A Hét 1971/1 (16. évfolyam, 1-26. szám)

1971-03-26 / 12. szám

,Sejtgyűlés Csallóközben", Prohászka István festménye gi uradalomból állami gazdaság lett. Vezetését Janda Ferencre bízták. A gazdaság vezetését 1952-ben Strpka Pál vette át, 1955-től pedig Fekete Jó­zsef vezeti az állami gazdaságot. Ha­talmas sertéshizlaldát rendeztek be s rövidesen messzi vidéken ismertté tet­ték városunk nevét. Kitűnő eredmé­nyeikért az Állami Gazdaság dolgozói kitüntetésben részesültek. 1966-ban Nagy Sándor Munka Érdemrendet kapott, további nyolc dolgozó minisz­teri kitüntetésben részesült, 15 dolgo­zó pedig kerületi kitüntetést kapott. Az építkezések sem várattak ma­gukra. A város főterét parkosították, a düledező, régi épületek helyére mo­dern impozáns épületek kerültek. A város szélén gép- és traktorállomás létesült; Itt 275 dolgozó talált mun­kaalkalmat. Megalakult a közületi vállalat Is; a cipészüzem a régi bőr­munkásokból verbuválódott, így gaz­dag múltra tekinthet vissza. A járási építőipari vállalat egyelőre kisebb kapacitással dolgozik. Az 1949—59-es években mégis sok dolgozó Bratisla­vában, sőt Csehországban keresett munkát. A hatvanas években javult a helyzet. Megkezdte a termelést a betonelem-gyár, ez a helyben kiter­melt kavicsot dolgozza fel s egy kor­szerű tejüzem. Az 1960-as területi átszervezés foly­tán a nagymegyeri járás egy részét a dunaszerdahelyi, másik részét a ko­máromi járáshoz csatolták — ezzel a város fejlődése egy Időre lelassult. A hivatalokat átköltöztették az új járási székhelyre, Dunaszerdahelyre. A já­rási hivatal megszűntével a hivatalno­ki lakások feleslegessé váltak, kiürül­tek, így a már égetővé váló lakáskér­dés egy időre megoldódott. A jnb épületében mezőgazdasági technikum nyílt. Az iskola 1965-ig állt fenn. Az 1965-ös év emlékezetes lesz a csallóközi emberek életében. A sok esőzés folytán tavasztól kezdve igen magas volt a Duna vízállása. Ehhez járult még a hirtelen hóolvadás az Alpokban. A tavasz óta átázott töltés meglazult és 1965. június 16-án Kul­csodnál 70 méteres szakaszon átsza­kadt. A hatalma? víztömeg órák alatt elárasztotta Kulcsod, Csicsó, Medve. Csilizradvány községeket és közvetle­nül veszélyeztette Nagymegyert. A város minden becsületes embere be­kapcsolódott a Duna menti községek Arvai József nagy­megyeri földmun­kás február 10-én betört feiiel került a börtönbe. Család­lát pártkülönbség nélkül az egész község támogatja. A nagymegyeri új áruház Csilizradványi ház, amelyben a kom­munisták a húszas és harmincas évek­ben összejöttek mentési munkálataiba. Ugyanekkor megkezdődött a gyerekek, öregek, munkaképtelenek kitelepítése. A víz még nem érte el Nagymegyer hatá­rát, amikor már megkezdték a város körül a nyúl-gátak építését. Mire a víz a város közelébe ért, már kész volt a várost körülvevö gát alapja. Rövid 48 óra alatt sikerült felépíteni 13 kilométer hosszúságú, helyenként a 3 méter magasságot Is elérő gátat, így a város megmenekült a katasztró­fától. A gátépítésnek szinte emberfe­lettinek mondható munkájából külö­nösen a bratislavai Magasépítkezési Vállalat technikusai és gépei vették ki a részüket. Krocsány elvtárs épí­tésügyi minisztert, aki az egész vé­delmi munkát irányította, a város díszpolgárává választotta. A helyre­állítási munkák után a kormány Mun­ka Érdemrenddel tüntette ki a várost. Egy új üzemet telepített ide, a Ra­diátor* és Kazángyárat. A Ravako a régebben megszűnt gép- és traktorál­lomás helyén épült fel. Több mint 1000 embert foglalkoztat. így lassan megoldódik a város krónikus beteg­sége: a helybeli munkalehetőségek hiánya. Köt 5

Next

/
Thumbnails
Contents