A Hét 1971/1 (16. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-15 / 2. szám

országában személyes csónakjukkal átfésülnek mintegy 140 000 acre vízfelületet." Köre Hagerup kérdésünkre készségesen megmagyarázza, hogy ezek tulajdonképpen „kétéltű", vagyis mellékesen halászattal is foglalkozó földművesek. A keskeny tengerparton elterülő sovány földecskékből nem tudnának megélni, s ezért a halászidényben ki kell menniök a tengerre. „Csak a part mentén halásznak és szerződós szerint a zsákmányt a Frionor társaságnak adják el. Igy segítenek nyersanyaggal folyamatosan ellátni gyárainkat. Az egész északi partvidékünk olyan, mint valami hatalmas úszó halfeldolgozó üzem. Talán ezért is van, hogy Norvégia aránylag csekély számú fagyasztó és halfeldolgozó hajóval rendelkezik, mert partmenti vizeink igen gazdagok halakban." Megállapodtunk Myrében a barátságos halász-panzió előtt, ahol a szállásunk volt. Utolsó élményünk a benyomásokban oly gazdag első napon — hiszen maga az út Oslóból idáig körülbelül annyit tett ki, mint Oslóból Rómába — egy fehér sarki kutya párbaja volt halászó macskáknak egy csapatával. Amikor a kutya a kis hotel épülete előtt az egyik macskát felzavarta a kerek tizenöt méter magas zászlórúdra, a többi macska dühödten rávetette magát a kutyára, s a párbaj alighanem rosszul végződött volna a számára, ha nem avatkozik be a kutya gazdája. Megfogta a dühös állatot, és bezárta a gépkocsiba s aztán másnap reggelig ki sem engedte. Másnap reggel megtekintettük a halfeldolgozó üzemet, ahol Hagerup igazgató bemutatott helyetteseinek s szabadkozva elment egy gyűlésre, s aztán már egész nap nem is láttuk többé. Előbb Guttorm Reinholdtsen műszaki igazgató-helyettes végigkísért az egész üzemen. Beülünk az üzemi étterembe, ahol feketekávéját kavargatva Kai Endresen kereskedelmi igazgató-helyettes vár minket. „Mivel abban az előnyös helyzetben vagyunk, hogy feldolgozó üzemeink mindenütt közel vannak a nagy halászterületekhez, mi vagyunk ma az egyik legnagyobb halhús-producens Európában — kezdte mosolyogva Endresen igazgató-helyettes, és elmondhatjuk, erősen meglepett az egyébként hűvös természetű, norvégekhez nem illő optimista előadásmódja. „Talán tudják, hogy szoros együttműködésben a Koospollal a Frionor vállalat kereskedelmi képviseletet nyitott Prágában és nyit a közeljövőben Bratislavában. A Frionornak nemcsak Csehszlovákiában és Magyarországon vannak leányvállalatai, de elmélyítjük az együttműködést a többi KGST-tagállammal is." A kereskedelmi kapcsolatok megvitatása után Endresen igazgató-helyettes tájékoztatott minket a Frionor vállalat alkalmazottainak szociális viszonyairól, fizetéséről, életszínvonaláról és természetesen a sok veszéllyel járó halászmesterségről is. Nemsokára magunk is meggyőződhettünk szavainak igazáról. Délután ugyanis motorcsónakba ültünk, hogy bejárjuk a fjordokat. Kifutottunk az Atlanti-óceán aznap kivételesen sima víztükrére is. Kikötöttünk számos kis festői szigeten, ahol a parton néhol lakott, másutt elhagyott házak álltak. „Itt csak amolyan önkéntes remeték, számkivetettek élnek" — mesélte Kai Endresen. Néhány órás utazás után eljutottunk egy festői szigetre, ahol az öbölben Tinden, egy kis halászfalu fekszik. Becses vendégekként fogadtak — a postabárkán és a halászhajókon kívül ritkán vetődik ide valaki. Beültünk az itteni boltba, amely vegyeskereskedés, iroda, postahivatal és tanácsház is egyszersmind. Trygve Svensen bíró és postamester figyelmeztetett, hogy egy további magányos szigeten, körülbelül 30 kilométernyire a Tindeni-fjordban, van egy, a 15. században épült igen szép fatemplom, s mindjárt oda is telefonált, hogy várjon ránk a templomszolga. A sűrű hideg esőben megtett út kellemes meglepetéssel végződött. Megnéztük a ritkaságszámba menő épületet, a szokatlanul épült orgonát és az ismeretlen művészektől származó értékes olajfestményeket. Amikor a templom karácsonykor vagy más jelentősebb ünnepeken megtelik a halászok családtagjaival, akik közül mindegyik legalább egy gyertyát gyújt, gyönyörű jelenet lehet ez, amilyeneket az északi mondák írnak le. Endresen igazgató-helyettes Myrébe való visszatértünk után meghívott vacsorára — az étlapon természetesen csupa halétel szerepelt. Harmadnap nem szívesen búcsúztunk Myrétől. Rövid itt-tartózkodásunk alatt megszoktuk és megszerettük ezeket a kedves embereket, akik igen nehéz feltételek között élnek. Mire ez a riport napvilágot lát, Myrében és mindenütt a messzi északon átvette már uralmát a hosszú sarki éjszaka, sokáig nem látják meg a napot és a nap legnagyobb részében mesterséges világítás mellett élnek. Annál nagyobb volt a meglepetésünk, látva, milyen jó a kedélye az itteni embereknek, s mindig szívélyesen válaszolnak az idegennek kíváncsi s nemegyszer indiszkrét kérdéseire. Trawlerünk, mellyel még messzebb északra kellett utaznunk, hogy ellátogassunk a híres tőkehal-fogó területekre, már ott állt a fjord partján. Néhány kézfogás — s már integettünk vendéglátóinknak onnan, ahol a laguna a nyílt tengerrel találkozik. Myre városka lassan eltűnt a látóhatáron. Szöveg: KAREL 5MEJKAL Képek: OTAKAR HURKA QQQeQd QsQCQQ C tct ífl[ ) # A Berlini csata lesz a címe a „Felszabadítás" című, színes, szélesvásznú szovjet monstrefilm harmadik és befejező részének (az első két részt már nálunk is bemutatták). Látni fogjuk benne az Ardennekben vívott angol—amerikai—német csatát, Mussolini elfogatását és kivégzését, a krími konferenciát, végül a Berlinért folyó harcokat. A legmegrázóbb képsor: a földalatti elárasztása, amelynek során a fasiszták sok ezer berlini lakost fullasztónak vízbe, hogy az alagutakat járhatatlanná tegyék a szovjet csapatok számára. Ehhez a jelenethez „berlini metróállomássá" alakították át a Moszkva-Volga-csatorna egyik zsilipkamráját. # Sorozatrekordra készül a Magyar Televízió: január 7. és július l-e között hat hónapon, huszonhat héten keresztül közvetíti — minden csütörtök este — John Galsworthy „Forsyte Saga" című regényóriásának tv-filmváltozatát, amelyet a londoni BBC készített, David Giles rendezésében. Az egyébként egyórás részekből álló regényadaptáció szink-Ironizálva kerül a hazai képernyőre. A férfi főszerepet Kenneth More (magyar hangja: Kállai Ferenc), a női főszerepet pedig Nyree Deawn Porter (magyar hangja: Szegedi Erika) alakítja. Főbb szereplők még: Eric Porter (Tomanek Nándor) és Terence Alexander (Fülöp Zsigmond), valamint Egri István, aki a regénybeli Forsyte-család legidősebb tagjának magyar hangalakítója. Szerepel még a szinkronban Béres Ilona, Csűrös Karola és Schubert Éva is. A Forsyte Saga a csehszlovák tévében is sorozatrekord volt. # Tovább erősödik az amerikai hatóságok dohányzás elleni hadjárata. Január 1-én életbe lépett az az 1969-ben megszavazott törvény, amely szerint a cigarettareklámokat száműzik a televíziók és rádiók adásaiból. Ez az intézkedés egészíti ki azt a nagyszabású kampányt, amelynek keretében a többi között elrendelték, hogy a cigarettagyárosok kötelesek a cigarettás dobozokon feltüntetni a dohányzás ártalmait. A nagy amerikai cigarettagyártó cégek reklámra előirányzott összegéből eddig mintegy 80 százalékot, körülbelül 225 millió dollárt fordítottak televízió- és rádió-publicityre és „csupán" 50 milliót a napilapokban és képes magazinokban elhelyezett hirdetésekre. # Pornoautomatákat akarnak felállítani a dán hatóságok a koppenhágai repülőtér tranzit várótermében. Pour Andersen, a dán közlekedési minisztérium egyik tanácsosa — mint a hamburgi Stern írja — kijelentette: Miután a tranzit területén dolgozó újságkioszk tulajdonosnője nem hajlandó pornografikus képeket és könyveket árusítani, a hatóságok ilyen módon óhajtják az esetleges vevőkhöz eljuttatni az immár úgymond „világhírű" dán pornográf termékeket. # A naszvadi termelőszövetkezet szőlőjének nagyobbítása közben, X—XI. századból származó, ősmagyar temetőt találtak. Az ásatásokkal a komáromi múzeum történészeit bízták meg. Az már bizonyos, hogy a felszabadulás óta ez a legnagyobb szlovákiai lelőhely, s azt várják, hogy úiabb adatokat szolgáltat majd a Géza—l. István-korabeli magyarság hétköznapi életéről, Köt 19