A Hét 1971/1 (16. évfolyam, 1-26. szám)

1971-04-16 / 15. szám

T udomány Technika A szovjet SZM-740 jelű kőtörőberendezést a nagyméretű létesítmények — autósztrádák, csatornák stb. — építéséhez készítették. A berendezés kőzúzóból, osztályozóból és szállítószalagból áll, s mindezeket gumikerekeken gördülő egyetlen alvázra szerelték. Így követni tudja az egyre továbbhaladó építkezést. Távirányítással működtetik. Teljesítménye 25 köbméter zúzott kavics óránként. A bútorlapok ma általában úgy készülnek, hogy valamely műgyantába fürészport vagy más anyagot tesznek úgynevezett töltőanyagként. Közép-Ázsiában fűrészpor nemigen van, de annál több a gyapot. Ezért a középázsiai Ferganában olyan bútorlapok gyártását dolgozták ki, amelynek az alapanyaga a furitol nevű műgyanta, töltőanyaga pedig az eddig teljesen hulladékszámba menő gyapotburok. A gyapot burkát tartalmazó bútorlap szilárd, jól lakkozható, zománcozható és tapétázható. A nyugat-németországi Würtzburg és Fulda között épült autóúton évente ötvenre emelkedett az elgázolt őzek száma. A gázolás a közlekedés biztonságát, az emberéletet is veszélyezteti, ezért az út mellett 7 kilométeres szakaszon kerítést készítettek. A kerítést 150 cm magas fekete plasztikoszlopokra erősített műanyagháló alkotja. Az erdő felőli oldalán az oszlopok tetejére 40 centiméter magasságban dróthuzalt is erősítettek, amelybe néhány voltos áramot vezettek. Erre a célra ugyanazokat az elemeket használták föl, amelyekkel az elektromos védőkerítéseket látják el. A kerítés mellett 1 m széles sávon vegyszeres gyomirtást végeztek, hogy biztosítsák a zavartalan áramellátást. Az Octopus vulgaris nevű polip többek között számos csigafajt és kagylót is zsákmányol. Amerikai zoológusok nemrég azt tanulmányozták, miképpen fogyasztja el a polip vastaghéjú áldozatait. Megállapították, hogy fogókarjaival megragadja és azután a szája körüli szivószerveivel fogva tartja őket. Ebben a helyzetben ráspolynyelvével átlagban 0,93 mm átmérőjű és 0,88 mm mély lyukat fúr a héjba. A fúrózajokat rögzítették, és megállapították, hogy az egyes fúrási műveletek időtartama csak másodpercek töredékével mérhető, és minden fúrási művelet erős nyomással kezdődik. A polip üres kagylóhéjakat is megfúr, sőt beléjük köpi bénító váladékát is. Az is előfordul, hogy a csigát a héjából durva erőszakkal kiráncigálja, anélkül, hogy fúráshoz vagy bénításhoz folyamodna. A Trematomus halak egyik faja a Déli-sarkot övező tengerekben él, ahol a víz hőmérséklete —2 C fok. Rég tudjuk, hogy a tengervíz fagyáspontja alacsonyabb, mint 'a desztillált vagy édesvízé. Ismeretes, hogy ha a vízbe sót teszünk, akkor csökken a fagyáspontja (ezért olvad meg télen a sózott hó — A szerk.), de a halak vérében talált sómennyiséggel nem lehetett megmagyarázni, miért nem fagy meg a halak vére. A kaliforniai és texasi egyetem kutatói elemezték a halak vérét, és abban egy olyan anyagot találtak, amely kitűnő fagyásgátlónak bizonyult. Az anyag részben fehérjékből, részben szénhidrátokból áll. Ez a magyarázata annak, miért nem fagynak meg ezek a halak a hideg tengerben. Üj űrhajósjelöltek ször történt meg, hogy űrhajó élőlényekkel együtt sikeresen visszatért. — Mégis van isten — jegyezte meg valaki viccelődve. Szergej Pavlovics hozzátette: — Ha van is, velünk, kommunistákkal tart. Mielőtt embert küldenek földkörüli pályára 1960. december 1-én a Veszielka és Muska nevű kutya kelt útra. A kísérlet utolsó fázisa kudarcot vallott. Amikor az űrkabin a Föld sűrű légkörébe ért, elégett. 1961. február 12-én bolygóközi űrállomást bocsátottak útnak a Vénus felé. Március 9-én fellőtték a negyedik űrhajót. Ez alkalomból a Csernuska nevű kutya, tengeri malacok, egerek és békák voltak a fedélzeten. A kísérlet sikerült. Az űrhajó egyszer körülrepülte a földet és leszállt. Két hét múlva a kísérletet megismételték, úgyszintén sikerrel. — Az ember földkörüli pályára való bocsátásának kísérleteit befejezettnek nyilváníthatjuk. így foglalta össze Korolev akadémikus az űrhajókkal végzett kísérleti repüléseket. A Csillagvárosban Az 1960-as évek elején, nem messze Moszkvától, egy búrfa erdőben hozták létre azt a települést, melyet ma Csillagvárosnak neveznek. Itt telepedtek le szigorú kiválasztás után a jövő űrhajósai. — No, hogy vagyunk bátor emberek? Tudják-e, hogy min fognak repülni? — üdvözölte őket Korolev akadémikus. — 0, nem, dehogy, nem repülőgépen, hanem egészen új gépen. Szergej Pavlovics Korolev mindjárt az első napon hosszan elbeszélgetett Jurij Gagarinnal. Valahogy az első pillanattól kezdve megtetszett neki Gagarin bátor fellépése. Vlagyimir Komarov, aki később tragikusan elhunyt, így idézte fel Korolevvel való első találkozását: Az űrhajósok rendkívülien izgatottak voltak, hiszen azzal az emberrel kellett nekik beszélgetni, aki kozmikus rakétákat és űrhajókat szerkeszt. Belépett Korolev, és nagyon egyszerűen kezdett velünk beszélgetni. Mindenkitől megkérdezte a kereszt és vezetéknevét, hol tanult, honnét származik, van-e családja? A beszélgetés alatt szinte arról is elfeledkeztünk, hogy előttünk az a tervező áll, akiről már annyit hallottunk. Amikor rám került a sor, Szergej Pavlovics megjegyezte. — Maga lesz a többszemélyes űrhajó parancsnoka. Lehet, hogy azért mondta mindezt, mert valamivel idősebb voltam a többieknél, és hogy mérnöki végzettségem volt. Mi tagadás, kételkedve fogadtam megjegyzését, de mint ismeretes, a későbbiek során szavai beigazolódtak. „Ütiparancs" a világűrbe Az űrhajósok megérkeztek a kozmodromra. Szergej Pavlovics már ott volt. Üdvözölte N. P. Kamanyint, az űrhajósok nevelőjét, és megkérdezte tőle: — Elég idejük van még, mit akarnak csinálni? — Edzeni. — Helyes. Erre nagy szükség van. Április 6-án az állambizottság ülésén Korolev beszámolt az űrhajó működéséről. Az ülés befejezése előtt Korolev akadémikus a többi tervezővel együtt aláírta az „útiparancsot" az űrhajós számára azzal a feltétellel, hogy egyszer repülje körül a földet. Április 10-én, amikor az űrhajósok találkoztak azokkal, akik előkészítették az űrutazást, Korolev bejelentette: — Felkészültünk arra, hogy embert küldünk a világűrbe. A döntés megtörtént, útnak indul Gagarin. Utána a közeljövőben, tehát még ebben ,az évben mások követik őt. Érdekes űrutazások várnak reánk, melyek a tudományt és az emberiség boldogulását szolgálják. Biztosak vagyunk abban, hogy az űrutazást jól előkészítettük, és sikerrel jár. Este újra ülést tartott a kozmodromon az állambizottság. Korolev akadémikus megismételte, hogy a rakéta és az űrhajó tökéletesen működik. — A rakétán és az űrhajón, mint az üzemben, mint a kozmodromon a kísérletek teljes sorát elvégeztük. A rakéta és az űrhajó működéséhez megjegyzések nincsenek ... (Következő számunkban: Korolev— Gagarin-párbeszéd) K. E. Ciolkovszkij