A Hét 1971/1 (16. évfolyam, 1-26. szám)

1971-05-16 / 19. szám

Cesare Lombroso (1836—1909) olasz orvos és antropológus a torinói egye­temen volt a lélektan és törvényszéki orvostan tanára. Az ő nevéhez fűző­dik a bűnügyi antropológia megterem­tése. Nagyszámú megfigyelés alapján állította fel híressé vált elméletét, mely szerint az emberiség testalkati­lag rendellenes tagjai közül kerülnek ki a bűnözők, prostituáltak, elmebe­tegek stb. A Lombroso-elmélet sze­rint a rendellenes test- és koponya­alkatú egyének alacsonyabb erkölcsi értékkel rendelkeznek. Ezeket fejtege­ti „L'UOMO DELINQUENTE" című, 1876-ban megjelenő fő munkájában. Szükséges a fenti tények felsorolása, mivel a kérdésben járatlanok, vagy csak kevésbé jártasak esetleg félre­magyarázhatják a kromoszómák és a bűnözés közötti összefüggés lényegét. Ismeretes, hogy az öröklődés anya­gi alapját a sejtek magvában jelen­levő kromoszómák, illetve az ezekben jelenlevő DNS (dezoxiribonukleinsav) óriásmolekulák képezik. Hosszú és nemegyszer nagy vargabetűket leíró utat kellett megtennie az örökléstan­nak (a genetikának), míg eljutott ehhez a következtetéshez. Volt idő (nem is olyan rég), midőn egyesek ta­gadták a kromoszómák reális létét is, s méginkább azt, hogy az öröklődés­nek jól meghatározott anyagi alapja van. Tették pedig ezt akkor, mikor a kutatók egész sora már igen közel járt ahhoz, hogy kétségtelen bizonyí­tékokkal támassza alá az öröklődés kromoszóma-elméletét. Napjainknak ez az igen nagy hord­erejű felfedezése más, igen érdekes megállapodásokkal egészül ki. Sok rendkívül alapos vizgálat során arra a megállapításra jutottak, hogy a bű­nösök bizonyos csoportjainál, típusai­nál a kromoszómák rendellenessége áll fenn. Az ember testét felépítő sok milliárd sejt két csoportba sorolható: testi sej­a leány- és fiúgyermekek aránya szin­tén 50—50 százalékos. Más szóval, az Y kromoszóma a „férfiasságot", az X nemi kromoszó­ma pedig a „nőies" jellegeket hatá­rozza meg. Előfordul néha-néha, hogy a csíra­sejtek fejlődése során olyanok is ki­alakulnak, amelyek nem egy, hanem két nemi kromoszómát tartalmaznak, akárcsak a testi sejtek. Ha ezek részt vesznek a megtermékenyítésben, akkor olyan egyének fejlődnek ki, akiknek testi sejtjeiben fölös számú nemi kro­moszóma lesz, és következésképpen nem 46, hanem 47, ritkábban jedig 48 kromoszómájuk lesz. Ez a fölös számú kromoszóma ele­gendő ahhoz, hogy a szervezetben kü­lönböző rendellenességek fejlődjenek ki. Igy azok a férfiak, akiknek 47 testi kromoszómájuk van és három nemi kromoszómájuk XXY-nal jelzett (azaz egy „nőies" jellegű kromoszómával több van, mint kellene), az úgyneve­zett Klinefelter-klinikai tünetcsoport­tal (szindrómával) jellemezhetők. E férfiaknál nőies jellegek alakulnak ki (nőies szőrzet, fejlett emlők, sorvadt herék, nemzőképtelenség stb.), de álta­lában szellemileg normálisak, sőt egyes esetekben kimondottan Intelli­gensek. Azok a férfiak, akiknek 47 kromo­szómájuk közül a három nemi kro­moszóma XYY, azaz egy fölös számú „férfias" jellegű is van, „szuperfér­fiakként" könyvelhetők el. Ezeknek testi jellegeik erősen férfiasak, test­magasságuk nagyobb, mint az átlagos, tek és csírasejtek. A testi sejtek mag­vában normálisan 46 darab kromoszó­ma van. A kromoszómák alakja és nagysága változatos ugyan, páronként mégis azonosak. Ezért szoktunk 23 pár különböző felépítésű kromoszómáról beszélni. A kromoszóma-párok egyik tagja anyai, a másik pedig apai ere­detű. A 23 kromoszóma-párból az egyik különleges helyet foglal el mind alak, mind pedig funkció szempontjából. Ezt a kromoszóma-párt nemi vagy szexuális kromoszómának nevezik, ellentétben a többi 22 pár testi kro­moszómával. Az embernél, mind a férfiaknál, mind a nőknél, normális körülmények között csupán egy pár, azaz két nemi kromoszóma található. Ezeket a férfiaknál XY-nal, a nőknél pedig XX-el jelöljük. Közismert dolog az is, hogy a csí­rasejtek (a petesejtek és az ondósej­tek) a testi sejtekre jellemző kromo­szóma-számnak csak a felét tartal­mazzák, azaz 46 darab helyett csak 23-at. A 23 darab közül 22 testi kro­moszóma és egy nemi kromoszóma. Ez utóbbi a petesejtek esetében min­dig X-szel jelzett, az ondósejtek kb. 50 százalékánál X, a másik 50 száza­lékánál pedig Y nemi kromoszóma. Mi történik a megtermékenyítéskor? Ha a petesejtet egy olyan ondósejt termékenyíti meg, amely X nemi kro­moszómát tartalmaz, akkor a megter­mékenyült petesejtből női egyed (leánygyermek) fog kifejlődni 44+XX kromoszóma-összetétellel, ha viszont a petesejtet Y nemi kromoszómát tar­talmazó ondósejt termékenyíti meg, akkor férfi egyed fejlődik ki a meg­termékenyített petesejtből. Mivel mindkét lehetőségnek 50—50 százalé­kos esélye van, nagy általánosságban 18 hót

Next

/
Thumbnails
Contents