A Hét 1971/1 (16. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-22 / 3. szám

ba ment ez 1956-ban. Természetesen nagyszabású ballagás előzte meg. (A pedagógusok között akadt né­hány volt pataki diák. s az ottani ballagási hagyományokból átmen­tettünk minden szépet.) A hatvanegy érettségiző íiiákot Kulcsár Tibor — ma ismert költő, hajdan Jeles diák — búcsúztatta. Ma már sárgultak azok a lapok, amelyeken a műsor összekötő szövegét megtaláltam. íme, néhány diákgondolat: „Valami titok­zatos fájdalom nyilall belénk e ve­rőfényes májusi napon, valami szo­katlan érzés szorítja szívünket. Kiáltani szeretnénk, kiáltani a nagy végtelenbe, hogy: vége! Kedves iskola, szerelmes, balga álmok, "diák­ábrándok. tőletek búcsúzunk." És felcsendült a diákok ajkán a Válás­ra int immár az óra... Aztán Ady Mi köt ide című versét szavalták. Mennyire fogadkoztak! Majd Vörös­martyval biztatták magukat: „Nincs veszve bármi sors alatt, ki el nem csüggedett". A köszönetnyilvánítás szavaiért Adyhoz fordultak: A csehszlovákiai magyar iskolák újra alapításának huszadik évfordu­lójára emlékeznek Szlovákia-szerte. Annak idején mint igazgató magam is részese voltam a nagy vállalko­zásnak, s bár ma más poszton állok, nem tudok kibújni a pedagógus­bőrből, s ezért nem mulaszthatom el az alkalmat, hogy néhány emlék­képet fel ne villantsak annak az iskolának az életéből, amelyet közel másfél évtizedig igazgattam. pozitívumot: hét éve megszűnt az addigi áldatlan váltakozó tanítás — ma az iskola minden tanulója dél­előtt jár iskolába. „Jó kezdet — fél siker" voltunk elhelyezve. Előbb a Gott­wald utcában, aztán a Sztálin utcá­ban. Később Perbenyikben is kap­tunk tantermeket, majd a területi átszervezés után a volt jnb egvik épületét is megszereztük. Négy he­lyen és két faluban is tanítottunk. Bizony, pedagógusaink jelentős ré­sze reggel nyolctól este hatig is ké­szültségben volt, mert tanterem­hiány miatt az akkori 6—8. évfo­lyam több osztálya kénytelen volt délután járni iskolába. Ez idő tájt például az egyik matematikaórát a Gottwald utcai, a másikat a három­négyszáz méterrel távolabbi épület­ben tartottuk. Igazi lótás-futás volt ez. Loholás közben nemegyszer szólították meg pedagógusunkat a járókelők: „Hová fut, tanító elv­társ?" S futott, szegény — Ady sza­vaival élve — mint akinek nincs bora. Végül — hét évvel ezelőtt — a fel­ső évfolyamok beköltözhettek egy új iskolaépület egyik szárnyába. De még így is — ma is — három épü­letet mondhat az iskola magáénak, a napközivel és az iskolai étkezdé­vel ötöt. A szinte évenkénti költöz­ködés felért egy kis népvándorlás­sal. A sok hurcolkodás azonban ma­gával hozott egy nagyrabecsülendő Az indulásról, a kezdetről az isko­la krónikájában többek között ez olvasható: „A szocializmusnak kö­szönheted, hogy anyanyelveden ta­nulhatsz jelszóval nyilt meg 1950 szeptember elsején a magyar nem­zeti iskola. Saját épülete nem volt, a szlovák iskola egyik tantermében nyert elhelyezést. A beiratkozott tanulók száma: 75. Két osztály ala­kult. Igazgatónő: Bánhegyi Ilma. A tanítást a Munka dalával kezdjük és az Ifjúsági himnusszal fejezzük be. A köszönés módja: Szabadsági Bevezettük az önkormányzatot, a ta­nulókat versenycsoportokra osztot­tuk, versenyeznek előmenetelben, iskolalátogatásban és tisztaságban. „Ballag már..." a Bodrogközben is Első érettségijére készült az isko­la. Diák. szülő és tanár egyaránt nagy izgalommal várta. Első magyar érettségi a felszabadulás után a Bodrogközben! Nagy eseményszám­„Mik vogymuk..." Mai neve: Királyhelmeci Kilenc­éves Alapiskola. S mi mindennek hívták az elmúlt húsz esztendő alatt! Kezdetben nemzeti iskolának és középiskolának nevezték. Később nyolcéves középiskolának titulálták 1953-tól fokozatosan tizenegy éves s pár évre rá tizenkét éves közép­iskola lett. Aztán jött az 1960-as új iskolatörvény, s megint új ne­vet vett fel: általános műveltséget nyújtó középiskola és alapfokú ki­lencéves iskola, míg aztán a felső tagozatot le nem választották. így most: általános iskola. En iskolám, köszönöm most neked, Hogy az eljött élet-csaták között Volt mindig hozzám víg üzeneted. „Fusson, akinek nincs bora..." Kezdetben csak Királyhelmecen Visszapillantás húsz évre

Next

/
Thumbnails
Contents