A Hét 1971/1 (16. évfolyam, 1-26. szám)

1971-03-26 / 12. szám

1971. III. 28. MÁRCIUS V 28 Gedton H 29 Auguszta K 30 Zalán Sz 31 Árpád ÁPRILIS Cs 1 Hugá P 2 Aron Sz 3 Buda, Richárd 50 év munkásmozgalmi krónikájából 1916. március 28-tól 31-ig ülésezett a CSKP VIII. kongresszusa. Brtékelte a pártnak a nemzeti felszabadító mozgalomban játszott szerepét, valamint a népi demokratikus rendszer megszilárdítása terén elért eredményeket. Célul tűzte ki az újjáépítés befejezését, a dolgozók több fontos gazdasági és szociális követelésének teljesítését és a népi demokratikus fejlődés eredményeit rögzitö alkotmány kidolgozását. A kongresszus megszabta a szocialista forradalomba való átmenet irányvonalát. 1925. március 30-án sztrájkba léptek a béremelést követelő ostravai bányászok. A nagy arányú bérharcba — melynek élén a CSKP és a Vörös Szakszervezet állt — a bányászfeleségek ls aktívan bekapcsolódtak. A kormány terrorlntézkedéseket foganasított, betiltotta a tömeggyűléseket és elrendelte a munkásfunkclonárlusok letartóztatását. A csendőrök április 4-én Orlován a tömeg közé lőttek. A reformista szakszervezeti vezetők támogatását élvező hatóságok sztrájktörök segítségével rákényszerltették a bányászokat a munka felvételére. A több mint egy hétig tartó sztrájk leleplezte a reformisták áruló szerepét és rámutatott a munkások egységfrontja megteremtésének szükségességére. Beszélő múlt Munkásmozgalom A húszas évek A század elején járásunkban még szinte félfeudális állapotok uralkodtak. Általános jelenség volt a parasztbirtokok felaprózódottsága, a földéhség, a mezőgazdasági termelés gépesítésének hiánya, az alacsony fokú munkatermelékenység, a nyomorúságos életszínvonal, a kultúrálatlanság. 1917-től, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatására, lehetünk tanúi a földmunkások mozgalmának, mely az egész ország munkásmozgalmához hasonlóan, hol lanyhul, hol élesebb formát ölt, de nem szűnik meg a felszabadulásig. Az Itteni agrárproletariátus és elszegényedett parasztság helyzetén a masaryki és a Horthy-féle földreform lényegében nem változtatott. A munkásság a szociáldemokrata, majd a kommunista párt vezetésével jobb életkörülményekért harcol. Vágyainak teljesülését azonban csak a Vörös Hadsereggel érkező felszabadulás hozza meg. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatására járásunkban is fellendült a munkásmozgalom. Az ipari gócpontoktól távol eső vidékeken most nyílik a dolgozó tömegeknek alkalom arra, hogy politikai pártban tömörüljenek. A munkásmozgalom fellendítésében fontos szerep jut a forradalmi szellemmel áthatott, a háborúból hazatért munkásoknak. A szociáldemokrata párt első szervezetei járásunkban 1918-ban alakultak meg Somorján (Samorín), Nagymegyeren (Calovo), Nagyabonyban (Veiké Blahovo). 1920-ban újabb szervezetekkel gyarapodott járásunk. Ekkor került sor a várkonyl (Vrakúft) alapszervezet és az eperjesi alapszervezet megalapítására. A párt megszervezői földmunkások, és az orosz fogságból hazatért, új szellemmel áthatott munkások voltak. Mikor a Magyar Tanácsköztársaság léte forgott kockán, járásunkból is sokan siettek a fehér terroristák és az intervenciós csapatok ellen harcoló magyar nép segítségére. Nagyabonyban néhányan befogták a nagygazdák lovait és kocsiháton indultak Magyarországra. Kisbodaknál (Bodíky) mentek át a határon. Járásunkból több elvtárs részt vett a forradalmi harcokban: Varga János (Bős-Gabéikovo), Sáfár Sándor, Csóka István, Kántor Béla és János, Tóth Lajos (Pozsonyeperjes-Jahodná), Fleischman Kálmán (Nagyabony) és sokan mások. A Magyar és a Szlovák Tanácsköztársaság bukása után hazatértek falujukba, ahol állandó rendőri felügyelet alatt voltak. Az 1920-as év a munkásmozgalom szempontjából gazdagnak számít nemcsak országos, hanem járási méretben is. A háború után az egész országot átfogó munkásmegmozdulás tőrt ki. A forradalmi eszméktől áthatott nagyabonyi földnélküliek és kevés földdel rendelkező mezőgazdasági dolgozók feloszlatták maguk között Nagy Lászlóné 360 holdas birtokát. Ezt a dűlőt ma is Vörös Tagnak nevezik. Jelentősebb bérsztrájkok Vásárúton (Trhová Hradská), Nyárasdon (Topolníky) és Nyáradon (Topolovec) voltak. A sztrájk irányításában Nagy Gyula is részt vett, aki abban az időben szakszervezeti funkcionárius volt. A sztrájkot Fakópusztán, Dunatőkésen (Trnávka), Alsónyáradon, Egyház- és Királyfiakarcsán (Kostolná és Královiéova Kraéany), Kisszigeten Kliman Sándor szervezte. Járásunkban az 1920-as sztrájk nem járt komoly sikerrel, mivel a csendőrök keményen felléptek ellene. A járás munkásságának politikai mozgalmai. A CSKP megalakulása Mivel a szociáldemokrata párt nem harcolt következetesen a munkásság érdekelért, a tagság egy részének bizalma megingott a párt iránt. A párt vezetősége és a kevésbé felvilágosult tagság 1920. május 1-én Dunaszerdahelyen még a szociáldemokrata párt vezetése alatt tüntet, de a tagság másik része már a III. Internacionálét élteti. 1921. május elsején a járás földmunkásai tömegestől jönnek be Dunaszerdahelyre. Néhány csoport élén vörös zászló leng. A csendőrök a város szélén igyekeznek szétkergetni a pozsony-eperjesi csoportot. Az államhatalmi szervek ébersége mellett is nagy tömeg vett részt a felvonuláson. Fontos szerepet játszanak járásunkban a népgyűlések, melyeken fényt derítenek a szociáldemokrata párt jobb szárnyának áruló politikájára. A népgyűlések legkiemelkedőbb szervezői, irányítói és szónokai Mező István, Major István, Gogár Ervin, Nagy Gyula és Viliam SirokY voltak. Nagy szerepük volt Csehszlovákia Kommunista Pártja alapszervezeteinek létrehozásában járásunk területén. A CSKP a szociáldemokrata párt balszárnyából alakult meg. A szociáldemokrata párt vezetői és a tagság egy része olyan politikát folytat, mely a dolgozók érdekeivel nem egyeztethető össze, a burzsoázia malmára hajtja a vizet. A tagság jelentékeny része átlát a szitán és a párton belül baloldali csoportok létrehozására törekszik. Ez azonban csak félmegoldás. Szükséges létrehozni az önálló forradalmi munkáspártot, amely szervezetten, kitartóan és megalkuvás nélkül harcol a munkásosztály érdekeiért. 1921. május 14—16-án megalakult Prágában Csehszlovákia Kommunista Pártja. Az őszi egyesítő kongresszus után ez a párt lett az ország valamennyi dolgozójának útmutatója, vezetője. Járásunk forradalmi csoportjai érzékenyen és azonnal reagálnak a munkásmozgalomban előállt új helyzetre. Több helységben, Nagyabonyban, Nagymegyeren, Várkonyon, Vásárúton, Bősön, Dunaszerdahelyen és Nyárasdon még ez évben megalakultak a CSKP alapszervezetei. A CSKP megalakulása után járásunkban a munkásmozgalom élén a kommunistákat találjuk. Élére állnak dolgozóinknak a kollektív szerződések megkötésének idején. Segítségükre voltak abban is, hogy a munkahivatal által kiadott bérrendelkezéseket a munkaadókkal betartassák. Sok munkaadó ugyanis, ha módja volt rá, önkényesen megszegte a hivatalos rendeleteket. A párt tevékenységének fontos része volt a dolgozók forradalmi öntudatra való nevelése. Ezt a célt szolgálta a Karcsán létesített illegális pártiskola, ahol dr. Sebestyén, a somorjai polgári iskola igazgatója, dr. Gellért újságíró, és Ajtai, a Budapestről emigrált tanár, a bratlslavai párttitkárság dolgozója vettek részt. A kommunista párt népgyűlésein bírálták a hivatalos szervek embertelen eljárását a dolgozókkal szemben. Viliam Sirok? 1921-ben, a gútori (Hamuliakovo) népgyűlésen, a jelenlevőket az összetartásra, a burzsoázia elleni harcra ösztönzi. A párt az ifjúságról sem feledkezett meg. 1921-ben Tejfalun (Mlieéno) megalakult a csehszlovákiai Komszomol helyi szervezete. Szervezője Gogár Ervin volt, elnökévé Cséfalvay Jánost választották. t-ioL, A Csehszlovákiai Magyarok Társadalmi és Kulturális Szövetségének hetilapja. - Főszerkesztő Major Ágoston. - Szerkesztőség: Bratislava, Obchodná u. 7. - Postafiók C 398. - Telefon: főszerkesztő 341-34, főszerkesztő-helyettes: 328-64, szerkesztőség: 328-65. - Terjeszti a Posta Hírlapszolgálata. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesítő. - Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS - Üstredná expedícia tlaie, Bratislava, Gottwaldovo nám. 48/VII. - Nyomja a V^chodoslovenské tlaéiarne, n. p., KoSice. - Előfizetési dij negyed évre 39,- Kis, fél évre 78,- Kis, egész évre 156,- Kés. - Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza Címlapunkon vámosfalusi fiatalok, Prandl Sándor, 24. oldalon P. Havran felvétele