A Hét 1971/1 (16. évfolyam, 1-26. szám)

1971-06-18 / 24. szám

Nevető világ Skót viccek Egy skót városka híres volt a futballcsapatáról. — Hát, — kérdi egy idegen az egyik odavalósitól — mi van a futballcsapatukkal? — Feloszlott. — Feloszlott egy ilyen futballcsapat? Talán nem jártak a mérkőzésre a szurkolók? — Ö, dehogy. Ellopták a labdát. m Egy úr felkeresi a skótot a lakásán. — Uram, azért jöttem, hogy megkérjem a lánya kezét. Tisztességes, becsületes ember vagyok, nemesi családból származom, elönevem is van ... — Akkor semmi sem lesz a dologból — vágott közbe a skót. — De miért, kérem? — Mert ha én magának táviratozni akarok, egy szóval többet kell fizetnem. m A skót házaspár elviszi nyolchónapos gyermekét az orvoshoz: — Doktor úr, tessék alaposan megvizsgálni a gyereket. — Mi a panasza? — kérdezi az orvos. — Panaszom nincsen — feleli a skót — de egy gyerekkocsit kínálnak nekünk megvételre és mielőtt megvesszük szeretnénk tudni, hogy érdemes-e? • Egy skótot hamis névhasználatért törvényszék elé állítják. — ön ellen az a vád — mondja a bíró — hogy évek óta ahol csak megfordult, idegen néven jelentette be magát. Miért tette ezt? — Azért, mert találtam egy doboz névjegyet. • Az egyik skót apát megkérdezte a barátja: — Hogy lehet, hogy mióta a fiad orvos lett, folyton betegeskedik? Az apa megvonta a vállát: — Tudod, amióta orvos, azóta ez semmibe sem kerül neki. • Két skót horgász társalog, s csodálatos történeteket mondanak egymásnak. Az egyik lódításban csöppet sem skót, ezt meséli: — Tavaly fogtam egy pontyot és betettem a vízbe, aztán lassanként arra szokattam, hogy a szárazon is meg tudjon élni. Az első nap kivettem a vízből és kint tartottam egy percig. A második napon két percig és így napról napra tovább. Hat hónap múlva a ponty már nagyszerűen élt a szárazon. — Na és — kérdezte irigyen a másik skót — megvan még? A mesélő skót szomorúan sóhajtott: — Sajnos már nincs meg. Az elmúlt héten beleesett egy dézsa vízbe és megfulladt. • A skót bemegy az üzletbe és egérfogót kér. A kereskedő egész sor egérfogót mutat neki, rugósat és ketreceset, de a skót egyikkel sincs megelégedve. — Nem értem, uram — mondja a kereskedő sértődötten. Milyen egérfogót akar ön tulajdonképpen? — Olyat, kedves barátom, amelyik előbb fogja meg az egeret, mint ahogy az beleharaphatna a csalétekül odahelyezett szalonnába. Ford.: Sz. J. Nem legenda. Horváth Nepomuk János 1774. május 10-én született Ráckevén. Eszmélő gyermek, mikor apja meghal. Az anyja újból férjhez ment. Mostoha apja ütötte-verte a fiút, a kis jobbágygyereket. Nem bojtárkodott, szabóinasnak szegődött el. Volt egy szerelme, árvaleány, a szőke, kék szemű kis Pillinger Juliska — „ ... töri magát, dolgozik eleget. Es még sem kap száraz kenyérnél egyebet." Jancsi megszökik. Felcsap huszárnak. — „ .. . magyar vagyok, s magyar lóra termett, Magyarnak teremt az isten lovat, nyerget." Tizenkilenc éves. Rendkívüli katonai képességekkel bír. Hamarosan megkapja a rézgombos káplári pálcát és a zsinóros káplári egyenruhát. A marengói csatában saját testével védi meg tábornokát — és strázsamesterré léptetik elő. 1805-ben alhadnagy, amikor is a franciák Győrnél szétverik a gyülevész, inszurgens hadat. Számos sebet kap a pármai ütközetben. Fejsérülést a Rivoli hídjánál. Vérző sebével is lóra szállt. De ettől az időtől kezdve ingerült a kürtszóra. (Mesélik, hogy kvietált katonaként hazatért szülőfalujába, Ráckevére. A kondáá kürtje az agyvelejéig hasított. Kérte a kondást, hogy ne fújja a kürtjét. S hogy a fiú mégis megtette, dühében kilőtt az ablakon, az ég felé, hogy ráijesszen a kondásra.) 1813-ban kapitány, a György huszárok századparancsnoka. 1814. március 25-én a Tarro folyó hídjánál átvette a franciáktól a fogságból hazatérő VII. Pius pápa kísérését. Az agg, nyolcvanéves pápát Napóleop hozatta el Rómából, hogy császárrá koronázza. Tudjuk a történelemből, hogy Napóleon a pápa jelenlétében saját kezével rakta saját fejére a császári koronát. Horváth Nepomuk János kísérte a pápát. Mentek át az Alpokon. A márciusi szél támadt, mint a fergeteg. VII. Pius a fogságban lerongyolódott, majd megvette az isten hidege. A magyar fiú levetette vereshajtókás, fehér huszárköpönyegét és ráterítette. A pápa megfestette a történetet, s a Vatikán pápai fogadótermében ma is megvan a freskó: a pápa zsinóros huszármentében, és mellette egy magyar ifjú ingujjban. Rómába érve VII. Pius két hónapig vendégségbe marasztalja Horváth Nepomuk János egész századát, új egyenruhát szabat mindegyiknek, s János megkapja a legmagasabb pápai kitüntetést, a Jeruzsálemi Krisztus Rend Gyémánt Csillagát. Kap egy arany rózsafüzért és egy kis keresztet Pio Septimus — VII. Pius bevéséssel. Az egykori jobbágyfiú gárdaőrnagyként vonul nyugdíjba és tér vissza Ráckevére. A történet eddig hiteles. így jegyezte fel Borsodi Bevilaqua Béla, Tamássy Andor, Ráckeve volt főjegyzője, és dr. Kovács József, a ráckevei Ady Endre gimnázium tanára, a helyi honismereti szakkör vezetője, Tamássy kutatásainak tudományos alaposságú folytatója. A már elhunyt Tamássy Andor helytörténeti kutatásai során olyan adatokra lelt, amelyek alapján feltételezhető, hogy Petőfi János vitézét Horváth Nepomuk Jánosról mintázta. Mit derített fel még Tamássy, ami közös vonás János vitéz és vitéz János Nepomuk Horváth között? Horváth is nagy erejű férfi volt. Egyszer — Ráckevén — elaludt a litánián. Rázárták a templomot. Ször-A daljáték első Jancsija és Iluskája: Fedák Sári és Medgyaszai Vilma ÉU-e János vitéz ? nyű erejével kiemelte sarkából a templom nagy szárnyaskapuját. Petőfi, A helység kalapácsa: ... mily lárma riasztja Egyszerre az egyház Temetői nyugalmát! Mennydörgés? Vagy kásának forrása fazékban?... Nem! Ott ember hortyog. Ügy van! ez emberalak. Egy zugban két öklére hajolva Alszik ... hanem íme fölébredt, Miután elhortyantotta magát: Ásít... szemeit dörzsölve körülnéz: Lát és sejt... sejtése pogány. Megy az ajtóhoz: megrázza kilincsét, Es rázta hiába. Eles eszével Átlátta azonnal A dolog állását, És ezt mondotta: „Bezártak." Csakhogy Fejenagy koma a harangkötélen ereszkedett alá — „valamint leereszkedett a pók (Gyakorta szobám tetejéről) Saját fonalán." A francia király, „Aki egyet ivott, azután köhhentett, (S végre ily szavakkal törte meg a csendet:) „Mindenek előtt is mondd meg a nevedet, (Bátor vitéz, aki lyányom megmentetted.") „Kukorica Jancsi becsületes nevem: (Egy kicsit parasztos, de én nem szégyenlem." ... „Én a te nevedet másnak keresztelem,) Mától fogva neved János vitéz legyen. (Derék János vitéz, halld most beszédemet:) Minthogy megmentetted kedves gyermekemet, (Vedd el feleségül, legyen ő a tied) És vele foglald el királyi székemet." Tudjuk, mit felelt János vitéz. De Tamássy tudni vélte, hogy Francia-Ff OAK SARI. M£06YA$ZAY VILMA „jános vrráz~ 16 hot