A Hét 1971/1 (16. évfolyam, 1-26. szám)

1971-03-12 / 10. szám

Névadó ünnepség Negyeden A negyed! szlovák és magyar tannyelvű Iskola ta­nulói gyűjtést szerveztek a harcoló vietnami nép megsegítésére. A galántai járásba ellátogató viet­nami küldöttség a mi iskolánkra Is eljött megkö­szönni az erkölcsi és anyagi támogatást. Ebből az alkalomból iskolánk felvette „A Cseh­szlovák-Vietnami Barátság Iskolája" nevet. Pionírjaink virággal, szép kézimunkákkal és szín­vonalas kultúrműsorral kedveskedtek becses vendé­geinknek. Az ünnepély befejezése után baráti be­szélgetést folytattunk a küldöttekkel. Községünk lakossága meleg baráti tapssal fo­gadta és búcsúztatta kedves vendégeinket. SZABÓ ANDORNÉ A vietnami küldöttség fogadása A szereplök egy csoportja jobb lehetőségeket! Falvaink kulturális életében nagy szerepük van a tánc- illetve színjátszó csoportoknak. A fiatalok igyekeznek kihasználni a hosszú téli estéket, egyre újabb műsorokat tanulnak be, hogy szórakoztassák a falu dolgozó népét. Vi­szont az, hogy egy tánc- vagy színjátszó csoport jól működjék nemcsak magán a csoporton mú­lik. Különféle nehézségekkel kell megküzdeniök. Sajnos az őrsújfalusi (Novy Stráí) fiatalokat sem kerülik ki az efféle problémák és nehézsé­gek. E falu színjátszó csoportja a múlt évben szép sikereket ért el, nemcsak otthon, hanem a járás különböző falvaiban is. A faluban min­dig nagy érdeklődés volt az ilyen szórakozás és szórakoztatás iránt. Viszont ma már egyre csök-A Csemadok garamlöki (Lok) szervezete a közelmúltban rendkívül sikeres nóta- és nép­dalestet rendezett. Mintegy huszonöt énekes lé­pett fel és több mint három órán keresztül szórakoztatta a lelkes közönséget. A kultúrház zsúfolásig megtelt. Négyszázhat­van tagú közönség szűnni nem akaró vastapssal Jutalmazta a szebbnél szebb énekszámokat. Nagy sikert arattak a gyönyörű garammenti népvise­letbe öltözött énekesek: Bottka Matild, Mike Gyuláné és Császár Andrásné. A népviselet fel­újítása szenzációszámba ment. A műsort Maczák Sándor iskolaigazgató ve­zette, és szellemes összekötő szöveggel tette vál­tozatossá. Nevezett több mint húsz éve foglalkozik községünkben kulturális-népnevelő munkával. Lelkes, odaadó és fáradságot nem ismerő mun­kájáért ezúton mondunk köszönetet. HAJZER ERNÖNÉ Két híres cimbalmos Érsekújvár (Nővé Zámky) még nemrég híres volt cigányzenészeiről, akik Európa-szerte jó ne­vet szereztek. Itt élt még az első csehszlovák köztársaság alatt, Kolompár Lajos híres prímás, a „cigánykirály" is, aki az 1018-as államfordu­lat előtt a cigányzenekarok országos versenyén két ízben is első díjat nyert. A török szultán, a német császár és az orosz cár udvara, bár­mikor nyitva állt előttük. Büszkék is voltak rá! De európai híre volt annak is, hogy az újvári vasútállomáson cigányzenével fogadták a vona­tokat. Ma már nincsenek ilyen híres zenekarjaink, de a zene iránti szeretet, a tudásvágy és a rá­termettség ma sem halt ki az egykori híres ci­gányzenészek utódaiból. Meglátogattuk Dráfi István és Döme László cimbalmosokat, akik Szlovák Népművészeti Együttes (SLUK) tagjaiként járják a világot, és jelenleg amerikai turnéjuk befejezése után ott­hon, a családjuk körében töltik a szabadságukat. Csinos fiatalasszony fogad a Törökszalasztó utca egyik bérházának lakásán. Dráfiéknál ra­gyog minden a tisztaságtól. Az egyik szobában három gyerek társasjátékot játszik. — Igen, otthon van a férjem! S máris jóképű fiatalember jön elém és udva­riasan betessékel. — Komlósi Kálmán zenetanárnál, Kolompár cigánykirály fiánál az ismert cimbalomművész­nél tanultam. Döme is ott végezte. Huszonhárom éves koromban kerültem a SLUK-hoz és tizen­hat év alatt négy kontinensen, összesen 109 or­szágban muzsikáltam az együttessel. Döme 1962-ben került ide. — Mi a legmaradandóbb élménye a sok or­száglátogatás után? — Először idegenkedve, félve mentem ki. hisz tudja, a régi cigánynegyedben nem sok jót ta­nultam! Mindenütt vannak, élnek-dolgoznak em­berek. A soknyelvűség először zűrzavart okoz, de később megszokja az ember. Legnagyobb em­lékem mégis Scheveningenhez, Hollandia e szép városához fűződik. A hollandusok roppant ven­dégszerető emberek. A legnagyobb élményben viszont Párizsban részesültünk. Az egyik leg­szebb hotelban kaptunk szállást és nem tudtunk betelni a város szépségével. — Mondjon valamit Európán kívüli utazásaik­ról. — Tavaly kint voltunk az Expo 70 alkalmával Osakában. Elképzelhetetlen óriási városok van­nak Japánban. A közlekedés fantasztikus. Éjjel talán még nagyobb a forgalom, amikor az em­berek a föld alatti kávéházakba és lokálokba mennek. Itt több Ipari városban ls megfordul­tunk. A japánok igen értelmes és képzett embe­rek, különösen a technikai haladás terén járnak elöl. Nagy élményem volt Pekingben is, Kínában tett látogatásunk alkalmából. A sok látványos­ság között nagyon érdekes volt az ősi stílusban épült császárváros, Peking egyik legszebb elkü­lönített negyede, ahová közönséges halandó az­előtt nem léphetett be. Most üdülőhely. Innen Wuhan ipari nagyvárosba utaztunk, melyet a Jangce folyam határol. A kínai vasutak igen rendezettek és tiszták. A kínai ételek ízletesek, csak a pálcikákkal való evést nem tudtuk meg­tanulni. Végül a montreali fellépésünket említem meg. Rendkívüli élmény volt. Montreal repülőtere

Next

/
Thumbnails
Contents