A Hét 1971/1 (16. évfolyam, 1-26. szám)

1971-05-28 / 21. szám

1971. V. 30. Beszélő wm It MÁJUS V 30 Janka H 31 Angela JÚNIUS K 1 Nemzetközi gyermeknap Sz 2 Carmen Cs 3 Klotild P 4 Bulcsu Sz 5 Laura munkásmozgalmi krónikájából 1925. május 30-án a csendőrök sortüzet zúdítottak a kárpát­ukrajnai Beregszászon (Bereho­vo) a tüntető téglagyári munká­sokra. Egy munkásnő életét vesz­tette. 1947. június 4-én és 5-én ülé­sezett a CSKP Központi Bizottsá­ga. Fő feladatként az egész lakosság ellátásának megjavítá­sát tűzte ki célul, városi munka­brigádok segítségével, valamint a felvásárlás és az áruelosztás jobb megszervezésével. Feladatul szabta továbbá a kétéves terv százszázalékos teljesítését, a ter­melési költségek állandó csök­kentése mellett. Az ülés résztvevői a hradeci program szellemében a CSKP-nak a falun végzett mun­kájával is foglalkoztak. Munkásmozgalom az Érsekújvár (Nővé Zámky) már a múlt század végén jelentős szerepet töltött be a munkásmozga­lomban. 1886 márciusában a vasúti munkások meg­alakították a József Munkás Egyletet, mely egye­sület az itteni munkásmozgalom alapját alkotta. Az általános munkásmozgalom történetében jelentős eseményszámba ment, amikor 1890 decemberében az addigi Magyarországi Általános Munkáspárt át­alakult Magyarországi Szociáldemokrata Párttá. Érsekújvárott 1898-ban alakult meg a szociálde­mokrata párt helyi szervezete. A párttagok összejö­veteleiket kezdetben Chmelár Alajos kőműves la­kásán tartották, az akkori Kiss Ernő utcában (most Czuczor Gergely utca; a házat azóta lebontották). Városunk és járásunk munkásságának haladó gondolkodását mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy már 1894. május 1-én a munkásság a Berekbe vonult, ahol szép ünnepélyt rendezett a a munka napja alkalmából. 1900. május 1-én már nemcsak a munkásság, de a város lakosságának ha­ladó szellemű rétege, impozáns, ünnepi felvonulást rendezett. A század elején megkezdődik a város iparosítá­sa. 1902-ben kezd dolgozni a Bánhegyi-féle bőrgyár, 95 munkással. Jellemző a bőrgyári munkások élet­körülményeire és szervezettségére, hogy már szep­tember 18-án a Janisch József féle vendéglőben sztrájk szervezéséről tanácskoztak. A régebbi üze­mek (malom, vasúti műhely) mellett lassanként újabbak alakulnak: a lengyár, az EMBE cipőgyár, dohánybeváltó és a két téglagyár. Egyre több lett a szervezett munkás, erősödött a szociáldemokrata párt. Magyar, szlovák nyelvű újságokat Budapestről, Pozsonyból és Bécsből kaptak a szociáldemokrata párt tagjai. Ebben az időben ha valaki előfizetett a munkássaitóra, az egyúttal a szakszervezethez is tartozott. Később a szakszervezeti díjat bélyeg vá­sárlásóval rótták le a munkások s az így összejött pénzből létesítették a sztrájkalapot is. A bőrgyári munkások kezdetben 12—14 órát dol­goztak és napi bérük mindössze 30 krajcár volt. A kőművesek és egyéb építőmunkások napi 10 órát dolgoztak, és napi bérük 50 krajcár volt, mivel szervezve voltak. Ezért az építőmunkássóggal együtt a bőrgvári munkások is közös megbeszélést tartot­tak 1902 szeptemberében a Janisch-féle vendéglő­ben. Ezt a gyűlést a rendőrség feloszlatta és a két szakszervezeti vezetőt letartóztatta. Erről az esetről a városban akkor megjelent polgári beállítottságú Kis Magyar Alföld című újság 1902. szeptember 21-i száma is beszámolt. A proletariátus egyre jobban öntudatra ébred, mind gyakoribbak lesznek a sztrájkok és tünteté­sek. Ennék hatására történt városunkban az a rit­ka eset, hogy 1904. március 25-én nyolc városi ren­dőr a szigorú fegyelem miatt megtagadta az enge­delmességet. Mind gyakoribbak lettek a munkások megmozdu­lásai. 1904. április 20. és 24. között zajlott le a vas­utasok első sztrájkja. Ebben mintegy 500-an vettek részt, béremelést követelve. A tüntetők feloszlatá­sára a városban állomásozó huszárokat is bevetet­ték. Ebben az évben alakult meg az építőmunkások szakszervezete is, melynek elnöke Chmelár Alajos lett. Érsekújvárott, akárcsak Komáromban, sokan éltek fuvarozásból. 1905. decemberében a fiákerosok be­jelentették, hogy sztrájkba lépnek. A polgármester az idegenforgalom érdekeire hivatkozva meggyőzte őket, hogy hagyják abba a sztrájkot. A fuvardíjsza­bást valamivel emelték, s a fiákerosok ismét mun­kába álltak. A munkásmozgalom egyre erősödött a városban, ezt mutatja az is, hogy a dolgozók 1906. május 1-én vörös zászlóval vonultak ki a Berekbe. 1906. júliusában a szakszervezetek jól sikerült tánc­mulatságot rendeztek a volt Arany Oroszlán Szálló nagytermében. Ezen a mulatságon a nők vörös szoknyában, a férfiak pedig vörös nyakkendővel és a gomblyukukban vörös szegfűvel jelentek meg. Az 1906-os év mozgalmas volt a város és a járás munkásságának történetében. Augusztus 15-én a szo­ciáldemokrata párt vörös falragaszokon szólította fel a munkásságot, hogy jelenjen meg a gyűlésen, és azok, akik még nem tagjai a pártnak, lépjenek be. Ezt az akciót a rendőrkapitány betiltotta. 1907. május 1-én a Bánhegyi bőrgyár munkásai vörös zászlóval vonultak fel. Ugyancsak ez év má­jusában a Popper-féle gépgyár 36 munkása sztrájk­ba lépett. Októberben pedig a len- és kendergyári munkások bérköveteléseiket sztrájk útján érvénye­sítették. 1908. júliusában Csizmazia földbirtokos ilonate­lepi birtokáról az aratómunkások aratókoszorúval, énekszóval a földbirtokos házához akartak menni, de a Főtéren szolgálatot teljesítő rendőr megállítot­ta őket. Az ártatlanul induló aratóünnepély véres összetűzéssel végződött. Érsekújvárnak és környé­kének munkássága, becsületes gondolkodású polgár­sága tiltakozott a vérengzés ellen. Nálunk is meg­pecsételődött az ipari munkásság, valamint az ag­rárproletariátus közös harci szövetsége az osztály­ellenséggel, az elnyomó burzsoáziával szemben. 1910-ben képviselőválasztások voltak. Ekkor még szavazati joggal csak a vagyonosok rendelkeztek. Érsekújvárott a két választókerület jelöltje Kovács Pál és gróf Teleki volt. A választás napján a hu­szárok biztosították a rendet a városban. 1914 augusztásban kitört az első világháború. Saj­nos, a szociáldemokrata pártban sokan jobboldaliak­ká váltak. Ez mély rést ütött a munkásmozgalom fejlődésében. 1918 második felében Várnay Zseni békeharcos költőnő Budapestről lejött Érsekújvárra és egy ün­nepi akadémián elszavalta háború ellenes költe­ményét: „Ne ölj fiam, mert én is ott leszek!" Ezen az ünnepélyen a szociáldemokrata párt tagjai, va­lamint a frontot megjárt sebesült katonák jelentek meg. A költemény óriási hatást váltott ki. Az épí­tőmunkások rövidesen sztrájkba léptek, béremelést követeltek, és háború ellenes röpiratokat osztogattak a bőrgyári és a vasúti munkások között. Ekkor az érsekújvári vasúti igazgatóság kijárta, hogy a szak­szervezeti vezetőség több tagját behívják katoná­nak. Két szakszervezeti vezetőt, Zámbokit és Söröst pedig áthelyeztették. A munkásság szervezeti élete ennek ellenére sem szűnt meg a városban. 1918. május 1-én 600-an vo­h-iesO A Csehszlovákiai Magyarok Társadalmi és Kulturális Szövetségének hetilapja. — Főszerkesztő Major Ágoston. — Szerkesztőség: Bratislava, Obchodná u. 7. - Postafiók C 398. — Telefon: főszerkesztő 341-3' főszerkesztő-helyettes: 328-64. szerkesztőség: 328-65. — Terjeszti a Posta Hírlapszolgáiata. Előfizetéseke elfogad minden postahivatal és levélkézbesítő. — Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Üstredn. expedícia tlaée, Bratislava, Gottwaldovo nam. 48/VII. — Nyomja a Vychodoslovenské tlaéiarne, n. p* Koäice. - Előfizetési díj negyed évre 39,- Kés, fél évre 78,- Kés, egész évre 156,- Kés. - Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Címlapunkon Prandl Sán­dor, a 24. oldalon Szalay Zoltán és Kontár Gyula felvételei

Next

/
Thumbnails
Contents