A Hét 1971/1 (16. évfolyam, 1-26. szám)

1971-05-16 / 19. szám

Ihletett percek Vencel napján, szeptember 28-án Prága érseke, Schwarzenberg herceg látja vendégül Liszt Ferencet. Délben egy órakor hatalmas emberáradat van útban a Dóm felé, ahol maga az érsek celebrálja az ünnepi misét. Az ősi székesegyház még nem hallott ilyen áhítatos, szívből fakadó fenséges zenét. Aznap este Liszt Ferenc vacsorára meghívta barátait, a prágai zenei élet kiválóságait a Fekete Lóba. A késő esti órákban a sikerekben, ünneplésekben gazdag forró nap után sápadt gyertyafénynél levelet írt egy ragyogó szép asszonynak Pestre. Ez a szép aszszony Bulyovsky Lilla volt, a későbbi európai hírű művésznő, aki huszonhárom éves korában lángralobbant Liszt iránt. Ezen a késő estén Liszt Ferenc Weimarba hívja: „Ne felejtse el azt a kis várost, amelyet Madame Staél falu által környezett kastélynak nevezett, feltétlenül útba kell ejtenie, ha Párizsba megy. Végtelenül boldog leszek, ha viszontláthatom és én mutathatom meg önnek Schiller és Goethe emlékeit. Ha továbbra is kedves akar lenni hozzám, úgy írjon néhány sort Prágába (Fekete Ló), vasárnapig ott leszek." Erre a levélre Bulyovszky Lilla egy szerelemre gyúlt asszony szívével válaszolt: gyöngéden és lángolóan. A hiba csak az volt, hogy Liszt Ferencet akkor már csak a muzsika forrósága és a még le nem írt dallamok érdekelték. Ezért volt válaszlevele túlságosan józan: „Azonnal válaszolok második levelére. Az álma — egy gyermek álma. Én már túl öreg vagyok ahhoz, hogy fiatal leányba legyek szerelmes, de még fiatal koromban sem emlékszem arra, hogy ilyen szerelem rabja lettem volna. Hogyan magyarázzam meg, mit értek a szerelem szó alatt? Ha mint regényíró érdeklődik ilyen lelki folyamatok iránt, olvassa el az Imitation de Jesus Christi harmadik fejezetét (Az Égi Szerelem Hatásáról). Ebben megtalálja gondolataim állandó táplálékát, az égi mannát, amellyel lelkem földi vándorlásom hosszú éveiben táplálkozott — és ha majd Weimarba jön, élőszóval folytatom ezt a fejezetet, ha a regényíró kíváncsisága addig nem elégülne ki. Mindenesetre megígérem, hogy mint honfitársat minden merevség és dőreség nélkül fogadom. Szellemi kokettériával vádol, de engedje megjegyeznem, hogy csalódik. Ha az irántam érzett jóakaratának bármilyen kis részét —, amelyre pedig számítani merek — őrzi is csak meg számomra, be fogja látni, hogy tévedett és jobban megért majd engem. Egy nagyon szellemes asszony így szolt hozzám egyszer: „Ügy él, mintha halhatatlan lenne." „Miért ne?" — feleltem én. Az én feladatom ezen a világon a munka és a lemondás. Kopár csúcs vagyok, ahol nem nőnek rózsák, de lelki szemeim előtt széles látóhatár nyílik meg, amelyet néhány baráti csillag fénye vidít fel. De mire való ez a fecsegés, ami úgyse segít? Köszönöm sorait és ugy-e — viszontlátásra. Holnap utazom el ft-ágából és úgy nyolc nap múlva Zürichben leszek. Ott Wagnerrel találkozom, aki most fejezi be legcsodálatosabb művét, amelyet még hajlandók vagyunk drámai műnek tekinteni. A címe: „Der Ring der Niebelungen, ein Bühnen — Festspiel in 4 Abenden" és amelynek szövegét és zenéjét is ő írja. A tetralógia két része (Das Rheingold und die Walküre) már készen van, a másik két részt (Der junge Siegfried és Siegfrieds Tod) egy, legfeljebb két év alatt fejezi be. Ha alkotójuk már halott lesz, gyűjteni fognak, hogy szobrot állítsanak neki, de addig száműzetésben, gondok és bajok közepette él. Még egyszer a viszontlátásra, Aszszonyom, ezer tiszteletteljes és hódoló üdvözlettel L. F." A Moldva felett már szellő ébredezett, felfodrozta a víz szinét és a Fekete Ló szobájában kialudtak a gyertyák. Liszt Ferenc másnap ugyan elutazott Prágából, de a lapok még napokon át hasábokon méltatták az Esztergomi Mise szépségét. A Murman magaslaton estébe borult az idő. Valahol Dévénynél már lebukott a nap. A másik emlékmű irányában hazaindultam. B. A. I I I I I I I I I I VÍZSZINTES: 1. Idom. 4. Hangszer. 10. Ilyen az öreg zsiradék. 14. Káposztaféleség. 16. Fűtőtest. 18. Cselekvést jelentő szó. 19. Indium kémiai jele. 20. Nem használ. 22. Irány. 23. Durva fehér posztó. 25. Amerícium vegyjele. 26. Thaiföld másik neve. 28. Termést betakarító munkás. 30. Nem tompa. 31. Jáva északi partján, Kelet-Ázsia legfontosabb kikötője. 32. Tejtermék 33. Nem egészen billió. 35. A rend betűi. 37. Féreg. 39. Ak! 40. Hátvéd a labdarúgásban (fon.). 42. Ázsiai szarvasmarha. 43. Baj kezdete és vége. 44. Egy Rómában. 45. Varázslat. 47. Eladási értéke. 48. Lent betűi. 49. Gyermekbetegség. 50. Hegycsúcs. 51. U. E. L. 53. Föléje jegyzett. 55 Március 18-án ünnepeltük névnapját. 56. Hangtalan tipp. 57. Lopva figyel. 59. T. K. O. 60. Szemével észlel. 62. Kettős betű (ford.). 63. Nagyobb település. 65. Előétel 67. Tár. 68. Francia konyak-márka. 69. Állatok fekvőhelyéül szolgál. FÜGGŐLEGES: 1. Közmondásunk első része, folytatva a függőleges 7, és 13. sorban. 2. Textilnövény. 3. Rangjelző szócska. 5. Ha ugyan szlovákul. 6. ... Zsuzsa, magyar írónő. 8. Laoszi néptörzs (ford.). 9. Ismeretlen névjele. 11. Római hat. 12. Török katonai rang. 15. Svájci kanton. 17. Mindkettő — szlovákul. 20. Földrész. 21. Iskolai berendezési tárgy. 23. Nemesfém. 24. Támadás. 26. Sérülés. 27. E napi. 28. ... India, az Indiai Légiforgalmi Társaság neve. 29. Fordított duó. 34. Házikó. 36. EAM. 38. Piros betűs nap a naptárban. 40. Bánság. 41. Kairó betűi. 43 Sándor, magyar író. 45. A kígyó igéje. 46, Francia művészet. 47. Árendában van! 52. Ütlegel. 54. Messzeség. 57. Szemével észlel. 58. Gyümölcs. 60. Talál. 61. Növényi ital. 63. Római hat. 64. Fél satú. 65. Azonos mássalhangzók. 66. Stará lubovfiai autók jelzése. Beküldendő a függőleges 1, 7, és 13. számú sorok megfejtése lapunk megjelenésétől számított 6 napon belül. Az előző rejtvény helyes megfejtése: „Május kilencedike alkalmából köszöntjük felszabadítónkat, a nagy és bátor szovjet népet." Bogdánfi Sándor FOSZlŐnyOk Előbb volt a mű, aztán a műanyag. • Ha a költő nem érzi a világot, hiába szúrsz a hátuljába. • Korunk bozontos hőséről bárki mondhat véleményt, kivéve a borbélyokat. • Valóságunk tükre is eltörik olykor. • Aki falja a regényeket, előbb-utóbb gyomorrontást kap. • Mindenki gyanús, aki egyéni érdek nélkül tesz valamit a népért. Kovács Sándor Szikrák a tűzből A szürkeséget soha nem a külső, hanem mindig a belső árulja el. • Némelyik ember a »rugalmasságát derekának hajlékonyságával bizonyítja. • A csúnya igazságot, hogy foganatja legyen, legtöbbször nagyon szépen kell megmondani. • A legrosszabb mű az, amely még egy ásításra sem ingerli az olvasót. • Előfordul, hogy ha valaki megszívleli a kritikát, utána befolyásolhatónak tartják. • Nem baj az, ha felfelé törsz, csak nézd meg, van-e valaki a lábad alatt. 17