A Hét 1971/1 (16. évfolyam, 1-26. szám)

1971-06-04 / 22. szám

Emberek, képek, események érünk a szabad természetbe. Az egyik oldalról a tengerpart húzódik, a másikon magas, karcsú pálmafák sora. Gazdag ország Kuba. Jelentős ásványi kincsekkel rendelkezik, ezek közül a vas, kőolaj, aszfalt, bauxit, króm, nikkel, mangán, réz, arany és kobalt érdemel említést. Fejlődik a kohászat és az energiatermelés. Az olajfinomítók szovjet kőolajat dolgoznak fel. A gyáripar fő ága a cukorgyártás, jelentős ágai a szeszgyártás és a dohányipar. Földje termékeny, éghajlata kedvező, úgyhogy egyes termények két, három termést is adnak évente. Az ország területének 25 százalékát művelik rendszeresen. Ennek egyik felén cukornádat, másik felén kávét, kakaót, kukoricát, burgonyát, batátát, hüvelyeseket, citrusféléket, banánt, kókuszdiót és más élelmezési cikkeket termelnek. Utunk kelet felé vezet. (Kuba területének nagyobbik része síkság vagy dombvidék, de hegyvidéki területei is vannak, amelyek közül a keleti országrészben található Sierra Maestra a legnagyobb.) Elhagyjuk Cojimart, Cuanabacót és vágyakozva nézzük a Santa Maria-i strandot, mert meg lehet főni a kocsiban. Kubai kollégánk, aki egy ideig Bratislavában élt, mintha csak eltalálta volna a gondolatunkat, közli, hogy egy óra múlva a világ legszebb plázsán leszünk. Varaderában vagyunk. Igazat kell adnunk vezetőnknek. Alig érjük el a hosszan elnyúló, több kilométeres fövenystrandot, máris hányjuk le magunkról a ruhát, hogy felfrissüljünk a tenger hűsítő vizében. Már jó mélyen bent járhattunk, amikor figyelmeztettek minket, hogy jó lesz vigyázni, errefelé sok a cápa, és sohasem lehet tudni, mikor kapnak gusztust egy-egy emberi karra vagy lábra ... Nem nagy lelkesedéssel ülünk viszsza a kemencévé forrósodott kocsiba. Elhagyjuk Santa Clara és Camagüey tartományokat. Az út két oldalán, ameddig a szem ellát, mindenütt cukornádültetvények. Késő éjjel érkeztünk meg Santiago de Cubába. ösi városka ez, ahol talán a legélesebbek a kubai kontrasztok. A város büszke „Moncadá"-jára, Kuba egykor második legnagyobb kaszárnyájára (most iskQlák vannak benne). Innen indult ki a kubai forradalom. 1953. július 26-án 95 fiatal munkás és értelmiségi, Fidel és Raul Castro vezetésével, megrohanta az állig felfegyverzett itteni helyőrséget. Nyolcvanhármuknak életébe került a felkelési kísérlet Batista diktatúrája ellen, Fidel Castrót bebörtönözték. Kiszabadulása után emigrációba ment. 1956 decemberében kis csapat élén visszatért Kubába, és pártizánháborút kezdett Batista diktatúrájának megdöntéséért. Harcuk népi felkeléssé szélesedett, és 1958 végére győzelmet arattak. Még ma is láthatók Santiago szűk utcácskáiban a házakon feliratok, ilyen szöveggel: „Itt kubai lakik, aki hajlandó életét áldozni a forradalomért és a hazáért." Szöveg és képek: Dr. JOZEF SULHAN 1970-ben a franciaországi Jean-Pierre Akhribi egy ifjúsági csoporttal az NDK-ban járt. Itt ismerkedett meg a csinos, fekete hajú Ingével. Szerelem volt az első pillantásra, mint a regényben. Házasságról azonban nem is álmodhattak, mivel ehhez Jean-Pierrenek ki kellett volna vándorolnia a Német Demokratikus Köztársaságba, ahol viszont nem ismerték volna el előadói oklevelét. A fiatalember agyában megszületett a regényes ötlet: kofferben csempészi ki menyasszonyát az országból, mégpedig két kicsiben, mert egy óriási bőrönd szemet szúrna a vámosoknak. Az ötletet tett követte: Inge hétrét görnyedve az átfúrt kofferbe bújt, s megkezdődött a hosszú keserves utazás. Másfél órát állt a vonat a határon, de a vámosok nem kukkantottak be a barna olcsó vászonkofferekbe. Inge meggémberedett tagokkal, de szerencsésen Franciaországba érkezett. Ezen a képen a jövő telefonkészülékét látjuk. A Szovjetunióban most próbálják ki ezt a lasersugarakon alapuló készüléket, melynek előnye elsősorban az. hogy nincsen szükség kilométer hosszúságú kábelekre, hiszen egyetlen „laser-vonalon" több ezer telefonbeszélgetést lehet lebonyolítani. Sikeres veseátültetést végeztek Jugoszláviában Vlado Csakardics 34 éves cipészen, akinek 49 éves édesanyja adott egészséges vesét. A képen dr. V. Franciskovics professzor, a műtétet végző orvosi kollektíva vezetője. Jugoszláviában a Studio című lap olvasóinak ankétján Szilvana Armenulics kapta a legtöbb szavazatot. Ma 6 Jugoszlávia legnépszerűbb énekesnője Űjabb sztrájkhullám árasztotta el Angliát. A Ford autógyár angliai üzemének munkásai és alkalmazottai 15 százalékos béremelést követelnek. 10