A Hét 1971/1 (16. évfolyam, 1-26. szám)

1971-05-21 / 20. szám

Legyenek valóban ünnepnapok! Az idei május végén immár nyolcadszor rendezi meg a Népművelési Intézet és a Csemadok Központi Bizottsága, szoros együttműködésben a komáromi (Komárno) járási és városi kulturális szervekkel, a Jókainapokat. Május 22-én hangzik fel majd újra a tavaly megismert szignál a komáromi utcákon, tereken, az ünnepi megnyitó színhelyén, hogy azután kilenc napon keresztül dallamával üdvözölje a fesztivál egyes eseményeit, hogy az éteren át hírül adja mindenkinek: Komárom ünnepel, Komáromban a szép magyar szó, a színházművészet, a kultúra fesztiválja folyik. Hetek óta készült a város az ünnepi eseményre. Az idei Jókai-napokra Csehszlovákia Kommunista Pártja megalakulása 50. évfordulójának jegyében, zászlódíszben, ünnepi, köntösben és nagy szeretettel várja a közönséget a Dunaparti ősi város. Legyenek hát ezek a napok valóban ünnepnapok! Mind a kilenc nap a kultúra pirosbetűs napja. A fesztivál ünnepi hangulatát necsak a J betűs színes zászlók, ne csupán a nagy magyar mesemondó, Komárom szülötte, Jókai Mór plakátokról reánk mosolygó képe jelentse, hanem belül, a szívekben is legyen fesztivál-hangulat, ünnepi méltóság. Az eddigi Jókai napokon ezt a hangulatot, a nagy eseménynek országos jelentőségét kidomborító ünnepélyességét hiányoltuk. Az idén legyenek igazán ünnepnapok a VIII. Jókai-napok! Elsősorban magának Komárom kultúrát szerető közönségének kell megmozdulnia, demonstrálnia és éreztetnie ezt az ünnepi hangulatot. Azzal, hogy a rendezvényeket, a fesztivál keretében bemutatott színdarabokat látogatja és megtekinti. Komárom • évről évre viszszatérő kulturális seregszemléjének programja több központi „hagyományos" gondolat jegyében áll és mindig gazdag újszerű. Az idén a párt jubileuma adja meg a fesztivál ünnepélyes alaptónusát. A Jókainapok megnyitását megelőző napon Komárom emlékművet állít a munkásmozgalom vértanúinak, s ezt a Jókai-napok rendezői is megkoszorúzzák a megnyitás napján. A Magyar Területi Színház május 21-én, pénteken este immár hagyományosan díszelőadással, ezúttal Kornyejcsuk szovjet-ukrán író: A nagyműtét című drámájának bemutatásával vezeti be a május 22-én kezdődő Jókai-napokat. Mint minden évben, az idén is az első három napon kerül sor a vers- és prózamondók, valamint az irodalmi színpadok vetélkedőjére. A Szlovákiai írók Szövetsége magyar alosztályának rendezésében a Költészet napja címen külön is lesz rendezvény az idén. Ezután veszik át a Szakszervezetek Házának színpadát az öntevékeny színjátszók. De már ezt megelőzően a megnyitás estéjén mutatják be a dunaszerdahelyi öntevékeny színjátszók a „Véres pünkösd" című produkciót, amely az 1931-i kosúti események munkáshőseinek állít emléket. A színházi fesztivál idei érdekessége, hogy a városi öntevékeny színjátszó csoportok mellett ismét bekerült a döntőbe egy falusi színjátszó csoport is (a Csemadok csécsi műkedvelőinek előadásában a „Kígyómarást" látjuk majd) és hosszú idő után újra fellépnek a fesztiválon a nagymúltú komáromi öntevékeny színjátszás képviselői is, akik hazai magyar szerzőnek, Lovicsek Bélának egyik darabjával vesznek részt a Jókai-napokon. A színes, érdekes színházi műsorok mellett természetesen szakelőadások, viták és a művészettel foglalkozó egyéb rendezvények is lesznek. A Madách Könyvkiadó könyvkiállítása és a Dunamenti Múzeum munkásmozgalmi emlékeinek kiállítása méltón tarthat igényt a közönség érdeklődésére. Jó lenne, ha nem csupán Komárom városa, de a komáromi, valamint a szomszédos dunaszerdahelyi (Dunajská Streda), érsekújvári (Nővé Zámky) és galántai járások kultúrát szerető közönsége is megtisztelné érdeklődésével és jelenlétével a szlovákiai magyar kultúra nagy ünnepét. A VIII. Jókai-napok legyenek valóban a csehszlovákiai magyar kultúra ünnepnapjai! SIPOSS JENŐ A tenniakarás jegyében A Csemadok rozsnyói (Rozfiava) járási konferenciáját elsősorben az alkotó munka jellemezte. A járási konferencián huszonkilenc helyi szervezet küldöttei vettek részt, és a konferenciát a rozsnyói magyar iskola úttörői üdvözölték elsőként, ígéretet téve, hogy a magyar fiatalok folytatói lesznek annak a nagy munkának, melyet a Csemadok tagjai húsz évvel ezelőtt elkezdtek. A pionírok üdvözlése után következett Misovszki Dezső járási elnök politikai beszámolója, majd ezt követően a konferencia küldöttei meghallgatták a járási bizottság jelentését, melyet Szőlős Sándor, a járási bizottság titkára terjesztett elő. A járási bizottság jelentése aprólékosan értékelte a járási szervezet kétéves munkáját, és tartalmában főleg arra irányult, hogy kritikus szemmel felmérje a helyi szervezetek tevékenységét. Dicsérte, s ha kellett, bírálta is a helyi szervezeteket, és hogy megállapításai mennyiben voltak helyesek, azt teljes mértékben igazolta a vita is. A járási bizottság beszámolója megállapította, hogy a helyi szervezetek szép eredményeket értek el a szervezeti élet, a népművelés és a népművészeti munka területén, annak ellenére, hogy társadalmunkban az elmúlt években nem egy negatív jelenség hatott zavarólag a szervezetek munkájára. A szervezeti élet területén megállapította; nem igaz, hogy a dolgozókat nem érdeklik a gyűlések, igenis érdeklik őket, csak az kell, hogy azokat tartalmilag jól előkészítsék. Ezt bizonyítja az elmúlt két évben megtartott 588 vezetőségi és 204 tagsági gyűlés is, melyen 21 000 résztvevő jelent meg. Fellendülés tapasztalható a népművelési munka területén is, például amíg 1969-ben 83, 1970-ben már 154 tudományos eíőadást tartottak a járásban. Szép eredményekkel dicsekedhetnek az irodalom népszerűsítése területén is. A népművészeti munkát értékelve a beszámoló megállapította, hogy jelenleg a járás harmincöt helyi szervezetében 85 különböző népművészeti szakkör működik 1200 taggal. A beszámolót vita követte, melyben 16 küldött vett részt, köztük Koreny Árpád a járási pártbizottság ideológiai titkára, valamint Varga János, a Csemadok Központi Bizottságának titkára. A vitafelszólalások főleg arra irányultak, hogy ismertessék a helyi szervezetek munkáját és tájékoztassák a konferenciát az elkövetkező időszak terveiről. A konferencia ily módon a tapasztalatcsere fórumává is vált. A felszólalásokból nem hiányzott a kritika és az önkritika sem. Ilyen értelemben szólalt fel Verner Ottó, a rozsnyói, Török László a tornagörgői és Prihradszky Lajosné, a gömörhorkai helyi szervezet küldötte és többen mások. Minden felszólalásból kicsendült a tenniakarás, az az igyekezet, hogy a Csemadok helyi szervezetei a jövőben a kulturális és népnevelő munka színvonalának emelésén keresztül még hathatósabban hozzájáruljanak pártunk politikájának támogatásához és a szocialista ember neveléséhez. A konferencia befejezésül jóváhagyta az előterjesztett határozatokat, melyek megszabják a járási szervezet munkájának fő irányát az elkövetkező'években. A konferencia lefolyása, a küldöttek lelkesedése azt igazolta, hogy a rozsnyói járásban megvan minden feltétel ahhoz, hogy ezeket a határozatokat a jövőben valóra is váltsák. VARGA JÄNOS Elkötelezték magukat... A Csemadok rimaszombati (Rimavská Sobota) járási konferenciáját Jász István, a járási bizottság elnökségének tagja nyitotta meg. Üdvözölte a megjelenteket, külön Bozó elvtársat az SZLKP járási bizottságának titkárát, Rados Pált a Csemadok KB elnökségének tagját, valamint a tömegszervezetek megjelent képviselőit. A konferenciát a helybeli magyar iskolának egy öttagú úttörő csoportja Lenin életrajzából felolvasott szemelvényekkel és Majakovszkij Lenin-versének elszavalásával köszöntötte. A járási konferenciát a párt 50 éves jubileumának jegyében tartották meg, ezt jelképezte a „A CSKP 50 éves harca lelkesítsen bennünket a további munkában" jelszó is. A megnyitó beszédben Jász István megemlékezett Lenin születésének 101. évfordulójáról. A járási bizottság beszámolója részletesen foglalkozott az 1968—69-es években a Csemadokban végbement eseményekkel. A beszámoló megállapította, hogy a járási bizottság fokozott figyelmet fordított a helyi szervezetek vezetőségi és tagsági gyűléseinek rendszeres megtartására, színvonaluk megjavítására. E törekvés meghozta a kívánt eredményt, amely elsősorban a taglétszám növekedésében, valamint a helyi és járási kulturális rendezvények sokaságában nyilvánult meg. A szervezeti élet megszilárdítása eredményeként könyvelhető el, hogy a helyi szervezetek eredményesen kapcsolódtak be a lapterjesztési akcióba, az Üj Szóra 285, a Hét c. hetilapra 144 és egyéb sajtótermékekre 195 előfizetőt toboroztak: ennyi megrendelést küldtek be a járási titkárságra. Eredményes népművészeti bemutatókat, fesztiválokat rendeztek, előadások és emlékünnepélyek keretében emlékeztek meg a rimaszombati járásból származó kiváló egyéniségekről, mint Tompa Mihályról, a radnóti Pósa Lajos költőről, a sajógömöri Cinka Pannáról, Ferenczi István szobrászművészről, s még ma is élő rimaszombati születésű Győri Dezső íróról. A tartalmas beszámolót követő vitafelszólalások színvonalasak voltak, érezni lehetett belőlük, hogy a küldöttek felkészülve jöttek a konferenciára. Beszéltek a helyi szervezetekben végzett munkáról, a tevékenységüket gátló okokról, ismertették terveiket. Minden egyes felszólaló kitért az 1968-as eseményekre, s elítélte a történteket. Nagy hatással volt a jelenlevőkre Kuziner Imre régi pártharcosnak a konferenciához intézett levele, amelyben eredményes munkára, a párt iránti hűségre buzdította a konferencia küldötteit. Több felszólaló foglalkozott az ifjúság nevelésével és problémáival, így többek között Nagy Árpád, a balogiványi helyi szervezet küldötte arra szólította fel a jelenlevőket, hogy a Csemadok minden községben segítse elő a Szocialista Ifjúsági Szövetség megalakítását, mert érdemes és szükséges az ifjúsággal foglalkozni. Bódi kultúrtárs Tornaijáról (Safarikovo) arról tájékoztatta a konferencia résztvevőit, hogy áprilisban jól sikerült körzeti fesztivált tartottak „Csak tiszta forrásból" címmel, és májusban a „Valahol délen" c. operettel lépnek a közönség elé. Minden egyes felszólaló a bevált munkamódszerek ismertetésével igyekezett a többi helyi szervezetnek tanácsot adni, s így a járási konferencia a szükséges tapasztalatcsere, az útkeresés, az eredményesebb munka megteremtésének fórumává vált. A járási konferencia megválasztotta az új járási vezetőséget és jóváhagyta a XI. országos közgyűlésre küldendők névsorát. A járási bizottság elnökévé Ádám Barna járási tanfelügyelőt, titkárává Szabó Gyulát választották meg. GOGH LÁSZLÓ 10 hoú