A Hét 1971/1 (16. évfolyam, 1-26. szám)

1971-06-18 / 24. szám

Gyógyítható-e a cukorbaj? hogy a cukorbajosnak fogalma sincs róla, hogy beteg s ezért nem kéri ki az orvos tanácsát. De az is megtörténhetik, hogy a cukorbajos maga sem érti, miért kell lemondania kedvenc ételéről, amikor — úgy tudja — kutya baja sincs. Jól érzem magam — mondogatja —, nem árthatok az egészségemnek, ha időnként egy kicsit torkoskodom. A kellemetlen meglepetés csupán bizonyos idő elmúltával jelentkezik: gyengül a látása, gyakran elájul, vese- és idegbántalmak jelentkeznek. A bőrfertőzés vagy akár a szív- és véredényelfajulások sem mennek ritkaságszámba a cukorbetegeknél, ha nem gyógykezeltetik magukat. Az inzulin csodákat művel Ezzel szemben a fegyelmezett életmód, a szigorú diéta, a sok pihenés, mindenekelőtt azonban a kitűnő gyógyszer: az inzulin — melyet éppen ötven esztendővel ezelőtt talált fel két fiatal torontói tudós: dr. Frederik Banting és dr. Charles Best, — csodákat művel. Nekik köszönhető, hogy a cukorbeteg, ha csak baja valamilyen más súlyos kórral nem párosul, ma már teljesen normális életmódot folytathat. Megnősülhet, sőt gyermekei is lehetnek. Igaz ugyan, hogy a betegség iránti hajlam az orvosok szerint örökölhető. Az elővigyázatosság tehát, mint minden betegség esetén, elengedhetetlen követelmény marad mindvégig a „cukrosok" életében is, akiknek első számú ellensége a kiadós táplálkozás, a kalóriák felesleges halmozása. A cukorbaj és az érelmeszesedés, valamint a kövérség között ugyanis a szakemberek bizonyos összefüggést látnak, még ha egyelőre nincsenek is teljesen tisztában a részletekkel. Mindenesetre megfigyelték, hogy az utóbbi tíz esztendő során a cukorbajban megbetegedett nők 80 százalékának és a férfiak 60 százalékának a súlya a megengedettnél lényegesen magasabb volt. Az élet titka a mértékletesség A cukorbajt tehát a lázasan folyó kutatómunkák ellenére sem sikerült még teljesen legyőzni. Ezért oly fontos a baj idejekorán való felismerése és kezelése, illetve a fegyelmezett életmód. Ez pedig — némi önuralmat feltételez ugyan —, de az inzulin jóvoltából már nem túlságosan nagy probléma, még ha a gyógyszer befecskendezése eléggé körülményes is. — Nem vitás, hogy az ezzel kapcsolatos nehézségek is idővel megszüntethetők lesznek — véli dr. Jaroslav Jirouä. — A tudósok ugyanis kísérleteznek egy, az inzulinhoz hasonló hatású szerrel. Ezt pirulák formájában lehetne előállítani s ezért szedése sokkal egyszerűbb és kellemesebb. Igyekezetüket máris siker koronázta, ám tekintettel a gyógyszer nagy mennyiségű előállításával kapcsolatos problémákra, a betegeknek még egy ideig várniuk kell a pirulákra, annál is inkább, mert ez a szer az orvosok szerint ma még minőség tekintetében az inzulinnal nem veszi fel a versenyt. Egészségünk megőrzése áldozatokat kíván Ha tehát egészségesek akarunk maradni, nem szabad sajnálni az érte hozott áldozatokat. Kevesebb gyógyszerre lesz szükségünk, ha többet tartózkodunk a friss levegőn és mértékletesen élünk. És főleg: kerüljük az izgalmakat. Az Egészségügyi Szolgálat dolgozói és a számos egészségügyi tanácsadó a cukorbetegek megbízható támasza. Felvilágosítással és gyógykezeléssel a legmesszebbmenő segítségben részesítik az arra rászorulókat. KARDOS MARTA központban, hanem több helyen történt, és több farkas- vagy sakálcsaládból váltak ki azok a barátságosabb egyedek, amelyek először szegődtek az ember mellé. A kutya legközelebbi rokona és valószínű őse a farkas, de rokonságban áll a sakállal és a rókával is. A farkassal való rokonságát bizonyítják 'azok a leletek, melyeket a közelmúltban Moszkva mellett tártak fel. Itt az ősember maradványai között egy olyan kutyaféle csontjait találták meg, amely a farkas és a kutya között átmenetet képezett. Ezek a maradványok körülbelül 12 000 évesek. A háziasítás során olyan sok fajta alakult ki, hogy a kutatók nagy részének véleménye szerint a kutya nem is egy, hanem több őstől származhat. Bizonyítja ezt az is, hogy az amerikai földrészen is ismerték a kutyát már a spanyol hódítók megérkezése előtt. A jauja és huanka törzsek tagjai különös tiszteletben részesítették a kutyát. A papok kutyakoponyákon kürtöltek, és a legrégibb sírokban kutyamúmiákat találtak. Még nagyobb tisztelet illette a régi Egyiptomban. A kutya volt a halottak világának őre. Anubisz isten emberi testén kutyavagy sakálfejet viselt. Az egyiptomi faragványokon mindenütt fehér vagy fekete kutyái kíséretében ábrázolták. Még várost is emeltek tiszteletére. Ez volt Künopolisz, a Kutyák városa. De minden város mellett is volt külön kutyatemető. A rómaiak az alvilág könyörtelen őrét, Cerberust ábrázolták hármas kutyafejjel. A ma élő kutyafajták száma rendkívül nagy. Talán csak a galambok között találunk ilyen nagy forma- és színgazdagságot. Nem is lehetne valamennyi kutyafajtát egy könyvbe részletesen ismertetni. A legkisebb testű a chibuahua (ejtsd: csivava), ez mexikói eredetű fajta, alig félkilós. A legnagyobb testűek pedig a bernáthegyiek, amelyeknek súlya a 90 kg-ot is elérheti. Ha a sok-sok fajtát nem is írjuk le részletesen, mégis tudnunk kell: öt magyar fajta van nyilvántartásban és tenyésztésben világszerte. Ezek: a puli, a pumi, a komondor, a kuvasz és a magyar vizsla. Az első három pásztorkutya. Akkor alakultak ki, amikor hazánkban a külterjes állattenyésztést folytatták, és nagy segítséget jelentett az okos terelőpuli vagy a farkasokkal is sikerrel szembeszálló, hatalmas termetű komondor. A magyar kutyák sok nemzetközi kutyakiállításon aratnak győzelmeket. Világszerte, így hazánkban is nagyon elterjedt a jól ismert német juhászkutya, melyet nálunk közönségesen farkaskutyának neveznek. Ez a fajta hasonlít legjobban vad őseire, külsejében, szőrének színében egyaránt. Bár eszes, tanulákony állat, mégis könnyen elvadul. Néhány évvel ezelőtt a farkaskutyák és a farkaskutyakorcsok nagy károkat okoztak a vadállományban. Az elszabadult és szinte vad életmódot folytató kóbor kutyák önálló vadászatra indultak. Megfigyelték, hogy teljesen farkasok módjára vadásznak. Sohasem egyedül, hanem legalább ketten hajtanak. Elkapják a nyulat, a fészkén ülő fácánt, foglyot, fürjet. Nemegyszer az őzeket, sőt a szarvasokat is agyonhajszolják. Ezek a kártételek indították a hatóságokat arra, hogy tízszeresére emeljék a farkaskutyák és korcsaik adóját, aminek következtében sokan túladnak rajtuk, és inkább más fajtákat tartanak. Angliában és más angol nyelvű országokban rendkívül kedvelik az agárversenyeket. 1966-ban a labdarúgó-világbajnokságot Angliában bonyolították le. Az újságírók megfigyelték, hogy *az angol sportlapokban még az utolsó mérkőzések idején is oldalakat szenteltek az agárversenyeknek. A hosszú lábú, hosszú törzsű agarak kimért pályán gépezettel mozgatott műnyúl után futnak, s idejüket ugyanúgy mérik, mint a versenylovakét. A hivatalos pálya 480 méter hosszú és ovális alakú. A kutyák elkülönített ketrecekből indulnak. A műnyúlnak mindig 50 méter előnye van. A műnyulat a kutyák ketrece elé helyezik, hogy a kutyák lássák, majd a gépezet megindul, s amikor a ketrecből 50 méter távolságra van, akkor indítják a kutyákat. Természetesen sohasem érik el a műnyulat, hiszen a gép gyorsaságát a kutyák futásához mérten fokozzák. Sebességük fantasztikus lehet! Teljes felgyorsulás után a versenyagár 80 kilométer óránkénti sebességet is elér. Bizony ez még autónak sem csekély sebesség! Az agárversenyek különben más országokban is egyre inkább népszerűek lesznek. A kutya idomítása egyáltalán nem könnyű mesterség. Sokkal könnyebb az értelmes, jó szándékú ebet megzavarni és elrontani, mint helyesen nevelni vagy különösen idomítani valamilyen meghatározott célra. A rendőrség külön kiképzőtelepet tart fenn a nyomozókutyák számára, ahol meghatározott ideig elóre megszabott program szerint folyik a kutyák idomítása. A hosszú tanulás eredménye azután egy-egy híres nyomozókutya, mint például a budapesti rendőrség szolgálatában álló Ati, „aki" kitűnő szimatjával sok gazfickót juttatott már megérdemelt helyére, a börtönbe. A kiképzés alapja az, hogy bizonyos gyakorlatokat végeztetnek el a kutyával, aminek eredményeképpen feltételes reflexek alakulnak ki benne. A kutya megtanulja, hogy helyes cselekvés után dicséretet, simogatást, jutalmat kap. HOLDAS SÁNDOR