A Hét 1971/1 (16. évfolyam, 1-26. szám)

1971-06-04 / 22. szám

Hol élnek jobban? Az egész társadalmat érintő szociális rendelkezések létrejöttének és végrehajtásának adatai érdekes összehasonlítási alapot nyújtanak az NSZK és az NDK szociális helyzetének és társadalmi fejlődésének vizsgálatánál. Az adatokat az ENSZ statisztikai évkönyve is közzétette, és a nemzetközi érdeklődés számos tanulmányban, részletező cikkben nyilvánult meg. Az NDK-ban a nők évtizedek óta követelt egyenjogúsága a társadalmi élet minden szintjén teljes valósággá vált: az NDK Népi Kamarájának 500 képviselője közül 129 nő; — a nyugatnémet szövetségi gyűlés 518 képviselője között csupán 34 nő akad. Az NDK-ban az asszonyok és lányok már régóta azonos munkáért a férfiakéval azonos bért kapnak, a Szövetségi Köztársaságban a munkásnők és női alkalmazottak azonos munkáért a férfiak keresetének csak 60 százalékát kapják. Negyedik és 22. hely Az NDK a fiatalok szakképzésében is messze elhagyta Nyugat-Németországot. Az NDK-ban egy szakiskolai tanerő átlag 31 tanulóval foglalkozik — Nyugat-Németországban 85 fő az átlag. A tudományos-technikai forradalom követelményeivel számolva, az NDK-ban a következőképpen oszlik meg az általános iskola 10. osztályát elvégzett ipari tanulók tananyaga: 43—62 százalék szakmai gyakorlat, 31—50 százalék szakelmélet és 7 százalék általános műveltség. A Szövetségi Köztársaság szakiskoláiban a szakmai gyakorlat 84,6 és a szakelmélet 15,6 százalékkal szerepel a tananyagban, az általános műveltség számára egyetlen órát sem tartottak fenn. Mint a nyugatnémet szakszervezeti ifjúság tagjai mondják: még a nagyüzemekben is kizárólag „szakidiótákat" nevelnek. A művelődési, tudományos és nevelési célokra fordított összegek tekintetében az NDK világviszonylatban a 4., a Szövetségi Köztársaság a 22. helyen áll. Az UNESCO egyik jelentése kimutatja, hogy az NDK-ban évente és lakosonként 79 dollárt fordítanak művelési és tudományos célokra, a Szövetségi Köztársaságban csak 27 dollárt. Az NDK-ban az általánosan képző politechnikai oktatás mind a 2,6 millió iskolaköteles gyermek számára kötelező. A középiskolák túlnyomó része 1950 után épült, és 1975-ig további ezer középiskola építését tervezik. 1969-ben egy tanerőre 18,7 tanuló jutott, az osztálylétszám 26,8 tanuló volt. Társadalombiztosítás és egészségügy A társadalombiztosítás és egészségügy tekintetében az NDK világviszonylatban ugyancsak az elsők között van, Nyugat-Németország viszont az utolsók közt foglal helyet. Az NDK-ban nincsenek — mint Nyugat-Németországban — 2., sőt 3. osztályba sorolt biztosítottak, hanem az összes dolgozók a társadalombiztosítás egységes rendszerébe tartoznak és egyenlő kezelésben részesülnek. A biztosítási díj 1945 óta változatlanul 600 márka bruttó pövedelemig 10 százalék. Ha például egy szakmunkás havonta 900 márkát keres, 60 márka társadalombiztosítási járulékot fizet. Ez a biztosítás a nem dolgozó családtagokra is kiterjed. Nyugat-Németországban a hasonló jövedelmű szakmunkás társadalombiztosítási dija 117,37 márkára emelkedett. Az NDK-ban ingyen kapják a biztosítottak a gyógyszert, Nyugat-Németországban teljes egészében vagy részben ki kell fizetniük az árát. Átfogó előzetes rendszabályokkal sikerült az NDK-ban olyan fertőző betegségeket, mint a diftéria, a gyermekbénulás vagy a kanyaró, gyakorlatilag felszámolni vagy erősen hátraszorítani. Nyugat-Németországban erre nincs példa. Ott még ma is 46,4 tbc-megbetegedés esik 10 000 lakosra. Az NDK-ban a tbc-betegek száma 1950 óta 10 000 lakosonként 56,8-ról 9-re csökkent. Az NDK-ban a csecsemőhalandóság az élve születések 2 százaléka alatt van, Nyugat-Németországban, nemcsak hogy a csecsemőhalandóság magasabb, hanem a munkásgyerekek számaránya is meghaladja ebben a viszonylatban 40 százalékkal az átlagot. Az NDK-ban évente és lakosonkint 299 márkát fordítanak egészségügyi célokra — Nyugat-Németországban 94 márkát. o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o ftiltMtást jiirík Otthonunk a harmadik évezred küszöbén o o Ügy véljük: sokan kíváncsiak a harmadik évezred kezdeti alakulásának menetrendjére. A legtöbb ember szeretné tudni, mennyi érdekeset, újat, sőt meglepőt tartogat számára az elkövetkező harminc esztendő. Melyek azok a mélyreható technikai változások, amelyek az ezredforduló távlatából már a jelenre vetítik fényüket? Akik egyet s mást tudni szeretnének az otthon, a lakás és a háztartás gépesítésének várható alakulásáról, tartsanak velünk. Lebbentsük fel az idő ablakainak függönyét és kukkantsunk a jövőbe. Abba a sokak által fantasztikusnak vélt világba, amelynek gyors átformálásához egyre több eszközt ad a tudomány és a technika az ember kezébe. Atom a háztartásban A távolról vezérelhető automaták az elektronikus számítógépek és a fémet, fát, üveget egyaránt kitűnően helyettesítő műanyagok korszakában élünk. Ugyanakkor az atomenergia termelése és felhasználása olyan távlatokat nyitott, amelyeket tulajdonképpen fel sem tudunk mérni. A harmadik évezred hajnalán ebből az energiaforrásból mór nemcsak az iparnak, a közlekedésnek, hanem a háztartásoknak is korlátlan mennyiségben jut olcsó, kiszolgálóerő. Sőt, az sem kizárt, hogy erre az időszakra sikerül csapra ütni a Föld szilárd kérge alatt feszülő hatalmas hőenergiát, s minden városnak, minden településnek, külön mélyfúrású hőkútja lész. Olyan hőkútja, amelyből nemcsak a lakások, hanem az utcák és terek téli fűtését is megoldhatják. Ez azt jelenti, hogy 2000-ben mór nem lesz gondunk a hó eltakarításával. A jeget és a havat percek alatt elpárologtatják a talajba süllyesztett hőszállító berendezések. Házak - föld alatt Japánban a jövő hírnökeiként már elkészültek a talaj szintje alá dugott házak első prototípusai. Ezek a 15—20 méter mélyre nyúló, 30—40 emeletes lakóépületek védelmet jelentenek földrengések és a tornádók pusztításai ellen. A föld alá dugott, modern lakóépületekben légszűrő berendezések adagolják a vegyileg elemzett, tiszta levegőt és minden lakásban beépített kvarclámpák sugározzák a napfényt pótló anyagrészecskéket, amelyekre szervezetünknek szüksége van. A tervezők a gyorsforgalmú földalatti vasutakra külön utcákat nyitnak a „vakondházak" alsó szintjein, amelyeket mór nem hideg-rideg márvánnyal és műkővel, hanem a föld alatti viszonyokra külön kinemesített növényekkel díszítenek. Persze a Föld lakosságónak csak egy kis része költözik „vakondházakba", amelyek minden kényelmük és biztonságuk mellett sem vonzzák a természetes környezetet kedvelő és a városok lármájától menekülő embereket. A mintegy hétmilliárdra szaporodó emberiség zöme a munkahelyéhez legközelebb eső zöldövezetbe, folyók, tavak és természeti szépségekben gazdag ligetes tájak térségeire költözik. Nem lesz gond a lakás és nem lesz nehéz az építkezés. Előre gyártott elemekből, a háztulajdonos igényei szerint felépített családi otthonokról közölnek már napjainkban is rajzokat, leírásokat az ezredfordulót idéző folyóiratok. A harmadik évezred lakóházai külsejükben, de belső elrendezésükben sem hasonlítanak a napjainkban épülő villaszerű családi otthonokra. Programozott „harmadik műszak" A harmadik évezredre jellemző módon az épületek külső burkolata is lemosható lesz, s az tapétaszerűen ragasztható műanyagból készül. A szobákat O részben a praktikusság kedvéért nem négy, hanem hatszögletűekre épitik, olyanformán, mint ahogyan O a méhek építkeznek. Minden helyiségnek lesz alapfala és külön takarófala. Az alapfal és a szoba belső terét leszűkítő, redőnyszerűen mozgatható takarófal közé kerülnek a lakberendezési tárgyak, amelyeket tetszés szerint gombnyomásra varázsolhat elő, használat után pedig ugyanúgy tüntethet el a háziasszony. A lakás automata berendezéséhez takarító robotgépet is szerkesztenek, amely a házimunkát programozó készülékkel beállítva órára, sőt, percre végzi el a portalanítást, majd pedig minden felületet áttöröl, felfrissít. Ha pedig a szőnyegen, vagy a falon olyan foltot észlel, amelynek tisztítására a robotgép nem talál megoldást, a programozó táblán jelzi, hogy hol és mekkora felületen van szükség külön folttisztításra. A fűtést, hűtést, levegőcserét és az ajtónyitást is automaták végzik. Sőt, odáig jutunk az automatizálásban, hogy ezek az automaták meghibásodás esetén alkatrészek cserélésére is képesek lesznek. A lakás világítására, a robotgépek üzemelésére minden háznak lesz külön energia-tartaléka, amelyet napelemek táplálnak. A sütéssel-főzéssel és szervírozással sem lesz gondjuk a háziasszonyoknak. Azért nem, mert előre beprogramozható reggeli, ebéd, uzsonna és vacsorakészítő berendezéssel szerelik fel a konyhákat. Ezek az okos masinák a tálalásra kerülő ételek, italok hőfokát is jelezve odják meg a mesebeli „terülj asztalkám" évezredek óta vágyálomnak vélt problémáját. A konyha jó kiszolgálásáért felelős családtagnak (ilyen körülmények között nyilván a férjek is szívesen vállalkoznak majd a sütés-főzés szerepére) csak az ételek alapanyagáról kell gondoskodnia. A mosogatás teljesen kimegy a divatból, ha ugyan ezt a nem éppen kellemes munkát divatnak lehet nevezni. A konyha fölszerelés szerves tartozékaként az automata mosogatógépeket is beépítik. A tányérok és csészék különben sem igényelnek mosogatást, mert azok, akárcsak napjainkban a papírszalvéta, egyszeri használatra készülnek és étkezés után szemétbe dobhatók. Persze lesznek „maradi" háziaszszonyok, akik továbbra is ragaszkodnak a tartós és ízléses porcelán, illetve üveg étkészletekhez, ök, ha máskor nem is, de ünnepnapokon a dédnagymamák ízlése szerint, régi módon terítenek. Mi lesz a lakásokban összegyűlt hulladékkal, azzal a töméntelen sok műanyag göngyöleggel, amelyet már napjainkban is nehéz higiénikusán és gyorsan eltüntetni? A szemétőrlő gép — amelyet ugyancsak a konyha tartozékaként szerelnek fel minden háztartásban — porrá őrli és az öblítő vízzel szennycsatornába továbbítja a szemetet. A szennycsatornák pedig hatalmas, föld alatti emésztő üregbe torkollanak s talán éppen a mélyből kitermelt szén, illetve vasérc helyére szállítják a háztartási szemetet. Családi helikopter Milyen lesz a családi házak kertje, udvara? A gyerekeknek külön játszóterük lesz, amelyet nemcsak homokozóval és hintával szerelnek fel, hanem olyan építőjátékokkal is, amelyek fokozatosan megtanítják a legifjabb nemzedéket arra, hogy miként kell bánni a szerszámokkal és hogyan kell összeilleszteni az építőelemeket. Az udvari garázsban az elektromos árammal üzemelő gépkocsi mellett ott lesz a családi helikopter is. A kert növényzete viszont nem sokat változik. A virágok és a gyümölcsfák alakját ugyan tetszés szerint formálhatják a kertészkedésben örömöt lelő házigazdák, de a virág, a gyümölcs, a pázsitos kert a jövő évezredben sem megy ki a divatból. Mi valósul meg ezekből a tervekből és elgondolásokból? Még nem lehet aprólékosan felmérni, de a mai tizenévesek bizonyára tapasztalhatják majd, hogy nem túlzottak ezek a jövendölések. D. J. o 6 hot O