről feljegyezte a krónikás, hogy ott "a főurak politizáltak is. Trencsénteplicről jövet itt folytatta Wesselényi Ferenc az összeesküvés szövögetését. A nap sugarainak tün­döklésében élvezte a vizet, körülötte lubickoltak társai és hivei és szövö­gették az összeesküvés szálait, közben a palatínus velük együtt fürdőző szép­séges feleségében, Széchy Máriában gyönyörködtek. A múlt századok fejlett fürdőéletére jellemző, hogy a kalendáriumok is minden hónapra adtak fürdőzésre vo­natkozó tanácsot. így például az 1582-ben kiadott galgóci kalendárium feb­ruár hónapra ilyen tanácsot közöl: „ .. Böjti időben fürdőben hasznosan élhetsz orvosságokkal, hashajtókkal és érvágással..." Az esős novemberre viszont ez a tanácsa: „... Fürdőzés és házasságkötés ritkán ajánlatos." Számos más kalendárium is tanácsok­kal látja el a fürdőzni akarókat. így például a debreceni öreg és új kalen­dárium 1599-ben fürdőzésre alkalmas napokat közöl, akárcsak az 1583. évi bártfai kalendárium is. Sőt még Apá­czai Csere János 1653-ban Utrechtben megjelent Enciklopédiája is megemlé­kezik a fürdők gyógyhatásáról. A 17. században nagy figyelmet Tamási Aron VÍZSZINTES: 1. Tamási Aron első novellás könyvének cfme. 9. Utolsó három felvonásos színjátéka. 11. Híres Verdi opera (é. h.). 12. Juttat. 13. A mai Angliát lakó kelta nép tagja. 14. A hét egyik napja. 15. Szeszes ital. 17. Energia. 20. Numero röv. 21. Éke­zettel: személyem. 22. Omladék. 24. Folyó Erdélyben. 25. Német hajó (fon.). 27. Nem egészen agg. 28. Szál. 30. Thaiföld másik neve. 32. Angol sport­együttes. 33. Felsőkabát. 34. Nem egészen tanár. 35. Balatoni üdülőhely. 37. Magyar sajtfajta. 39. Literben vanl 41. Lírai költemény. 42. Hangtalan mo­som. 44. Korszak. 45. G. F. 46. Talál. 48. Budapesti kerület. 50. A. Y. A. 51. Plumbum. 52. összeadást jelentő szócska. 53. Folyó és hegy Európa és Ázsia határán. 54. Iratkapocs. 56. Francia év. 57. Ismeretlen névjele. 59. Angol világos sör. 60. Gyakori igevég-O O o

Next

/
Thumbnails
Contents