A Hét 1971/1 (16. évfolyam, 1-26. szám)

1971-04-25 / 16. szám

Nevessünk KeMIJABMM/ Kevesen tudják, hogy Marx Károly fiatal éveiben verseket is írt. Mai rejtvényünkben egyik ifjúkori versét közöljük a vízszintes X, függőleges 14, 18, és 20. számú sorban. Vízszintes sorok: 14. Légáramlatok. 15. Nagyszülő. 16. Nagyobb szoba. 17. Mohamedán pap. 19. India része. 21. Ázsiai nép. 22. Vendégség kezdete. 23. ... Mátyás, a XVIII. század legkiválóbb földrajzi írója. 25. Sportág. 27. Egyenlő részekben (gör.). 28. Mutatószó. 29 Elma, kedvelt magyar színésznő. 30. Csomó, halmaz. 32. Kettős betű (ford.). 33. Német bélyeg. 35. Mezei magyar színésznő személyneve. 36. Vezeték. 38. Az alkotás. 39. Josef . .. , cseh hege­dűművész és zeneszerző. 39. L. N. N. 41. Gally. 42. Férje. 44. Alpokban van! 46. Svédországi kikötő. 48. Nem mögé. 49. Híres brazil labdarúgó-játékos. 50. In Veritas (a borban az igazság). 52. Ók! 53. Olasz névelő. 56. Tamás László. 58. Nem egészen vizes. 60. Hangtalan téma. 62. Igekötő. 63. Ék! 65. Papa, mama. 68. A fogoly volt igéje. 70. Igavonó. 72. Idegen személy. Függőleges sorok; 1. Kalapanyag. 2. Lendület. 3. Membrán része. 4. É. K. 5. Csapadék. 6. Lemez közepe. 7. A cipő része. 8. Becézett férfinév. 9. Kicsinyítő képző. 10. Közterület. 11. A föld istennője. 12. Nem erre. 13. Hajadon (é. h.). 23. Ázsiai állam. 24. Melle része. 25. Bim ikerszava. 26. Lokálnő. 29. A bratislavai motorgépkocsik jelzése. 31. Vágány. 34. Daganat. 37. Skandináv váltópénz. 40. Azonos a függőleges 9-el. 41. Hamis. 43. Női hangnem. 45. Pehely. 47. Paripa. 48. Princípium. 51. Indulatszó. 54. Áramközvetítő. 55. Két szó: Cseh­országi határváros (fon.); király olaszul. 57. Lola betűi. 59. Izomszalag. 61. M. L. N. 64. A máj váladéka. 66. A-betű pótlásával: göngyöleg. 67. Megszó­lítás. 69. Személyes névmás. 71. Állatlak. 73. Idegen kötőszó. 74. Vacakban van! 75. Egyszerű gép. Beküldendő a vízszintes 1, függőleges 14, 18, és 20. számú sorok megfejtése lapunk megjelenésétől számított 6 napon belül. Az előző rejtvény helyes megfejtése: „Amit a megfontoló ész el nem ér, megteszi a véletlen ördöge — Dosztojevszkij". Könyvet nyertek: — a zárójelben megjelölt számú rejtvények helyes meg­fejtéséért — Nagy Gyuláné, Rozftava (8); Juhász Attila, Cerná n/Tisou (9); Hegedűs Flórián, Strekov (10); Vajda Mária, Dőlné Saliby (11). Halál a végső győzelem előtt 1521. április 11-én, a következő va­sárnapon — Magellán szerencséjének alkonyi napfénye búcsúzik — a spa­nyolok legszebb diadalukat ünnep­lik. A város vásárterén baldachin emelkedik, szőnyegeket hoznak a ha­jókról, és ünnepélyesen bársonyszé­keket helyeznek rájuk. Egyet Magel­lánnak, egyet a királynak. A balda­chin előtt messze láthatóan világít az oltár, amely körül sok száz és sok ezer barnabőrű ember áll nagy kör­ben, várakozva a hirdetett színjáték­ra. Magellán tudatosan, színpadi nagy­szerűséggel rendezi személyes megje­lenését, mert eddig, ravasz meggon­dolás alapján, nem lépett még partra és minden tárgyalását csak Pigafetta útján bonyolította le. Teljes fegyver­zetben negyven katona haladt előtte, mögöttük a zászlóhordó magasan lo­bogtatja Károly császár lobogóját, amelyet Sevilla templomában nyúj­tottak át az admirálisnak és amelyet most első ízben bontanak ki az új koronabirtokon; és csak utánuk lép­ked tisztjeinek kíséretében nyugodtan, komolyan és ünnepélyesen Magellan. Abban a pillanatban, amikor a csó­nakból partra száll, a hajókról fel­dördül a tüzérség üdvözlése. A nézők első ijedtükben szétfutnak a szélró­zsa minden irányába. De amikor lát­ják, hogy királyuk (akit erről a dör­gésről óvatosságból előre értesítettek) nyugodtan ülve marad székén, mind visszatérnek, és lelkesen nézik, amint egy hatalmas keresztet állítanak fel, hogy előtte királyuk a trónörökössel és sok mással együtt, lehajtott fejje! átvegye a keresztséget. Magellán, mint keresztapja, ez alkalomból az eddigi pogány Humabon név helyett hűbér­urának nevét, a Carlos nevet adta neki. A királyné pedig, aki csinos és ma is megfordulhatna a legjobb tár­saságokban — a divat terén négyszáz esztendővel megelőzte európai és ame­rikai testvéreit, mivel ajkát pirosítja és vörösre festi körmeit — a Johanna nevet kapja, s a hercegnőket ugyan­csak spanyol fejedelmi nevekre ke­resztelték: Catharina és Isabella. Ter­mészetes, hogy Cebu és a többi szom­szédos sziget előkelőbb emberei sem akarnak elmaradni királyaiktól és törzsfőnökeiktől, s így a hajó lelké­szének késő éjszakáig dolga van, hogy megkeresztelje a felé tolongó száza­kat. A csodálatos idegenek híre gyor­san elterjed. A következő napokon, alighogy ez idegen mágus a varázs­latos szertartásairól értesültek, már özönlenek ide a többi sziget bennszü­löttei is; néhány napon belül a szom­szédos szigetek csaknem valamennyi törzsfőnöke megpecsételte szövetségét Spanyolországgal és keresztvíz alá hajtotta fejét. Magellánnak minden sikerült, mint­ha angyalok világították volna meg útját. Üj birodalmat fedezett fel a spanyol koronának. De hogyan őrizze meg hódítását a királynak? Nem ma­radhat tovább Cebu szigetén, s ugyan­úgy lehetetlen, hogy a csoport minden egyes szigetét külön-külön leigázza. Magellán tehát — aki mindig nagy távlatokban gondolkozik — csak egyet­len utat lát arra, hogy a, Philippi-szi­geteken tartósan megalapozza a spa­nyol hatalmat, azt ugyanis, hogy Car­los-Humabont, az egyetlen katolikus nagyfőnököt az összes többi főnök ural­kodójává teszi. Carlos, Cebu királya, mint a spanyol király szövetségese, ezentúl a többieknél magasabb tekin­télynek örvendjen. Nem meggondolat­lan könnyelműség, hanem jól átgon­dolt politikai mesterlépés, amikor Ma­gellán Cebu királyának katonai segít­séget ajánl fel arra az esetre, ha bár­ki is fellázadna felsőbbsége ellen. Véletlenül éppen ezekben a napok­ban kínálkozik alkalom egy ilyen tün­tetésre Cebuval szemben, a kis Mak­tan szigeten, egy Silapulapu nevű rá­dzsa uralkodik, aki régtől kezdve el­lenségesen viselkedett Cebu királyával szemben. Ezúttal is megtiltja alatt­valóinak, hogy Carlos-Humabon fur­csa vendégeit élelmiszerrel lássák el, és ennek az ellenséges magatartásnak talán van is némi jogosultsága. Vala­hol az egyik szigetecskén — valószí­nűleg azért, mert a matrózok a hosz­szú önmegtartóztatás után eszeveszet­ten vetették magukat az asszonyokra — csetepatéra került sor, és közben néhány kunyhót felperzseltek. Nem csoda tehát, ha szeretné az idegene­ket mielőbb távol tudni magától. De makacs viselkedését Humabon ven­dégeivel szemben Magellán pompás alkalomnak tartja egy kis tüntető pél­daadásra. Ne csak Cebu királya, ha­nem széles körben valamennyi törzs­főnök lássa, hogy milyen jól jár az, aki Spanyolországhoz húz és milyen keservesen bűnhődik mindenki, aki szembehelyezkedik a mennydörgés urával; egy ilyen apró, nem nagyon véres színjáték minden szónál meg­győzőbben hat. Magellán tehát föl­ajánlja Humabonnak, hogy alapos ka­tonai leckét ad az ellenszegülő törzs­főnöknek, hogy a többi törzsfőnök is egyszer s mindenkorra tiszteletet ta­nuljon. Cebu királya — meglepő mó­don — nem nagyon lelkesedik Magel­lán ajánlatáért. Talán attól fél, hogy a leigázott törzsek a spanyolok eluta­zása után azonnal föllázadhatnak el­lene; Serrao és Barbosa is óvják az admirálist az ilyen fölösleges harci kirándulástól. De Magellán nem is gondol igazi harcra; ha a lázadó fickó önként meg­adja magát, annál jobb neki is és valamennyiüknek. Magellán, mint minden fölösleges vérontás esküdt el-Magellán kapitány (Fernáo Mayal­háes), a Földet első ízben körülhajó­zó flotta parancsnoka

Next

/
Thumbnails
Contents