A Hét 1971/1 (16. évfolyam, 1-26. szám)

1971-05-28 / 21. szám

1971. V. 30. Beszélő wm It MÁJUS V 30 Janka H 31 Angela JÚNIUS K 1 Nemzetközi gyermeknap Sz 2 Carmen Cs 3 Klotild P 4 Bulcsu Sz 5 Laura munkásmozgalmi krónikájából 1925. május 30-án a csendőrök sortüzet zúdítottak a kárpátukrajnai Beregszászon (Berehovo) a tüntető téglagyári munkásokra. Egy munkásnő életét vesztette. 1947. június 4-én és 5-én ülésezett a CSKP Központi Bizottsága. Fő feladatként az egész lakosság ellátásának megjavítását tűzte ki célul, városi munkabrigádok segítségével, valamint a felvásárlás és az áruelosztás jobb megszervezésével. Feladatul szabta továbbá a kétéves terv százszázalékos teljesítését, a termelési költségek állandó csökkentése mellett. Az ülés résztvevői a hradeci program szellemében a CSKP-nak a falun végzett munkájával is foglalkoztak. Munkásmozgalom az Érsekújvár (Nővé Zámky) már a múlt század végén jelentős szerepet töltött be a munkásmozgalomban. 1886 márciusában a vasúti munkások megalakították a József Munkás Egyletet, mely egyesület az itteni munkásmozgalom alapját alkotta. Az általános munkásmozgalom történetében jelentős eseményszámba ment, amikor 1890 decemberében az addigi Magyarországi Általános Munkáspárt átalakult Magyarországi Szociáldemokrata Párttá. Érsekújvárott 1898-ban alakult meg a szociáldemokrata párt helyi szervezete. A párttagok összejöveteleiket kezdetben Chmelár Alajos kőműves lakásán tartották, az akkori Kiss Ernő utcában (most Czuczor Gergely utca; a házat azóta lebontották). Városunk és járásunk munkásságának haladó gondolkodását mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy már 1894. május 1-én a munkásság a Berekbe vonult, ahol szép ünnepélyt rendezett a a munka napja alkalmából. 1900. május 1-én már nemcsak a munkásság, de a város lakosságának haladó szellemű rétege, impozáns, ünnepi felvonulást rendezett. A század elején megkezdődik a város iparosítása. 1902-ben kezd dolgozni a Bánhegyi-féle bőrgyár, 95 munkással. Jellemző a bőrgyári munkások életkörülményeire és szervezettségére, hogy már szeptember 18-án a Janisch József féle vendéglőben sztrájk szervezéséről tanácskoztak. A régebbi üzemek (malom, vasúti műhely) mellett lassanként újabbak alakulnak: a lengyár, az EMBE cipőgyár, dohánybeváltó és a két téglagyár. Egyre több lett a szervezett munkás, erősödött a szociáldemokrata párt. Magyar, szlovák nyelvű újságokat Budapestről, Pozsonyból és Bécsből kaptak a szociáldemokrata párt tagjai. Ebben az időben ha valaki előfizetett a munkássaitóra, az egyúttal a szakszervezethez is tartozott. Később a szakszervezeti díjat bélyeg vásárlásóval rótták le a munkások s az így összejött pénzből létesítették a sztrájkalapot is. A bőrgyári munkások kezdetben 12—14 órát dolgoztak és napi bérük mindössze 30 krajcár volt. A kőművesek és egyéb építőmunkások napi 10 órát dolgoztak, és napi bérük 50 krajcár volt, mivel szervezve voltak. Ezért az építőmunkássóggal együtt a bőrgvári munkások is közös megbeszélést tartottak 1902 szeptemberében a Janisch-féle vendéglőben. Ezt a gyűlést a rendőrség feloszlatta és a két szakszervezeti vezetőt letartóztatta. Erről az esetről a városban akkor megjelent polgári beállítottságú Kis Magyar Alföld című újság 1902. szeptember 21-i száma is beszámolt. A proletariátus egyre jobban öntudatra ébred, mind gyakoribbak lesznek a sztrájkok és tüntetések. Ennék hatására történt városunkban az a ritka eset, hogy 1904. március 25-én nyolc városi rendőr a szigorú fegyelem miatt megtagadta az engedelmességet. Mind gyakoribbak lettek a munkások megmozdulásai. 1904. április 20. és 24. között zajlott le a vasutasok első sztrájkja. Ebben mintegy 500-an vettek részt, béremelést követelve. A tüntetők feloszlatására a városban állomásozó huszárokat is bevetették. Ebben az évben alakult meg az építőmunkások szakszervezete is, melynek elnöke Chmelár Alajos lett. Érsekújvárott, akárcsak Komáromban, sokan éltek fuvarozásból. 1905. decemberében a fiákerosok bejelentették, hogy sztrájkba lépnek. A polgármester az idegenforgalom érdekeire hivatkozva meggyőzte őket, hogy hagyják abba a sztrájkot. A fuvardíjszabást valamivel emelték, s a fiákerosok ismét munkába álltak. A munkásmozgalom egyre erősödött a városban, ezt mutatja az is, hogy a dolgozók 1906. május 1-én vörös zászlóval vonultak ki a Berekbe. 1906. júliusában a szakszervezetek jól sikerült táncmulatságot rendeztek a volt Arany Oroszlán Szálló nagytermében. Ezen a mulatságon a nők vörös szoknyában, a férfiak pedig vörös nyakkendővel és a gomblyukukban vörös szegfűvel jelentek meg. Az 1906-os év mozgalmas volt a város és a járás munkásságának történetében. Augusztus 15-én a szociáldemokrata párt vörös falragaszokon szólította fel a munkásságot, hogy jelenjen meg a gyűlésen, és azok, akik még nem tagjai a pártnak, lépjenek be. Ezt az akciót a rendőrkapitány betiltotta. 1907. május 1-én a Bánhegyi bőrgyár munkásai vörös zászlóval vonultak fel. Ugyancsak ez év májusában a Popper-féle gépgyár 36 munkása sztrájkba lépett. Októberben pedig a len- és kendergyári munkások bérköveteléseiket sztrájk útján érvényesítették. 1908. júliusában Csizmazia földbirtokos ilonatelepi birtokáról az aratómunkások aratókoszorúval, énekszóval a földbirtokos házához akartak menni, de a Főtéren szolgálatot teljesítő rendőr megállította őket. Az ártatlanul induló aratóünnepély véres összetűzéssel végződött. Érsekújvárnak és környékének munkássága, becsületes gondolkodású polgársága tiltakozott a vérengzés ellen. Nálunk is megpecsételődött az ipari munkásság, valamint az agrárproletariátus közös harci szövetsége az osztályellenséggel, az elnyomó burzsoáziával szemben. 1910-ben képviselőválasztások voltak. Ekkor még szavazati joggal csak a vagyonosok rendelkeztek. Érsekújvárott a két választókerület jelöltje Kovács Pál és gróf Teleki volt. A választás napján a huszárok biztosították a rendet a városban. 1914 augusztásban kitört az első világháború. Sajnos, a szociáldemokrata pártban sokan jobboldaliakká váltak. Ez mély rést ütött a munkásmozgalom fejlődésében. 1918 második felében Várnay Zseni békeharcos költőnő Budapestről lejött Érsekújvárra és egy ünnepi akadémián elszavalta háború ellenes költeményét: „Ne ölj fiam, mert én is ott leszek!" Ezen az ünnepélyen a szociáldemokrata párt tagjai, valamint a frontot megjárt sebesült katonák jelentek meg. A költemény óriási hatást váltott ki. Az építőmunkások rövidesen sztrájkba léptek, béremelést követeltek, és háború ellenes röpiratokat osztogattak a bőrgyári és a vasúti munkások között. Ekkor az érsekújvári vasúti igazgatóság kijárta, hogy a szakszervezeti vezetőség több tagját behívják katonának. Két szakszervezeti vezetőt, Zámbokit és Söröst pedig áthelyeztették. A munkásság szervezeti élete ennek ellenére sem szűnt meg a városban. 1918. május 1-én 600-an voh-iesO A Csehszlovákiai Magyarok Társadalmi és Kulturális Szövetségének hetilapja. — Főszerkesztő Major Ágoston. — Szerkesztőség: Bratislava, Obchodná u. 7. - Postafiók C 398. — Telefon: főszerkesztő 341-3' főszerkesztő-helyettes: 328-64. szerkesztőség: 328-65. — Terjeszti a Posta Hírlapszolgáiata. Előfizetéseke elfogad minden postahivatal és levélkézbesítő. — Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Üstredn. expedícia tlaée, Bratislava, Gottwaldovo nam. 48/VII. — Nyomja a Vychodoslovenské tlaéiarne, n. p* Koäice. - Előfizetési díj negyed évre 39,- Kés, fél évre 78,- Kés, egész évre 156,- Kés. - Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Címlapunkon Prandl Sándor, a 24. oldalon Szalay Zoltán és Kontár Gyula felvételei