A Hét 1971/1 (16. évfolyam, 1-26. szám)

1971-03-26 / 12. szám

élén Dunaszerdahelyre vonultak, ahol aztán szétkergették őket a csendőrök. Somorján 1938-ban a kommunista párt és a szociáldemokrata párt, közösen a fasizmus elleni összefogás Jegyében ünnepelte meg május elsejét. A tömegeket a kommunista párt népgyűléseken tájékoztatta a gazdasági válság utáni politikai helyzetről. Nagymegyeren Viliam Síroké tartott beszámolót a főtéren. A nagymegyeri kommunisták 1933. december 24-re is terveztek egy nagyszabású gyűlést, de a hatóságok ezt nem engedélyezték. A kommunisták határozott burzsoáellenes propagandával válaszoltak, december 28-ra virradóra feltűntek a tiltakozó jelszavak és röpiratok Csllizradványon is. A hivatalok Szóméi Pál csllizradványl kommunista ellen, aki a megyeri akció szervezésében is részt vett, büntető eljárást Indítottak. Dunaszerdahelyen ebben az Időszakban három nagyszabású népgyűlés megtartását jelentették be a hatóságoknak a kommunisták. Az elsőt 1935. június 30-án a parlamenti választások után akarták megtartani a választások eredményeinek és a képviselők teendőinek ismertetése céliából. Mondok Gábor és S társa 1936. május 24-re békemanifesztációt tervezett. 1937. március 14-én Vlda István és társai szerveztek népgyűlést a „Szakszervezeti egység, az antifasiszták feladatai, Csehszlovákia kül- és belpolitikai helyzete" programmal. A járási hatóságok a közrend és a nyugalom megőrzésére hivatkozva egvetlen összejövetelt sem engedélyeztek. A kommunista képviselők a községi tanácsok és a képviselőtestületek ülésein többször állást foglaltak a fasizmus ellen. Dunaszerdahelyen 1937. június 2-án Mondok Gábort erőszakkal távolították el az ülésteremből, mert szembeszállt a testület elnökével, aki nem engedélyezte a kommunisták fasisztaellenes véleménynyilvánítását. Mondok Gábort a kerületi bíróság 14 napi elzárásra ítélte. 1938 októberében betiltják a kommunista párt járási és alapszervezeteit. Ekkor kezdődik a teljes illegalitás korszaka. A magyar belügyminiszter 1938. október 9-én kelt rendeletével betiltotta a kommunista szervezetek működését, elrendelte ingóságaik elkobzását és azt, hogy a párt vezetőinél házkutatást kell tartani. A dunaszerdahelyi járásbíróság 1938. XI. 3-ón kelt jegyzőkönyve szerint a kommunista alapszervezetek adminisztratív anyagait megsemmisítették, mivel nem tartalmaztak fontos adatokat. A legértékesebb dokumentumokat tehát a csendőrök nem találták meg a házkutatások során. A távozó csehszlovák hivatalok viszont szándékosan hátra hagyták a kommunisták névsorát, hogy megkönnyítsék a magyar hatóságok tisztogató akcióit. Dunaszerdahelyen Mondok Gábornál, a helyi szervezet elnökénél több mint 300 brosúrát találtak, továbbá Mondok Gábor, pártunk régi harcosa Bugár Titus, pártunk régi harcosa a Vllágszemle c. folyóirat számait és pórtigazolványát, Rácz Andrásnál, a szervezet pénztárosánál nagyobb mennyiségű Munkás c. újságot, a Vörös szakszervezetek alapszabályait stb. Nagyabonyban Fleischmann Kálmánnál és Hamar Vendelnél eredménytelen volt a házkutatás, de Orbán Györgynél megtalálták a pártszervezet bélyegzőjét. Csémi Károly, pártunk régi harcosa unokájával Néppel a népért A népfront politika jegyében A kommunisták járásunkban — mint mindenütt az országban — élénken reagáltak a Komintern 1935-ös VII. moszkvai kongresszusára, ill. a CSKP 1936-os VII. kongresszusára. Az itt elfogadott határozatok szellemében harcoltak a fasizmus ellen, helyi viszonyok között pedig a dolgozók életkörülményeinek megjavításáért. 1934-ben Vásárúton a kommunisták irányítása alatt sztrájkba léptek a földmunkások Popper József birtokán. Béremelési követeléseiknek a munkaadó ugyan eleget tett, de Csomor Ignácot, a helyi szervezet elnökét izgatásért két napi elzárásra ítélték. 1937-ben ugyanitt folyt le hasonló jellegű sztrájk, melynek megszervezésében Árvay József is részt vett, akit abban az évben a CSKP érsekújvári területi vezetőségének ülésén a komáromi, dunaszerdahelyi és somorjai járásban a munkásmozgalom irányításával, 111. az akciók szervezésével és összehangolásával bíztak meg. 1934. januárjában Somorján Füle Lajos somorjai és Győri Péter béregyszászi kommunisták szerveztek béremelési sztrájkot az erdőmunkások között, ez azonban az egység hiánya és az állandó csendőrfelügyelet következtében sikertelen volt. 1936 májusában Nyárasdon Doórák János vezetésével léptek sztrájkba a földmunkások. A három napig tartó bérkövetelést Popper földbirtokos Ismét kénytelen volt teljesíteni, mert a sztrájkot sem a csendőrök, sem pedig a nádszegi sztrájktörők segítségével nem sikerült letörni. így a férfiak 12 korona, a nők 10 korona napszámot kaptak, később azonban a férfiak is kénytelenek voltak a 10 koronás napi bért elfogadni, mert Popper az olcsóbb, női munkaerőt kezdte alkalmazni mindenféle munkára. 1936-ban Bősön, Schreiber bérlőnél is sztrájkoltak a szezonmunkások, 10 filléres béremelést követelve. Ugyanebben az évben a Jeszenszky testvérek kezén levő Jánostelken szervezett Arvay József és Doórák János általános arató sztrájkot a természetbeni juttatások (liszt, szalonna, tej) és a szegődményes bérek évről-évre történő csökkentése miatt. Doórák Jánost letartóztatták, s csak a sztrájk befejeztével engedték szabadon. A sztrájk sikerrel zárult, de Doórák a következő évben nem kapott munkát! 1937-ben Sárkánypusztán 75 arató szakította meg a cséplés! munkát. 100 q kicsépelt gabona után 350 korona pénzjuttatást követeltek, de a szociáldemokraták helytelen magatartása miatt az akció csak részben volt sikeres. 1937-ben Dunaszerdahelyen Kordik István és Viberal Gyula magánvállalkozóknál az építőmunkások még egy ma is élő harcos kommunista, Bugár Titusz vezetésével folytattak sikeres sztrájkot. Az 1933—38-as Időszak legnagyobb mezőgazdasági jellegű megmozdulássorozata 1936. május 5-én és 6-án kezdődött az alistáli, vásárúti és bősi csendőrkörzethez tartozó falvakban, majorokban összesen 41 helyen, kb. 550 munkás részvételével. Az alistáli körzetben, Padányban és Petény-pusztán május 5-én délben a 30 szerződéses cseléden kívül kb. 120 ember, Karáb-majorban és Bögellőn május 6-án húszan (később 60) léptek sztrájkba. 12 órás munkanap mellett a 7—8 koronás napszám helyett 1,20 koronás órabért követeltek, a munkaadó ellenben 72 koronát ígért 100 négyszögöl répa megkapólásáért. A dolgozók bizalmija az alistáli Bartalos József volt. A bősi körzetben is május 6-án kezdődött a sztrájk. Vórkonyban 120, később 145 (közöttük 25 nagymácsédi), Bősön és Feketemajorban 160— 170 ember szüntette be a munkát, követelve, hogy a munkaadó a 6,50—8 koronás napszámot 12—15 koronára, a 100 folyóöl hosszú répasor megkapólásáért fizetett 1,10 korona (idegeneknek 0,90 korona) akkordbér és természetbeni juttatás (1 1 tej, 12 dkg szalonna, 1 kg kenyér) helyett a férfiaknak 1,30, a nőknek 1,20 koronát fizessen. Vásárúton és Nyárasdon május 5-én kb. 130 munkás sztrájkolt; 120 folytatta a munkát az 50 főnyi cselédséggel együtt. Május 6-án további 230, május 7-én pedig 50 felsővémosi mezőgazdasági dolgozó csatlakozott a sztrájkhoz 1,30 korona órabért követeltek az 5—19 órás munkaidőre, de Popper bérlő csak 10 korona napi bért volt hajlandó fizetni. A kommunista párt által irányított politikai jellegű megmozdulások egyik legjelentősebb feladata a május elsejék megünneplése volt többször a tilalom ellenére is. Egy ilyen 1935-ös, rendeleti úton betiltott felvonulás miatt a vásárúti pártszervezet vezető tagjait, Csomor Ignácot 35, Matlc Jánost és Tóth Istvánt 30 napi elzárásra ítélték, mert kb. 70—80 dolgozó Dunaszerdahely új szolgáltatási háza