A Hét 1971/1 (16. évfolyam, 1-26. szám)
1971-03-26 / 12. szám
,Sejtgyűlés Csallóközben", Prohászka István festménye gi uradalomból állami gazdaság lett. Vezetését Janda Ferencre bízták. A gazdaság vezetését 1952-ben Strpka Pál vette át, 1955-től pedig Fekete József vezeti az állami gazdaságot. Hatalmas sertéshizlaldát rendeztek be s rövidesen messzi vidéken ismertté tették városunk nevét. Kitűnő eredményeikért az Állami Gazdaság dolgozói kitüntetésben részesültek. 1966-ban Nagy Sándor Munka Érdemrendet kapott, további nyolc dolgozó miniszteri kitüntetésben részesült, 15 dolgozó pedig kerületi kitüntetést kapott. Az építkezések sem várattak magukra. A város főterét parkosították, a düledező, régi épületek helyére modern impozáns épületek kerültek. A város szélén gép- és traktorállomás létesült; Itt 275 dolgozó talált munkaalkalmat. Megalakult a közületi vállalat Is; a cipészüzem a régi bőrmunkásokból verbuválódott, így gazdag múltra tekinthet vissza. A járási építőipari vállalat egyelőre kisebb kapacitással dolgozik. Az 1949—59-es években mégis sok dolgozó Bratislavában, sőt Csehországban keresett munkát. A hatvanas években javult a helyzet. Megkezdte a termelést a betonelem-gyár, ez a helyben kitermelt kavicsot dolgozza fel s egy korszerű tejüzem. Az 1960-as területi átszervezés folytán a nagymegyeri járás egy részét a dunaszerdahelyi, másik részét a komáromi járáshoz csatolták — ezzel a város fejlődése egy Időre lelassult. A hivatalokat átköltöztették az új járási székhelyre, Dunaszerdahelyre. A járási hivatal megszűntével a hivatalnoki lakások feleslegessé váltak, kiürültek, így a már égetővé váló lakáskérdés egy időre megoldódott. A jnb épületében mezőgazdasági technikum nyílt. Az iskola 1965-ig állt fenn. Az 1965-ös év emlékezetes lesz a csallóközi emberek életében. A sok esőzés folytán tavasztól kezdve igen magas volt a Duna vízállása. Ehhez járult még a hirtelen hóolvadás az Alpokban. A tavasz óta átázott töltés meglazult és 1965. június 16-án Kulcsodnál 70 méteres szakaszon átszakadt. A hatalma? víztömeg órák alatt elárasztotta Kulcsod, Csicsó, Medve. Csilizradvány községeket és közvetlenül veszélyeztette Nagymegyert. A város minden becsületes embere bekapcsolódott a Duna menti községek Arvai József nagymegyeri földmunkás február 10-én betört feiiel került a börtönbe. Családlát pártkülönbség nélkül az egész község támogatja. A nagymegyeri új áruház Csilizradványi ház, amelyben a kommunisták a húszas és harmincas években összejöttek mentési munkálataiba. Ugyanekkor megkezdődött a gyerekek, öregek, munkaképtelenek kitelepítése. A víz még nem érte el Nagymegyer határát, amikor már megkezdték a város körül a nyúl-gátak építését. Mire a víz a város közelébe ért, már kész volt a várost körülvevö gát alapja. Rövid 48 óra alatt sikerült felépíteni 13 kilométer hosszúságú, helyenként a 3 méter magasságot Is elérő gátat, így a város megmenekült a katasztrófától. A gátépítésnek szinte emberfelettinek mondható munkájából különösen a bratislavai Magasépítkezési Vállalat technikusai és gépei vették ki a részüket. Krocsány elvtárs építésügyi minisztert, aki az egész védelmi munkát irányította, a város díszpolgárává választotta. A helyreállítási munkák után a kormány Munka Érdemrenddel tüntette ki a várost. Egy új üzemet telepített ide, a Radiátor* és Kazángyárat. A Ravako a régebben megszűnt gép- és traktorállomás helyén épült fel. Több mint 1000 embert foglalkoztat. így lassan megoldódik a város krónikus betegsége: a helybeli munkalehetőségek hiánya. Köt 5