A Hét 1971/1 (16. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-22 / 3. szám
HODOSI FÉNYEK ÉS ÁRNYAK ... házak falára ... ... utak hátára ... ... venyigére és termőföldekre írott történelem ... ^ ország túlsó csücskében talán senki nem tud semmit Hodosról, még azt sem, hogy a Csallóközben lapul meg szerénycsendesen a többi hozzá hasonló falu közt. Nem hivalkodik égre törő gyárkéményekkel, országos hírű műemlékekkel, s egyéb lexikonba kívánkozó nevezetességekkel. Azt beszélik, valamikor eléggé lápos, mocsaras volt a vidék, rengeteg hód tanyázott errefelé. Talán ezért is kapta a Hodos nevet. Ma már két csatorna és a Kis-Duna szívja le a talajvizet, így dúsan, jól terem a föld. Tűzrózsákat lő a hegesztőpisztoly Píver Dezső a szövetkezet elnöke. Az első pillanatban úgy tűnik, kissé beképzelt, öntelt ember. Szemében nyugtalanság vibrál, tűkön áll s futna elfele, ha a kíváncsi szerkesztő makacssága fogva nem tartaná. Csak később tudódik ki, hogy éppen akkor fejezett be egy gyűlést, a második ebéd után várja, a harmadik meg este, közben nyakában az 1300 hektáros gazdaság minden gondja-baja, mert abból mindig van elég. Persze tíz évvel ezelőtt, amikor idekerült, még több volt: 12 milliós hitel, beteg állatállomány, a munkaegység értéke alig néhány korona. — Micsodái? — szólal meg egy ott fülelő, aránylag fiatal ember. — Volt olyan időszak, amikor csak nyolcvan fillér jutott egy munkaegységre. De el is szelelt innen a fél falul Most meg jönnek vissza, kérvényezik a felvételű-Befejezés előtt áll az utak portalanítása Píver Dezső, a szövetkezet elnöke ket, de miért? Mert ma negyven korona a munkaegység értéke. Ebből harminckettőt fizetnek ki készpénzben, a többit természetben. Az egész gazdaság összértéke 28 millió korona — hitel nélkül! — Az aránylag kis gazdaságból évente 65 vagon húst kap tőlünk a piac. Ebből mintegy 20 vagon a csirke, számszerint 170 ezer darab — bök magasba az elnök mutatóujja. — Szőlészetünk átlagos hektárhozama 128 mázsa, különben erről majd bővebben nyilatkozik a mérnökünk, ha felkeresi... És hát nem megvetendő a kooperációs összmunkánk egy bratislavai üzemmel (Strojárske a metalurgické závody, n. p., závod sklárske stroje). Ez a melléküzemág jónéhány dolgozónknak biztosít keresetet o téli időszakban. És tudja — kacsint rám az elnök —, az is lényeges, hogy már vagy 30 ember megtanult hegeszteni, akik azelőtt azt sem tudták, hogy mi fán terem a hegesztőpisztoly!,.. Mielőtt elfutnék, annyit szeretnék megjegyezni — mondja két füst között az elnök —, hogy nagyon sokat várunk az új sertésistállótól. Ezerkétszáz férőhelyes és teljesen automatizált lesz. Mindössze két ember kezeli, s a tervezett napi súlygyarapodás 65 dekagramm. Az istálló értéke 3 és fél millió korona, önerőből építjük fel, s ami lényeges, májusra elkészül... Bocsánat, mennem kell — mondja elnéző mosollyal, s eliramlik, mint a forgószél. Alakja csakhamar beiemosódik az első hóhullásba. A néhány perces beszélgetés után megváltozott róla a véleményem. Kemény, határozott, tettrekész, mégis szerény embert ismertem meg benne. Sietséqét megértettem, szűkszavúsága pedig arra utalt, hogy maga helyett az elért eredmények dicsérjék a munkáját, Azok pedig dicsérik. Kolbászba töltött ember Bizonyára kissé furán hat ez az alcím, mosolyra derítheti az embert. Hallottam, leírtam, később meamaavarázom a jelentését. Köztudott, hogy a vidék sík, mint az asztal. Az idősebb hodosiak soha nem gondoltak szőlőtelepítésre. Az ő tudatukban úgy élt a szőlő, hogy az lankák és dombok napsütötte oldalaira való, ott teremhet bőségesen, ott lehet a bornak jó az illata, fennséges a zamatja és kedvderítő az ereje. Utam a szőlészet felé visz. Megállok a nyílegyenes tőkesorok előtt és nézem, mint egy absztrakt festményt: „szín- és vonalkompozíciójóban, tömegformálásában" a qeometria törvényei jutnak kifejezésre. Nagyon is értem és csodálom. Csodálom benne korunk művészét, az egyszerű, kérgeskezű parasztembert, akinek egyre jobban kiteljesedik alkotó fantáziája. A szőlészet 60 hektáros lesz, tavasszal végleg befeiezik a telepítését. Jelenleg 42 hektár a telepített szőlő, ebből 22 a termő. Művelése komplex-gépesítéssel történik, úgyszintén a szőlő feldolgozása is. Branisa Ladislav három éve vezetője a szőlészetnek és a borászatnak. Varga Zoltán a helyettese és a munkatársa — pincemester. A fiatal mérnök szlovák származású. Szülőfaluja Casta pri Modre. Magyar munkások között él és dolgozik. Jó! megértik egymást, soha semmi nézeteltérés nem volt még köztük. Nagyon elégedett a munkahelyével, viszont a szövetkezet vezetősége is elégedett a munkájával, hiszen az eredmények mindennél többet mondanak. Legutóbb résztvettek a Pezinok-i országos borkiállításon. Az eredmény: 1 arany- és 3 ezüstérem. De a vitrin ennél sokkal többet őriz: 6 arany- és 15 ezüstérmet. Nem hiába tüntette ki a Földművelésügyi Minisztérium elismerő oklevéllel a fiatál mérnökötl Hogy került mégis a kolbászba? Mert róla van szó. Az 1968-as nehéz időkben hazalátogatott a szülőfalujába. Ismerősei és barátai azt tanácsolták neki, hogy ne jöjjön vissza a magyarok közé, mert azok felaprítják és kolbászba töltik. A fiatal mérnök csak mosolygott rajtuk és ezt felelte: „Nem félek én attól. Embert szerető és becsülő, barátságos a csallóközi nép. Ha nem hiszitek, gyertek el hozzám egyszer látogatóba, meggyőződhettek róla." Fények és árnyak a falu homlokán Hármasban ülünk az asztalnál: Kázmér Sándor, a HNB elnöke, Miklós Tibor iskolaigazgató, aki a helyi pártszervezet elnöke, meg jómagam. Csendesen pereg köztünk a szó s bomlik ki belőle a falu képe: íakóinak száma 1438. Az utóbbi években 58 új ház épült, mintegy 100 átépült, és személygépkocsi is van már vagy 15—20 darab. Úthálózat. Nem is olyan régen még sötét, sáros, gidres-gödrös volt az utca a község belterületén. A 10 kilométernyi hosszúságú utak portalanítása most fejeződik be. Ekkora kolbászból jó ideig lakmározhatna az ember. Közvilágítás. Neincsöves az egész község területén, de a szövetkezet telepén is, sőt még a néhány kilométernyire lévő tanyákon is. Sporttelep. Teljesen új. Hat helyiségből álló öltöző is épült hozzá. A társadalmi munka értéke 150 ezer korona. A szép létesítmény építésében nagy segítséget nyújtott az egységes földművesszövetkezet. Óvoda. Kevés férőhelyes, és egészségügyi szempontból sem felel már meg a követelményeknek. Az illetékes szervekkel megállapodás történt új óvoda építésére. Talán a közeljövőben sor kerül rá. A helyi szervek gondoskodtak telekről, és a szövetkezet is megígérte az anyagi támogatást. Iskola. Szükség lenne egy új, korszerű iskolára, amely befogadná a két község — Hodos és Nagyabony — tanulóifjúságát. A jelenlegi iskolaépület kéttantermes. Az 1—4. évfolyam tanulóinak száma 119. Az 5. évfolyam tanulói helyszűke miatt Dunaszerdahelyre járnak be. Sajnos a kilótások nem a legkedvezőbbek, mert — bár a járási szervek és a minisztérium is jól tudja, hogy mi a helyzet — a következő ötéves tervben mégsem valósulhat meg az iskola felépítése. Kultúrház. A meglévő elavult, korszerűtlen. Az új helye megvan, tervrajza is elkészült 3 millió 781 ezer koronás költségvetéssel. A HNB és a szövetkezet vezetősége biztosította a pénzösszeget, de nincs olyan szerv és fórum, amely engedélyezné az építkezés megkezdését. Élelmiszer-üzlet. Évek óta vajúdik az új felépítése. A jelenlegi kicsi, egészségtelen, A Jednohot 3