A Hét 1971/1 (16. évfolyam, 1-26. szám)

1971-04-02 / 13. szám

Mit tudunk a hónapokról? ÁPRILIS Az ősi naptár e második hónapjáról Ovidius így ir: „Azt mondják, a tavasz mindent kinyit, elfut a zord tél, Föld anya szülni akar s újra kitárja ölét. Április — úgy vélik — kinyitó, mert hát kikelet van, s drága Venus veti rá, mert övé, a kezét." (Gaál László fordítása) Kinyitni, kitárni latinul: aperire. Ebből az igéből származik az április szó. A természet viruló, elpusztítha­tatlan erejének jelképeként Vénusz­nak, a szerelem és szépség istenasz­szonyának szentelték. A hónap első napján a nők fényes körmenettel ün­nepelték az istennőt. Tőle várták a boldog családi élet alapját, a szépség és a szerelem áldását. Hitük szerint Vénusz varázserejének az istenek, az emberek és az egész természet alá van vetve, még a bölcsek is elvesztik közelében józanságukat. Minden áprilisi vallási ünnepség valamiféle kapcsolatban van a föld­müveléssel. A rómaiak ekkor ünne­pelték Cerest, a földművelés és a ga­bona istenasszonyát, „cereáliákat" tartottak tiszteletére. Ceres, a görö­göknél Déméter, már a legrégibb mí­toszokban is szerepel. Szelíd, áldást­hozó, mint maga az anyaföld. Szent állatai: a bika, a sertés, a tehén; szent növényei: a búzakalász, a gyü­mölcsfa és a mák. Tavasztól őszig sokszor ünnepelték: aratás előtt kér­ték Ceres áldását, aratás után pedig Ceresnek áldozták a termés zsengéit. A búzaszentelés szokása ezt a régi hagyományát őrzi. A régi magyar kalendáriumok ápri­list Szent György havának mondták, sárkányölő Szent György napjáról. Szent György napja a pásztoroknál a „jeles" napok közé számított, mert ekkor kezdődött a tavaszi kihajtás. A régi századokban, amikor a jószágot még egész éven át a szabadban tar­tották (ridegtartás), a bojtárokat és számadókat „szentgyörgynaptól szent­györgynapig" fogadták fel a gazdák. Szokásban volt, hogy a szolgálat, a hivatalbalépés, a bérletek határide­jéül Szent György napját jelölték meg. Az április elején szokásos bolondjára­tás eredetű, régi európai népszokás. A hónap csalfa, kiszámíthatatlan, bolon­dos időjárása is hozzájárulhatott ki­alakításához. Már a kelták is vidám tavaszi ünnepet tartottak április else­jén, Franciaországban pedig egészen a XVI. századig gyakori volt, hogy április 1-vel kezdődött az év. Április hónap.< állatövi jegye a Bika. A görög mitológid' szerint Europé fö­níciai királylány nagyon megtetszett Zeusznak, aki hófehér bikává válto­zott, és így közeledett hozzá. Európát megnyerte a bika szelídsége, megsi­mogatta, hátára ült, mire az átúszott vele a tengeren és Kréta szigetére vitte. A bika ott daliás ifjúvá válto­zott. Ebből a szerelemből származtak a sziget legendás királyai. Franklin előadása a párizsi Akadémia Villamossági Intézetében Houdon világhírű szobra Benjamin Franklinról Az első villámhárító története Az az „egyszerű mód" sehogy sem akart megszületni. Franklin már hó­napok óta egy helyben topogott, és türelmetlenül leste, mikor szerelik fel végre a philadelphiai Krisztus-temp­lom épülő tornyára az ő csodálatos villámfogóját, a csipkézett, hegyes vascsúcsot. Lentről nézve a torony kőművesei szorgoskodó bogaraknak látszottak, de a munka is oly lassan haladt, mintha valóban bogárkák építenék a torony kupoláját. Meg aztán az sem mondha­tó bizonyosnak, csakugyan felnyúlik-e majd a felhőkbe az a hegyes vas­csúcs. A felhőkbe nyúló torony pusz­tán költői kép, de más a tudomány költészete és más a poétáké. Franklin haragos volt a késedelmek meg saját kétségei miatt is. Collinson most azt fogja hinni, hogy ok nélkül hetvenkedett. És talán a születésnapi vacsora vendégei szintén kinevetik már magukban. Mint minden reggel, Franklin ezen a napon is egy jókora fadézsában fürdött, de úgy elgondolkodott a víz­ben, mintha az íróasztal mellett ül­dögélne. Visszaemlékezett a régi be­szélgetésre ... Hogy csodálkoztak ba­rátai, mikor ő bejelentette, hogy ezen­túl egy játékkal akar foglalkozni. „Játékkal?" ... — csengett . a fülébe újra Brockden könyvtáros ámulattal teli kérdése. Aztán a többiek évődő, csodálkozó érdeklődése: „Ugyan már, hogy hívják azt a játékot?" Játék? Hohó! Itt van a megoldás! Elégedett mosollyal tápászkodott ki­felé a dézsából. Magára dobott egy köpenyt, megrázta a kis ezüstharan­got, és odaszólt a besiető néger inas­nak: — Hívd ide Franklinné asszonyt. Míg a feleségére várt, Franklin így csillapította saját lelkesedését: „No, te híres philadelphiai Archimédeszi Ha már te is kitaláltál valami okosat a fürdőkádban, azért ne rohanj rög­tön az utcára és ne kürtöld világgá,

Next

/
Thumbnails
Contents