A Hét 1971/1 (16. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-15 / 2. szám

I I Sí I I I I A szlovákiai szociáldemokrata baloldal 1921. január 16-án és 17-én tartott Iubochftai (fenyőházal) kongresszusa egy olyan folyamatot zárt le a szlovákiai munkásmozgalom fejlődésében, mely meghozta Szlovákia és Kárpátalja proletariátusának összefogását és meggyorsította Csehszlovákia Kommunista Pártja megalakulását. Az első világháború utáni forradalmi hullám fellendülése Idején Csehszlovákia proletariátusa nem rendelkezett egységes, szervezett forradalmi párttal. A munkásmozgalom törvényszerű folyamat eredményeként jutott el az ösztönösségtől a tudatosságig, a megosztottságtól az eszmei és a szervezeti egység megteremtéséig. A forradalmi marxista párt létrehozásához szükség volt a munkásosztály és a burzsoázia közötti összecsapásokból adódó tanulságokra. A munkáspárt feladatainak és küldetésének az Osztrák—Magyar Monarchiából örökölt felfogása, a reformizmus érvényesülése nemzeti megosztottságot idézett elő. A munkásmozgalom egyes áramlataiban jelentkező gazdasági, politikai és kulturális sajátosságok előtérbe helyezése azt eredményezte, hogy Csehszlovákiában t-,bb szociáldemokrata párt működött, nemzeti alapon. A legjelentősebb munkásszervezet a több mint százezer tagot számláló Csehszlovák Szociáldemokrata Munkáspárt volt, cz 1918 decembertől a szlovák munkások egy részét is tömöritette. Jelentős tagbázissal rendelkeztek a kassai és bratislavai irányítás alatt álló magyar, illetve német szociáldemokrata szervezetek is. A szociáldemokrata pártok vezetőségei nem követték a Nagy Októberi Szocialista Forradalom által felvázolt utat. Koalícióra léptek a polgári pártokkal, kiszolgálták a burzsoázia munkásellenes érdekelt, a nemzetiségi szervezetek pedig nacionalista ellenzéki állásoontra helyezkedtek. A Szovjet-Oroszország pé'Héia nyomán, az osztályharcból eredő tapasztalatok és a III. Internacionálé hatására a szociáldemokrata szervezetekben fokozatosan forradalmi orientációjú áramlatok alakultak ki. Az osztályók közötti együttműködés reformista politikájának áruló szerepét leleplező marxista baloldal elsőként a Csehszlovák Szociáldemokrata Munkáspárton belül kristályosodott ki. 1919 decemberében már a nemzetiségi területeken is megindult a szocialista ellenzék kialakulása. Az opportunizmussal való szakítás természetesen nem mehetett végbe a munkásmozgalom forradalmi alapokon nyugvó internacionalista egységének megteremtése nélkül. A MUNKÁSEGYSÉG MEGTEREMTÉSE SZLOVÁKIÁBAN Az internacionalizmus eszméje Csehszlovákiában 1919 nyarán, a csehszlovák burzsoá rendszer első komoly válsága idején kezd terjedni. Szlovákia területén ebben jelentős szerepet játszottak a Tanácsköztársaság egykori résztvevői, a kommunista emigránsok. Kassa a szlovákiai forradalmi mozgalom egyik legjelentősebb centruma lett, hatása az egész országra kiterjedt. A munkásegység megteremtésében a szociáldemokrata pártok szervezeti egyesítése volt a legfontosabb feladat. Ezen a téren az első komoly lépésekre 1920 tavaszán került sor, amikor Szlovákiában számos közös munkásmegmozdulás zajlott le. Az egyesítési folyamatban a legkomolyabb eredményt az 1920. március 14-én megtartott Klinai konferencia jelentette: a magyar és a német baloldali szociáldemokraták kimondták a csehszlovák forradalmi mozgalomhoz való csatlakozást és elfogadták a III. Internacionálé politikai irányvonalát. Ez a határozat a szlovákiai marxista baloldal kialakulását jelezte. Jelentős előre ha-Dr. Herz Sándor, a losonci küldött A ŰJBOCHNAI KONGRESSZUS ladásnak tekinthető az 1920. június 22-én megtartott kassai konferencia is, mely a íilinal összejövetel szellemében Kárpátalja magyar és ruszin nemzetiségű proletariátusát is bevonta a baloldali mozgalomba. Így érthető, hogy az 1920. szeptember 19-re összehívott martini kongresszuson teljes kudarccal végződött Dérer Ivánnak és társainak a forradalmi egység megbontására irányuló nacionalista kísérlete. Győzött a marxizmus a szociáldemokratizmus fölött — megvalósult a szlovákiai proletariátus baloldali egysége. Röviddel ezután, szeptemberben a csehszlovák szociáldemokrata baloldal is önálló politikai párttá szerveződött. Kialakultak a feltételek a forradalmi erőket országos méretben összefogó kommunista párt megalakításához, amelynek fontos állomása volt a keleti országrész szlovák, magyar, ruszin, német és zsidó munkásait egyesítő Iubochftai kongresszus. CSATLAKOZÁS A III. INTERNACIONÁLÉHOZ A Iubochftai kongresszusnak nem volt célja önálló szlovákiai kommunista párt létrehozása. A Kassai Munkás 1921. január 14-1 száma hangsúlyozta, a cél: Szlovákia és Kárpátalja proletariátusának egyesítése a III. Internacionálé szellemében, hogy a szlovákiai proletariátus a kommunista párt márciusra tervezett prágai alakuló kongresszusán már egységesen, a nemzetiségi különbségeket leküzdve lépjen fel. A kongresszuson a korabeli sajtótudósítások szerint 149 küldött és 40 vendég vett részt, nemzetiség szerint: 88 szlovák, 38 magyar, 15 német, 6 ruszin és a zsidó szociáldemokrata párt 4 tagja. A küldöttek több mint 285 szervezetet, 240 205 tagot képviseltek. A tanácskozás január 16-án délelőtt háromnegyed 10-kor kezdődött. Marek Culen méltatta az összejövetel történelmi jelentőségét, majd Herman Tauslg szlovákul, Karol Kreiblch németül. Nagy Gyula pedig magyarul elemezte a decemberi sztrájk történelmi tanulságait. Ezután a résztvevők kegyelettel adóztak Karl Liebknecht és Rosa Luxemburg emlékének. Ezzel a délelőtti ülés véget is ért. A délután folyamán a küldöttek már nemzetiségek szerint elkülönülve üléseztek. A kongresszus eredményei szempontjából döntő fontosságú szlovák szekció ülésén felszólalt Ivan Olbracht is, aki a Kommunista Internacionáléról tartott beszámolót. A legharciasabb hozzászóló Julius Verőik volt, beszámolva a Szovjetunióban szerzett élményeiről. Felszólalása nem volt mentes bizonyos kispolgári radikalizmustól a fiatal szovjet hatalom problémáinak leegyszerűsítő értelmezésétől. Az ezer sebből vérző Szovjet-Oroszország dolgozóinak életét ismertetve optimizmust öntött a hallgatóságba, erőér ... k i "••* A tubocMai Kollár-ház, a kongresszus színhelye (egykorú felvétel) sftette a burzsoázia feletti győzelembe vetett hitüket. Verőik tartotta a záró szót is, melynek szenvedélyes hangvétele felingerelte az államhatalomnak az ülésen jelenlevő képviselőjét, Skyőák ruiomberoki főszolgabírót. — Világosan leszögezzük — mondotta Verőik —, hogy ml nem parlamenti szavazásokkal akarjuk megvalósítani a szocialista köztársaságot. Ez akár száz évig is eltarthat, mi a legrövidebb időn belül akarjuk elérni célunkat... Ez a republika csak úgy maradhat fenn, ha felszámolja a burzsoáziát és szocialista politikát fog folytatni -fejezte be felszólalását Verőik. A résztvevők tiltakoztak a Szlovákiában bevezetett katonai diktatúra, a polgári jogok korlátozása és a decemberi sztrájk résztvevőinek bebörtönzése ellen. Követelték a statárium visszavonását és a sajtószabadság felújítását. A tanácskozás programjának fő pontja a Kommunista Intemacionáléhoz való csatlakozás feltételeinek a megvitatása volt. Mielőtt sor került volna a szavazásra, e kérdésben Skyőák főszolgabíró kijelentette, hogy a törvény nevében feloszlatja a kongresszust. A tanácskozás félbeszakításával nyilván azt akarta elérni, hogy az ülés az egyszerű tagok szemében ne válhasson teljes értékű kongresszussá. A Kommunista Internacionálé 21 pontjának elfogadását azonban rendőri beavatkozással sem sikerült megakadályozni. A főszolgabíró kijelentése után az ülés vezetését átvették a parlamenti képviselői mandátummal rendelkező küldöttek, akik a mentelmi jog tiszteletben tartásában bíztak. A résztvevők egyhangúlag jóváhagyták a Kommunista Internacionáléhoz való csatlakozást, elfogadták annak feltételeit, a 17. pont kivételével, melynek eldöntését — a Kommunista Párt elnevezés felvételét — a prágai alakuló kongresszusra halasztották. Közben a terembe berontottak a rendőrök és az ülést feloszlatták. A magyar szekció ülésén Seiden Armin kassai titkár szónokolt, amikor hírül vitték a szlovák szekció és a kongresszus feloszlatását. A magyar szekció is jóváhagyta a Kommunista Internacionálé 21 pontját, s a küldöttek a Kassai Munkás szerint az Internacíonálét énekelve hagyták el a termet. A Iubochftai kongresszus teljesítette küldetését. A küldöttek egy része másnap Ruiomberokban titokban összeült és jóváhagyta az akcióprogramot, melynek kidolgozásához Surányi Lajosnak a magyar szekció ülésén elhangzott beszámolója szolgált alapul. Ugyancsak Ruiomberokban választották meg a nyolctagú akcióbizottságot is. Az akcióprogram, illetve a szervezeti szabályzat tisztázta a párt struktúráját, a jogköri kérdéseket, a szervezetek egymáshoz való viszonyát. A szervezeti felépítést érintő szabályok közül figyelmet érdemel az az irányelv, mely alapszervezetek létrehozását szorgalmazza minden községben, gyárban, bánya-és erdőipari üzemben. Az üzemi szervezetek létrehozására irányuló törekvés a szociáldemokrata párt szervezeti struktúrájával való tudatos szakításról tanúskodik. Az akcióprogram komoly figyelmet szentelt a több nemzetiséget tömörítő párt szervezeti egységének. Ezt az egységes szervezeten belül létrehozandó, az eszmei nevelőmunka megkönnyítését szolgáló, a szlovákiai végrehajtó-bizottságnak alárendelt nemzetiségi szekciók létesítésével kívánt biztosítani. A Tubochftai tanácskozás határkő volt a forradalmi mozgalom fejlődésében. A Kommunista Internacionálé 21 pontjának elfogadásával Szlovákia területén megszilárdult munkásszervezet Csehszlovákia Kommunista Pártjának előhírnöke lett. KISS JÓZSEF I i ft I 1 Köt 11