A Hét 1971/1 (16. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-22 / 3. szám

50 év munkásmozgalmi krónikájából 1930. JANUAR 19-én és 20-án zajlott le a CSKP zilinai értekezlete, mely határozatot hozott a CSKP összes addigi szlovákiai kerületeinek egyetlen szlovákiai kerületbe való összevonására, Bratislava szék-' hellyel. Ezt az egy szlovákiai kerületet kilenc pártkörzetre osztották fel. A CSKP szlovákiai kerületének kialakítása jelentős lépés volt Szlovákiában a pártnak a bolsevik szervezeti alapelvek szerinti átépítésében. Hozzájárult az V. kongresszus irányvonalának teljesítéséhez. • XXX 1936. JANUAR 21-én sztrájkba lépett több mint háromezer erdőmunkás a Felső-Garam vidékén. A kollektív szerződés betartását és a béremelést követelő sztrájk február 10-én a munkások győzelmével végződött. XXX 1922. JANUAR 22-től 24-ig ülésezett a Csehszlovákiai Kommunista Ifjúmunkás Szövetség II. kongresszusa, mely tisztázta — az alapszabályzatban is rögzített elvek kimondásával — az ifjúmunkás mozgalom és a kommunista párt viszonyát. A kongreszszuson elfogadott határozat elutasította az ifjúmunkás mozgalmat a forradalom élcsapatává kikiáltó avantgardista tendenciákat. A jóváhagyott alapszabályzat hangsúlyozta, hogy a kommunista ifjúság mozgalmát politikailag a párt irányítja, de maga a szövetség önálló szervezeti életet él. A Komszomol szervezeti alapegységei a helyi szervezetek voltak, de a kongresszus célul tűzte ki üzemi és szakszervezeti sejtek illetve frakciók alakítását is. XXX 0 1927. JANUAR 23-án Pelsőeön (Plesivec) a CSKP munkás—paraszt értekezletet hívott össze, melyen részt vettek a jelentősebb pártok képviselői, a községi képviselőtestületek és Gömör legnagyobb üze-i meinek küldöttei. A konferencia összehívásához a közvetlen okot a slavosovcei üzemek betiltásánalt híre szolgáltatta. A résztvevők tiltakoztak a szlovákiai ipar felszámolása ellen és Klement Gottwald indítványára felhívással fordultak Szlovákia valamennyi dolgozójához. A pelsőci értekezletnek Szlovákiaszerte nagy visszhangja támadt. Kezdetét vette az a konferencia-sorozat, mely a proletariátus egységfrontjának megteremtését és a kisparasztok kapitalista-ellenes mozgalmának felkarolását célozta. Pár lépésre a fővárostól Bratislavától csak egy ugrás, egy jó séta, s aki nem nagyon ismerős ezen a vidéken, inkább Szlovákia fővárosa egyik negyedének vélné. Pedig Pozsonypüspöki (Pod. Biskupice) helyén már 1800 évvel ezelőtt római település volt, s tavaly ünnepelte városi rangra emelésének 750. évfordulóját. Már sokszor volt róla szó, hogy Bratislavához csatolják, de mind ez idáig nem történt meg, s lakosai nem is nagyon örülnének egy ilyen megoldásnak. Igaz, hogy jó dolog, szép dolog a fővárosban lakni, de azért Pozsonypüspökinek is van sok-sok előnye; kisebbek az adók, olcsóbbak a telkek, az építkezés és az élet is olcsóbb itt, mint a fővárosban, amit pár perc alatt elérhetnek busszal, gépkocsival. Érdekelt bennünket Pozsonypüspöki múltja, jelene és jövője, ezért látogattuk meg hivatalában MANDLI IMRÉT, aki 1963. október 15. óta a hnb elnöke. Először talán arról beszélne, elnök elvtárs, milyen is volt Pozsonypüspöki a felszabadulás előtt. Múltjáról nagyon sokat beszélhetnénk, de tudom, hogy Önöket nem a régmúlt történelmi vonatkozások érdeklik. 1945 előtt Pozsonypüspöki szerves része volt a Csallóköznek; s ennek elmaradottsága megpecsételte községünk életét, kultúráját is. Sok volt a sáros utca, a nádfedeles apró házikó, hiányzott a közvilágítás, a vízvezeték. És mi volt a helyzet 1945 után? A Beneá-kormány „jóvoltából" a kitelepítéskor megállt itt az élet. 1948 után az egységes földművesszövetkezet megalakításával volt elfoglalva az egész község. Mint mindenütt, itt is sok nehézséget kellett leküzdenünk, de most már egyike a környék legjobb szövetkezeteinek. Tudomásunk szerint, több mint hét éve a hnb elnöki tisztségét tölti be. Milyen eredményről számolhat be? Bizonyára nem tudják, hogy Pozsonypüspöki 7629 lakosával Csehszlovákia legnagyobb községe. Községünknek összesen 59 utcája van. Ezek hossza összesen kb. 33 km, s ennek 70 százaléka, 25 km már pormentesítve van. 1945 óta 104 állami és 48 szövetkezeti lakás épült, s ezzel megoldódott a legkritikusabb helyzetben levő családok lakásproblémája. Az önsegélyező akció keretében felépítettek, átépítettek körülbelül 1000 családi házat. 1950-től bekapcsolták Püspökit a bratislavai autóbusz- és telefonhálózatba. A lakások túlnyomó többsége összkomfortos. Majdnem minden házban van tévékészülék, mosógép, a háztartások kétharmadában hűtőszekrény. Községünkben eddig 350 a személygépkocsik száma, tehát minden hatodik családra esik egy. A valamikor sötét és sáros utcákat éjjel most a legmodernebb higanygőz-lámpák világítják meg. 1966-ban alakult meg kommunális üzemünk; ez 22 különféle szolgáltatást nyújt. Sokat hallottunk már a pozsonypüspöki kórházról ls. Mondhatna róla valamit? 1948-ban kerületi tüdőkórházat rendeztek be a volt apácakolostorban, ezután kezdődött az új kórház építése. Több mint százmillió koronába került, de most elmondhatjuk, hogy minden tekintetben eléri a legmodernebb európai kórházak színvonalát, s ezt — nem kis mértékben — Virsik Károly docensnek köszönhetjük. Kórházunkat az UNESCO-n keresztül ismeri Európa, Ázsia, Afrika, Amerika, egyszóval az egész világ. Mert az UNESCO-n keresztül beszámolunk más kórházaknak és egészségügyi létesítményeknek is az eredményeinkről. A kórház 425 férőhelyes; a belgyógyászati, sebészeti, tüdőgyógyászati és szülészeti osztár lyoknak összesen 525 alkalmazottja van. Tudtommal döntően befolyásolja Pozsonypüspöki életszínvonalát a község határában épült Slovnaft. Pozitív és negatív irányban is, de inkább az előbbiben. A Slovnaft üzemet 1950-ben kezdték építeni püspöki területén, s csak azután csatolták, adminisztrációs okokból, Bratislavához. Körülbelül 800—1000 püspöki lakos talált munkát ebben az üzemben. Ez a Slovnaft jó oldala, s most bizonyára kíváncsiak az árnyékos oldalára is. Az északnyugati szél elhozza ide a füstöt, a kormot és a kellemetlen szagot. Az üzem „jóvoltából" ihatatlan a vizünk és ezért tartálykocsival hordatjuk ide az ivóvizet, ami 4—500 000 koronába kerül évente. Viszont ennek is van egy jó oldala. Már harmadik éve építjük a községi vízvezetékhálózatot, ami évi 3—4 millió koronás beruházást jelent. Körülbelül 1971-ben vagy 1972-ben fejeződnek be ezek a munkálatok, s ezzel is emelkedik a pozsonypüspökiek életszínvonala. Eddig csupa pozitívumot említett. Jó' lenne, ha a hiányosságokról is beszélne. Azok is vannak bőven. Hátra van még például az üzlethálózat kiépítése. Pozsonypüspöki ezen a téren egészen 1963-ig olyan volt, mint a legelmaradottabb kis falu. Még a mindennapi szükségletekért is be kellett utaznunk Bratislavába. Ezért 1963 óta hat új üzlet építéséhez fogtunk hozzá, ami további 20 millió koronás beruházást jelent. Eddig hármat adtunk át a rendeltetésének, ebben az évben készül el a másik három. Ez pedig annyit jelent, hogy mindent, vagy csaknem mindent megvásárolhatunk itthon. Most épül két új kávéház. A kultúrházunk és mozink valamikor istálló volt, s ez utóbb't be is zártuk. Körülbelül kétezer diák van a faluban, de tornaterem egyáltalán nincs, sem az iskolákban, sem az iskolákon kívül. Az egészségügyi központunk is nagyon rossz állapotban van. de hát nem lehet évszázados mulasztásokat 25 év alatt pótolni. S amit még meg kell mondanom: óriási nálunk a munkaerőhiány, mert Bratislava felszippant minden munkaerőt. Ezért azután még a nyugdíjasokat is mozgósítjuk. S mik a terveik? Pozsonypüspöki sorsáról most tárgyalnak az illetékesek. Bratislava kéri, hogy csatolják a fővároshoz. Hogy mi lesz az eredmény, azt egyelőre még nem tudjuk. Annyi azonban biztos, hogy most tavasszal kezdjük építeni az új, modern lakótelepet, körülbelül ötezer lakást és öt éven belül 20 000 ember jön ide lakni. Akkor majd megoldódik az egészségügyi központunk, a tornatermünk, mozink és kultúrházunk problémája is. Jó és lelkiismeretes építőmunkát, s a munkához erőt és egészséget kívánunk a pozsonypüspökieknek. valamint a hnb elnökének, Mandli Imre elvtársnak is. A beszélgetést vezette N. LÁSZLÓ ENDRE A Csehszlovákiai Magyarok Társadalmi és Kulturális Szövetségének hetilapja. — Főszerkesztő Major Ágoston. — Grafikai elrendezés Csáder László. — Szerkesztőség: Bratislava, Obchodná u. 7. — Postafiók C 398. — Telefon: főszerkesztő 341-34, főszerkesztő-helyettes: 328-64, szerkesztőség: 328-65. — Terjeszti a Posta Hírlapszolgálata. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesítő. — Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Üstredná expedícia tlaée, Bratislava, Gottwaldovo nám. 48/VII. — Nyomja a Vychodoslovenské tlaéiarne, n. p. Koáice. — Előfizetési díj negyed évre 39,— Kés, fél évre 78,—Kés, egész évre 156,— Kés. — Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Címlapunkon I. GROSSMANN, a 24. oldalon P, HAVRAN felvétele