A Hét 1971/1 (16. évfolyam, 1-26. szám)

1971-04-30 / 17. szám

# Igor Sztravinszkij, a világhírű orosz születésű zeneszerző, a XX. század egyik legjelentősebb zenei egyénisége 88 éves korában New Yorkban elhunyt. A nagy mestert a közönség, főképp a Tűzmadár, a Petruska, a Zsoltár-szimfónia, a Ta­vaszi áldozat és az Oedipus rex ze­neszerzőjeként ismeri. Sztravinszkij Rimszkij-Korszakov tanítványa volt. 1910-ben találkozott az Orosz balett szerzőjével, Szergej Gyagilevvel; együttműködésükből nyolc balett született. Sztravinszkij a század első évtizedétől Nyugat-Európában, Svájcban, majd Franciaországban élt; a második világháború kitöré­sekor az Egyesült Államokba költö­zött. # Egy stockholmi nagyáruház veze­tősége olyan tükröt állított fel a be­járatnál, amely regisztrálja, hogy hány férfi és hány nő nézi meg magát benne. A teszt eredménye meglepő: 1000 nő közül 412 nézte meg magát a tükörben, 1000 férfi közül pedig 778. Egy pszichológus szerint nem hiúságról, hanem az ön­bizalom hiányáról van szó... 0 Az Orosz Szovjet Szocialista Köz­társaságban új turisztikai szolgáltatá­sokat vezettek be az idegenforgalom fellendítésére. Többek között úszó moteleket rendeznek be a vízi turis­ták számára, ahol étkezési és sport­eszköz-bérleti lehetőségeket biztosí­tanak a kirándulók számára. Tehát aki sem úszni nem tud. és hajója sincs, az kivesz egy szobát egy ilyen úszó szállodában, s szebbnél-szebb tájakkal ismerkedhet meg. 0 Európában már több mint 1,5 millió lakókocsi van forgalomban. Az autósturisztikának e korszerű — egyelőre még sok helyütt nélkülözen­dő — kellékeinek ára általában meg­közelíti a személygépkocsik árát. Kontinensünkön a vezető helyet Anglia foglalja el a „lakókocsitok" ranglistáján. A jelentések szerint ugyanis 480 ezer utánfutó lakókocsit tartanak nyilván a szigetországban. Az összkomfortosán vándorló turis­ták ranglistájának második helyén Franciaország áll 250 000 lakókocsi­val. 0 New Yorkban két egyforfna, hi­vatali célokat szolgáló toronyház épül. Hír szerint ezek lesznek a vi­lág legmagasabb épületei. A 110 szintes irodaházak földtől számított magassága eléri a 411 métert. Az épületek 1972-ben készülnek el és ötvenezer hivatalnok dolgozik majd bennük. 0Erdekes és hasznos újítást vezet­tek be a Szovjetunió több nagyüze­mében. A dolgozók munkaidejének megtakarítása és a jobb kiszolgá­lás céljából a gyári büfék tízórai­csomagokat és üdítő italokat horda­nak szét. Vannak olyan gyárak, ahol a munkások száz százaléka igénybe veszi ezt a szolgáltatást. A kényelem mellett még az is az új módszer mellett szól, hogy senkinek nem kell otthagyni munkahelyét a tízórai be­szerzése céljából, s ezáltal a terme­lékenység ís javul. Egyébként több külszerelési munkahelyen is beve­zették a mozgóbüfé-rendszert, s a kedvező tapasztalatok arra mutat­nak, hogy érdemes rövid időn belül minden jelentősebb munkahelyen meghonosítani. 0 Üj kőolaj- és földgázlelőhelyet tártak fel a Szovjetunióban, Bratszk közelében. Az egyik fúrás több mint 100 ezer köbméter földgázt ad na­ponta. 0 Husszein jordániai király anyját külföldi útjára mindig elkíséri két, vízzel teli tartálykocsi. Így történt ez párizsi látogatása alkalmával is, mert az anyakirálynő egész életében csak hazai vizet ivott, csak hazai vízben mosakodott... I sok belőlük, hogy egymást zavarnák a munkában, a bérért, fizetésért sokat kell nyújtani, s például az üzletekben mosollyal, udvariasan. A cityben az önkiszolgáló boltok, supermarketek vannak többségben. Az önkiszolgálás terén olyan messzire mennek, hogy például a kávéházban, bisztróban mindenkinek magának kell elvennie a csészét, csészealjat és a kiskanalat, ami több, mint amit nálunk a talpon­állóban megkívánnak, de még a kávét vagy a teát is magának kell betölte­nie az állandóan melegen tartott kan­nákból. Este, amikor véget ér a munka az irodákban s az üzleteket bezárják, amikor automatikus takarítógépek összeszednek minden szemetet s a legkisebb papírdarabkát is, a hatal­mas hangyabolyhoz hasonlító keres­kedelmi központ kiürül. Mintha csak valami óriási porszívó szippantotta volna ki az embereket. Hová? — Az óváros hangulatos kisvendéglőibe és kávéházaiba, de mindenekelőtt a Stockholm peremkerületeiben levő otthonaikba s még egy kicsit tovább, a svéd fővárost körülvevő szatellit­városokba. A prózai valóság ez: 100 000 stock­holmi nem lakik a városban. A sze­gényebbek a magas lakbérek miatt hagyják ott a központot (egy össz­komfortos kétszobás lakás bére a pe­remkerületekben is 400 svéd korona körül van, emellett egy szakmunkás tiszta keresete 1500 korona), a gazda­gok meg azért költöznek ki, mert szeretnének egészségesebb, nyugod­tabb környezetben, künn a szabad természet ölén lakni. Ezenfelül a stockholmi városatyák, úgy látszik, nem akarják zsúfolt milliós kolosszu­sé fejleszteni a várost, igyekeznek meggátolni ésszerűtlen növekedését s a vidéki lakosság beözönlését azzal, hogy Stockholm körül szatellitvároso­kat építtetnek. Az urbanisták és a városatyák igyekeznek megfelelő határok közé szorítani a fejlődést. Így került aztán sor Vällingby, Högdalen, Hässelby, Farsta, Täby, Skärholmen szatellitvá­rosok jól átgondolt megépítésére, ahonnan minden reggel ezrek és ez­rek indulnak dolgozni Stockholm központjába s térnek oda haza este saját kocsikujon vagy a gyorsvasú­ton. A városrendezési terv alapja ez a gyorsvasút volt, amely igen célsze­rűen köti össze a munkahelyeket, la­kóhelyeket, a kulturális és bevásárló központokat. A több tucatnyi kisebb­nagyobb állomás, megálló körül la­kótelepek létesültek, amelyek közül maximálisan 30 perc utazással min­degyik elérhető a központból. Évről évre a gyorsvasút mentén egy-egy új állomást létesítenek s ekörül további új lakótelep épül, ellátva minden szükségessel, csak be kell költözni. Ez a szatellitváros-építés világvi­szonylatban is az egyik legjobb urba­nisztikai megoldásnak látszik, s a své­deknek igen jók ezzel kapcsolatban a tapasztalataik. Nem lehet ugyan mechanikusan alkalmazni eltérő fel­tételek között, de kár lenne nem ta­nulni abból, amiből okulni lehet, s nem hasznosítani a sok-sok jó ötletet, tapasztalatot. Szöveg: VÉRA HELLOVA Képek: B. KOCEK Az ötletesen megoldott útkereszteződések egyike Stockholmban Farsta szatellitváros, tizenkét kilométerre a citytől délre, kb. 25 ezer lakos­sal. Farsta központjában van a bevásárlási központ: három nagy áruház és ötven jól felszerelt üzlet. Nem hiányzik a bank, a posta, a mozi, a színház, az orvosi rendelőintézet, van több étterme, kávéháza és egy paliszanderfával borított könyvtárterme. A bevásárlási központ alatt helyezték el a több száz gépkocsi befogadására alkalmas parkolóhelyet és az áruházak, üzletek raktá­rait. A lakótelep rendelkezik mindazzal, ami a lakosság megelégedettségéhez szükséges: mosodákkal, óvodákkal, napközi otthonokkal, játszóterekkel, sport­pályákkal; a lakásokat a közeli atomerőmű által szállított hővel fűtik. Ha nincs kéznél megfelelő természetes könnyű a segítség: az építkezéseknél hanem egyszerűen dombokat raknak sílerep a gyerekeknek magaslat, Stockholm szatellitvárosaiban kiemelt földanyagot nem szállítják el, belőlük — és máris megvan a kitűnő hoU 7

Next

/
Thumbnails
Contents