A Hét 1971/1 (16. évfolyam, 1-26. szám)

1971-06-18 / 24. szám

8 Versenyszelvény (Csiky Gergely Kaviár című zenés bohózatának bemutatására készül a MATESZ) A színház próbatermében fullasztó a májusi hőség. Künn az udvaron a hőmérő árnyékban is 30 fokot mutat. Hőség ide, hőség oda — idebenn lázas munka folyik: az évad utolsó bemutatójának előkészítésén dolgozunk. A színpadon Tarics János zenei munkatárs verejtékező homlokkal veri a zongorát. Mellette a három Barlanghy kisasszony szerepét játszó Udvardi Anna, Németh Ica és Ferenczy Anna (képünkön) szorgalmasan énekli a szöveget. Korrepetálják a bohózat egyik sikeresnek ígérkező számát. A nézőtéren, a rendezői pultnál Konrád József a díszlettervezővel, Platzner Tiborral beszél meg egy kis változtatást, a sarokban egy csoport színész a szerepét tanulja. Próbaszünet van, félórás kis lélekzetvétel, melyet lám, a korrepetitor és a „három vénkisasszony" gyakorlásra használ fel. Nagy a lelkesedés, a jókedv, széles nevetés itt is, ott is. Nem szabad ezen csodálkozni, hisz a színház társulata ragyogó zenés bohózatot próbál: a Kaviárt. Csiky Gergely vidám játéka a századforduló idején játszódik és egy vidéki patikus furcsa kalandjairól szól. Poroszkay Tivadar úr — távol a feleségtől — a fővárosban járván egy kicsit bele akar kóstolni az élet krémes felébe, meg akarja ismerni a „kaviár" ízét, kalandokra vágyik, de rajtaveszt. A darab társadalomkritika és keresztmetszet egy letűnt kor alakjairól, igen humorosan megírva, fordulatosán színpadra állítva. Az eredeti bohózathoz Tardos Béla írt kellemes melódiákkal teli kísérőzenét Innocent Vincze Ernő mókáskedvű verseire. A rendező: Konrád József — mint az elmúlt évad végén, a Szalmakalappal is — nem akar mást, csak szórakoztatni, nevettetni, hogy a közönség ebben a rekkenő nyárban „kifújja" magát, és ezt szolgálják a színészek, technikai dolgozók is egyaránt. Színvonalas előadásban — évadvégi szórakoztatás. De nem a gondolatiság és a tanulság hiányával, mert az is van a darabban épp elég. A rendező a szünet végét jelzi, Krizsmanek Imre ügyelő szava harsan: „Vége a szünetnek, folytatjuk a próbát! Mariskát és Jánost kérem a színpadra!" És a nézőtér padsoraiból Mariska (Boldoghy Kató) és János (Boráros Imre), a két fiatal szerelmes elindul a deszkákra, próbálni. Persze, ahogy zenés darabban illik, ők is zenével, dalban mondják el egymásnak érzelmeiket. Konrád József világos és igen ötletes utasításokkal állítja színpadra a jelenetet. Szól a zongora, mely jelenleg még a „zenekart" jelenti, jókedvűen próbál a színész, jókedvű a rendező és harsogva kacag minden poénen lenn a nézőtéren a jelenését váró többi színész is. Ahogy a jelmezterveket néztem, csak egy jelzőt tudok rá mondani: parádés — akárcsak a szereposztás. Szekulesz Judit, a Magyar Televízió jelmeztervezője Budapestről olyan színes, stilizáltán korhű és a hangulatot, színészt szolgáló jelmezeket tervezett, hogy Platzner Tibornak nem lesz nehéz díszleteivel a milléniumi Budapest Duna-partját a néző elé varázsolni. A fiatal szerelmespáron (képünkön), valamint a már említett vénkisasszony-trión kívül jelentős szerepet játszik a bohózatban Szentpétery Ari, Tóth László, Rozsár József, Lőrincz Margit, de fellép a darabban a MATESZ komáromi együttesének színe-java. A bemutatót a színház évadzárásra, június 25-re tervezi Komáromban, a Szakszervezetek Házában és utána — a nyári szabadság után is — városaink és falvaink kultúrházaiban, sok helyen szabadtéren is, a közönség elé viszi, hogy minél többen megízlelhessék a MATESZ konyháján készült Kaviár-t. (Sj) Nagy László felvételei A Hét képes versenye Kicsoda -micfoda • Kedves olvasóink, minden számunkban három híres személyiség — politikus, alkotóművész, tudós — arcképét közöljük. Ki kell találni ezeknek nevét, vagy valamelyik alkotásuk címét. A szerencsés megfejtők között számonként 150.— korona jutalmat sorsolunk ki. A rejtvényhez szelvényt mellékelünk, amit a megfejtéshez csatolni kell. Többek kérésére közöljük, hogy a versenyszelvényt a lap megjelenésétől számított egy héten belül a helyes válasszal együtt be kell küldeni a szerkesztőségbe. A később beküldött szelvényeket a sorsolásnál nem vehetjük figyelembe. 2. P. I. Csajkovszkij Világhirű orosz zeneszerző. Mélyen átélte korának tragikus ellentmondásait, belső feszültségét. Alkotó munkásságának legfontosabb vonása a mély demokratizmus. Zenéjével a tömegekhez szólt anélkül, hogy engedményeket tett volna a művészi igényesség rovására. Élete szakadatlan alkotó munkában telt el. Szinte minden műfajban teremtett maradandót. Kérdés: Nevezze meg egyik ismert balettjét? 1. Karel Capek A XX. század cseh irodalmának kiváló alakja. Szellemes, fordulatos, gúnyolódó és sokszor utópisztikus, de mindig mély erkölcsi és társadalmi célzatot is tartalmazó művei világsikert arattak. Érdeklődéssel fordult a kisemberek sorsa felé, és szatirikus művekben foglalt állást a fasizmussal szemben. Kérdés: Egyik híres drámájának címe. Magyar szülészorvos, az orvostudomány egyik legnagyobb alakja. Előbb a bécsi szülészeti klinikán tűnt fel, majd a pesti Rókus-kórházban dolgozott. Érdeme a gyermekágyi láz okának és megelőzésének felfedezése. Tanítását csak halála után húsz évvel ismerték el, amikor az orvostudomány az aszepszis jelentőségét felismerte. A 4. számú képes verseny nyertese: Gyürke József, Rim. Sobota, Pionierska C/l. Kérdés: Az orvos neve?