A Hét 1971/1 (16. évfolyam, 1-26. szám)

1971-04-16 / 15. szám

1971. IV. 18. ÁPRILIS V 18 Andrea, Ilma H 19 Emma K 20 Tivadar Sz 21 Konrád Cs 22 Csilla P 23 Béla Sz 24 György 50 év munkásmozgalmi krónikájából FÖLDMUNKÁS h tnm iilovensikol földmunkásoknak! Munkások ás munkásnők I .„•» „H~.it HaAk • 1932. április 15-e és 17-e között tartotta az Európai Parasztszövetség Németországban harmadik teljes ülését, mely megállapította, hogy a legszervezettebb falusi forradalmi tömegmozgalom Csehszlovákiában bontakozott ki. A résztvevők a CSKP vezetésével sikeresen harcoló csehszlovákiai parasztoknak ítélték oda a szövetség vörös vándorzászla­ját. A csehszlovák delegáció felszó­lalását ismertető brosúra előszavá­ban többek között ezt olvashatjuk: „A Csehszlovákia különböző vidéke­in élő parasztok világító példája hirdeti: Íme, ez az út! Kövessetek bennünket." m 1930. április 20-án zajlott le a tragikus kimenetelű radotíni ifjúsá­gi tüntetés. A csehszlovák Komszo­mol vezetősége 1930 tavaszán hús­véti ifjúsági találkozók szervezésére szólította fel a munkás- és paraszt­fiatalokat. A Prága környéki ifjúság Radotinba hívta össze a találkozót. Az összejövetelt azonban a rendőr­kapitányság az utolsó pillanatban betiltotta. A résztvevők úgy döntöt­tek, hogy tüntetést rendeznek a dön­tés ellen. A karhatalom által meg­szállt Radotin felé vonuló tüntetők megütköztek a csendőrökkel s azok a menetelök közé lőttek. A sortüz­nek három munkáslány és két gyer­mek esett áldozatul. A csendőrök példátlan brutalitása országos fel­háborodást váltott ki. V. I. LENIN és az ideológiai harc eszmei hagyatéka Az elmúlt 1970-es évben ünnepelte az egész haladó világ V. I. Lenin, a 20. század forradalmi gondolkodója születésének 100. évfordulóját. Az idei ünnepségek for­mában ugyan elmaradnak a tavalyitól, azonban a vilá­gon kevés olyan hely van, ahol most Lenin születése 101. évfordulóján ne emlékeznének meg róla. Lenin tanítása az elmúlt fél évszázad alatt meghódí­totta a világot az Északi-sarktól a Déli-sarkig, Moszk­vától Washingtonig és Tokióig. Nincs földrész, ahol elméleti tanításának és forradalmi gyakorlatának ne akadna követője. A munkásmozgalom az egész világon Marx, Engels és Lenin tanításából merít erőt a küzde­lemhez a kizsákmányolás ellen, és ott, ahol a szocializ­mus győzelemre jutott az új társadalmi rendszer a szo­cializmus építéséhez. Az elmúlt évek alatt nálunk számtalan pszeudo­marxista akadt, akik Lenin tanítását elavultnak tekin­tették, olyan tanításnak, mely megfelelt az elmaradott Ázsiában, de nem érvényes az iparilag fejlett Európá­ban. Ilyen és hasonló elméletek gyártásával egy rövid időre sikerült megtéveszteniük a becsületes kommu­nistákat is. Sokan nem láttak át ezen elméleti fejtege­tések hamisságán. Sokan eltávolodtak Lenin tanításá­tól, sokan elárulták e tanokat, átmentek az ellenség táborába és ma onnét intéznek kirohanásokat és elkö­vetnek mindent a leninizmus jelentőségének csökken­tése érdekében. Most, hogy Lenin születése 101. évfordulójára emlé­kezünk, azzal fejezhetjük ki leginkább hálánkat iránta, ha ebből az alkalomból néhány olyan gondolattal ismerkedünk meg, mely kérdéseket az elmúlt 1968/69-es években a legtöbb támadás érte. A történelmi fejlődés jelenlegi időszakát a kapitaliz­mus és a szocializmus közötti történelmi harc kiélező­dése jellemzi. Ez a kiéleződés elsősorban is a szocializ­mus és a kapitalizmus közötti erőviszonyok feltartóztat­hatatlan változásával, a munkásmozgalom és a nemzeti felszabadítási mozgalom fejlődésével, ellenfeleink tak­tikájának megváltozásával és az ideológiai harc kiszé­lesedésével magyarázható. Az ilyen feltételek között különösen is nagy jelen­tősége van annak, hogy elsajátítsuk Lenin eszmei hagyatékát, a lenini hozzáállást az ideológiai harc problémáihoz. Ellenfeleink ideológiai fegyverének hazug voltát Lenin már 1914-ben leleplezte, amikor a következőket írta: „Amikor csökken és meggyengül a burzsoá ideo­lógia hatása, ilyenkor a rágalmazásnak és a hazugsá­goknak a legveszettebb formáit is alkalmazni fogja." A burzsoá ideológia befolyása a világban ma gyöngébb, mint ötven évvel ezelőtt, akkor, amikor Lenin e kérdé­sekre felfigyelt. Éppen ezért, mivel a szocializmus újabb és újabb győzelmeket ér el, nő a marxista­leninista eszmék befolyása, a burzsoá ideológusok egyenlő veszettséggel támadják a szocializmust, a marxizmus-leninizmust, a szocialista világrendszert és ennek fő erejét, a Szovjetuniót. Az ideológiai harc különlegessége a jelenkori világ­ban abban van, hogy az antikommunista elferdítések és rágalmazások módszere csiszoltabb, mint bármikor is valaha. V. I. Lenin ezt a jelenséget is megfigyelte, bár ebben az időben még csak keletkezőben volt. Már 1913-ban ezt írta: „A történelem dialektikája olyan, hogy a marxizmus elméleti győzelme arra kényszeríti ellen­ségeit, hogy marxistákká öltözzenek át." A marxizmus­sal szembeni burzsoá harc ezen jellemvonásai ma az antikommunizmus jelenkori harcának ismertetői. Az antikommunizmus támadásának élét a jelenlegi társadalmi haladás vezető ereje ellen a szocialista világ­rendszer, a kommunista és munkásmozgalom, a nemze­tek felszabadítási harca ellen mozgósítja. Az anti­kommunizmus arculata a jelenben nagyon sokrétű. Az antikommunizmus a szocializmus felforgatására és aláásására a kommunista mozgalommal szembeni harchoz, a nemzetek felszabadítási harcával szemben egyre nagyobb méretben alkalmazza az opportunista politikai szervezeteket, irányzatokat és folyamatokat, melyek a munkás- és demokratikus mozgalmakon belül ténykednek, elsősorban is a jobboldali szocialista reformizmust, a revizionizmust, a jobboldali opportu­nizmust és a nacionalizmust. „A burzsoá nacionalizmus és proletár internaciona­lizmus két kibékíthetetlen ellenséges jelszó, mely meg­felel a kapitalista világ két nagy osztálytáborának és két politikát fejez ki (sőt ennél többet, két világnézetet a nemzetiségi kérdésben)." Lenin 20. kötet. A nacionalizmus nagyon veszélyes fegyver a jelenben az imperialista reakció kezében, a társadalmi haladás­sal szemben folytatott ideológiai harcban, mert a szo­cialista országokat igyekszik egymással szembe állítani, elsősorban is a Szovjetunióval szembe. Soha eddig nem volt annyira érvényes Leninnek az a tézise, mint most, hogy „A burzsoázia és más kis­polgári megalkuvó pártok, melyek támogatják a bur­zsoáziával való szövetséget a munkássággal szemben, igyekeznek a különböző nemzetiségű munkásság közé elültetni a bizalmatlanság magvát, szakadást szítani a nemzetközi szövetségben és a munkásság nemzetközi testvériségében. Ha a burzsoáziának ez sikerül, a mun­kások ügye elveszett." A szocialista országok tapasztalata bizonyítja, hogy testvéri együttműködésük és egységük megegyezik minden egyes ország legfőbb nemzeti érdekeivel, mert minden egyes szocialista ország legfőbb nemzeti érdeke védelmezi a szocialista rendszer vívmányait, fejleszteni és erősíteni a szocializmust és haladni tovább a szo­cialista úton. A szocialista országok nemzeti érdekei a szocialista rendszer fejlesztésében és megerősítésében öltenek testet. Az internacionalizmus alapelveiről való lemondás az osztálypozícióról való lemondást, a szocializmus és a forradalom legszentebb érdekeiről való lemondást jelenti. A revizionisták közvetlen segítséget nyújtanak az imperializmusnak a proletár nemzetköziség alapelvei ellen végzett tevékenységükkel. A proletár nemzetközi­ség eszméi a nemzetközi munkásmozgalom gyakorlatá­val együtt fejlődnek. A mostani feltételek közepette a proletár nemzetköziség elvei nemcsak a különböző országok kommunista pártjai és munkásosztálya közötti kapcsolatokra vonatkoznak, de a szocialista országok közötti államközi kapcsolatokra is. Tekintettel ezen országok szociális és gazdasági rendszerére, tekintette] közös érdekeikre, célkitűzéseikre, közös ideológiájára, ezen országok kölcsönös viszonyának elvei nem lehet­nek mások mint a proletár nemzetköziség alapelvei. A revizionizmus és opportunizmus különféle szín­árnyalatai elleni harcban nagy jelentősége van az elméleti kérdésekben a következetes állásfoglalásnak, a marxizmus—leninizmus tisztasága védelmének. A re­vizionisták a burzsoá ideológusokkal kéz a kézben har­colnak a marxizmus—leninizmus elmélete ellen. Igye­keznek csökkenteni a leninizmus feladatát és szerepét, tagadják a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tapasztalatának nemzetközi jelentőségét. Támadják Lenint, a lenini gondolkodást és mindazt, amit az általa megalkotott elmélet jelent a forrradalmi munkásosztály számára. A revizionizmus és opportunizmus elleni következe­tes harc az elméletben és a gyakorlatban volt és marad a szocialista világ és a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom újabb sikereinek a feltétele. PÉK VENDEL hét; A Csehszlovákiai Magyarok Társadalmi és Kulturális Szövetségének hetilapja. — Főszerkesztő Major Ágoston. — Szerkesztőség: Bratislava, Obchodná u. 7. — Postafiók C 398. — Telefon: főszerkesztő 341-34, főszerkesztő-helyettes: 328-64, szerkesztőség: 328-65. — Terjeszti a Posta Hirlapszolgálata. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesítő. — Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Üstredná expedicia tlaée, Bratislava, Gottwaldovo nám. 48/VII. — Nyomja a vychodoslovenské tlaőiarne, n. p., KoSice. - Előfizetési díj negyed évre 39,- Kős, fél évre 78,- Kős, egész évre 156,- Kis. — Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Címlapunkon P. Havran, a 24. oldalon I. Grossmann felvétele

Next

/
Thumbnails
Contents