A Hét 1971/1 (16. évfolyam, 1-26. szám)

1971-03-05 / 9. szám

1971. iii. 7. MÁRCIUS V 7 Tamás H 8 Zoltán k 9 Franciska Sz 10 Ildikó Cs 11 Szilárd P 12 Gergely Sz 13 Krisztián munkásmozgalmi krónikájából 1947. március 5-én a CSKP vezetésével sztrájkba lépett a varnsdorfi munkásság, hogy megakadályozza a kisajátított textilipari üzemek újbóli magántulajdonba vételét. A járás kereteit túllépő, országos jelentőségű megmozdulás nyílt figyelmeztetés volt a reakció számára. xxx 1921. március 6-án zajlott le a Csehszlovák Szociáldemokrata Munkáspárt (baloldal) konferenciája, mely fellépett a nacionalista hangulatot kihasználó centristák ellen, A résztvevők egységes, internacionalista párt létrehozását követelték. A konferencia a kommunista párt alakuló kongresszusának márciusra kitűzött időpontját a zökkenőmentes előkészítés érdekében májusra halasztotta. A tanácskozásnak jelentős szere-I pe volt a baloldal átmeneti eszmei el( bizonytalanodásának leküzdésében. i xxx 1930. március 6-án a CSKP első ízben szervezte meg a Munkanélküliek Nemzetközi Napját, melynek rendszeresítését a kommunista pártok és forradalmi szakszervezetek düsseldorfi értekezlete határozta el. xxx 1931. március 7 és 11 között ülésezett a CSKP VI. kongresszusa, mely jóváhagyta a pártnak a gazdasági válság —— ..„ . ., Időszakára szóló program;„, ,'„, ját. A kongresszus „a válságból kivezető proletár útért" jelszó kitűzésével fő feladatként a tömegek mindennapi gazdasági és politikai érdekeiért folytatott harcot irányozta elő. A küldöttek érdeklődésének középpontjában a párt szövetségi politikájának kidolgozása, a munkásság és parasztság összefogása, valamint a nemzeti elnyomás elleni harc Irányvonalának kialakítása állt. uumumim, , zafi a proli komu i rolniéi bojovat' Meghitt szokássá vált már, hogy ezen a napon öszszejönnek az emberek a munkahelyeken, az üzemi klubok, éttermek, mozik és Irodahelyiségek megtelnek férfiakkal, ünneplő nőkkel. Az üzemvezetők, munkatársak gratulálnak az asszonyoknak az elvégzett jó munkához, elbeszélgetnek azokról a problémákról, amelyek fékezik a nők munkáját, társadalmi érvényesülésüket. Jóleső érzéssel vonulnak haza ezen a napon az asszonyok, mert érzik a figyelmességet, a munkájukért járó tiszteletet. Nem árt ma sem hangoztatnunk, hogy 1910 márciusában, amikor a Szocialista Nőszövetség Nemzetközi Kongresszusán Koppenhágában elhatározták, hogy március 8-át a nők napjává kiáltják ki, ezt azzal a céllal tették, hogy ez a nap szimbóluma lesz a nők politikai, gazdasági és kulturális felemelkedéséért, az egyenjogúságért és általános választójogért folytatott harcának. Szlovákiában az első nőnapi ünnepségek 1914. március 8-án zajlottak le. A bratislavai manifesztáclón határozat született, amelyben a nők elismerik a politikai szervezkedés szükségességét, általános, egyenlő és titkos választójogot követelnek. A további években a munkásosztály megmozdulásai keretében folytatják a nők harcokat a kenyérért, munkát, földet és politikai jogokat követelnek. Részt vesznek a csehszlovák állam megalakulásának harcában, Csehszlovákia Kommunista Pártjának megalakításában, munkájában, 1938-ban tiltakoznak a fasizmus és a háború veszélye ellen, tiltakoznak Csehszlovákia feldarabolása ellen. A dolgozó anyák, a proletár asszonyok és értelmes nők férjeik oldalán részt vesznek az ellenállási mozgalomban, összekötő szerepet töltenek be, hírt visznek egyik szervezetből a másikba, menedéket nyújtanak az üldözött forradalmároknak, élelmet, ruhát csempésznek be a börtönökbe az ott sínylődő munkások részére, gyűjtőakciót rendeznek az ázsiai éhező gyermekeknek, a snanyol forradalmárok és az afrikai nők megsegítésére. Fegyverrel a kézben védik a szovjet nők hazájukat, a szlovák asszonyok a német fasiszták ellen harcolnak a hegyekben, a partizánok soraiban. Sok szenvedés és még több harc kellett ahhoz, míg a nők megélték azt, hogy a felszabadulás után 1945-ben a kassai (Koélce) kormányprogram magába foglalta a nők egyenjogúságát. A februári győzelem után a kommunista Gottwald-kormány május 9-1 alkotmánya törvénybe iktatta a családról, a gyermekről és a nőkről való gondoskodást. Az alkotmány értelmében megszületik az új családi törvény, mely kimondja, hogy a nőnek a családban olyan jogai vannak, mint a férfinak. Azóta sok mindent kaptak a dolgozó nők, az asszonyok. Óvódák széles hálózatát hoztuk létre, mely megkönnyíti az anya gondját a gyermeknevelésben. Kibővült a szülési szabadság. Mosodák, tisztítók, üzemi konyhák épültek, melyek felszabadítják az asszonyokat a robottól, a nehéz házi munkától. A kormány Március »1»! 8 ««« szociális Intézkedései felmérhetetlen lelki és fizikai terhet vettek le az anyák válláról. Az ingyenes gyógykezelés biztosítja az anyának, hogy bármikor orvoshoz fordulhat beteg gyermekével, saját bajával. És nem kell rettegnie, hogy rögvest meghal, aki megbetegszik a családban. Mert ott az orvos, aki segít a betegség gyógyításában. Milyen egyszerű ma fájó fejjel, lyukas foggal vagy reumás testtel orvoshoz menni, nem kell az anyának attól félni, hogy az orvos pénz hiányában elutasítja. A gyógykezelés Ingyenes mindenki számára. Attól sem kell rettegni, hogy ha a dolgozó nó megöregszik, mi lesz vele, miből él meg. Az állam megfelelő nyugdijat biztosít öreg korára. Amiért a nők évszázadokon át harcoltak, a választójogot és a munkához való jogot a szocializmus biztosította igazán a számukra. A produktív életkorban levő nők hetven százaléka van ma munkaviszonyban Csehszlovákiában. A választójog alapján a nők választhatják képviselőjüket s ők is megválaszthatók vezető funkciókba, állami tisztségekbe. Nem sok ez, de nem is kevés. Nem kevés, ha a múlthoz hasonlítjuk a nők életét. Am a nemzetközi nőnap arra is kötelez, hogy világviszonylatban szemléljük a nők helyzetét. Sajnos még ma is találkozunk olyan helyekkel, ahol szolgasorsban, jogtalanul élnek és dolgoznak a nők. A világ különböző tájain ma ls véres háborúk dúlnak, s az anyák rettegnek, siratják a csatatéren elhunyt fiukat, férjüket. Nem egy államban a nők még ma ls húzzák az igát, kiszolgáltatva a férfiak kényekedvének, olcsón adják bőrüket egykét fillérért, hogy valamiből megélhessenek. Az olyan államokban is, ahol az emberi jogokról szónokolnak a kormányfők és szabadságról prédikálnak a papok, választójog nélkül élnek a nők, kizárva az élet közős asztalától. Csodák csodája, hogy a világ egyik leggazdagabb államában, Svájcban, száz évig kellett harcolnlok a nőknek, mig végre ez év elején kapták csak meg az általános választói jogot. Ma, amikor elbeszélgetünk az aszszonyok sorsáról, a nők helyzetéről, jogosan tesszük fel a kérdést: minálunk már minden megadatott a dolgozó nőnek, elég a munkalehetőség, az óvóda, a funkció és választójog? Nem, nem elégi A modern kor új problémák és gondok elé állítja a családanyákat, a dolgozó nőket. Az Ifjú anyák számára, kik beleszülettek a modern világba, gondot okoz, hogy órákat kell utazniuk a távoli munkahelyre. Hogy nincs megfelelő üzlet a közelben. Hogy nem adhatja minden anya óvodába a gyermekét, mert nincs elég férőhely. Gondot okoz, hogy nincs háromszobás lakása, autója, hogy nem utazhat minden évben külföldre. S e „nagy gondok" mellett még ott vannak „a kis gondok", a házigond, a mosás, főzés, varrás, ami még ma ls sorsrésze a dolgozó nőnek. A szocializmus által biztosított egyenjogúság magában nem old meg mindent a nők életében. Adva van a törvény, a lehetőség, de a teljes egyenjogúság eléréséhez még hosszú az út. Lenin mondotta: Hosszú harc ez, amely azt a célt szolgálja, hogy alapjaiban változzon meg az életforma, a társadalmi élet. Előítéleteket kell leküzdenünk a nők és férfiak közt egyaránt. Mert nem kevés az a férfi, aki már megtanult meszsziről kezétcsókolommal köszönni és kalapot emelni nőknek, de ha az egyenjogúság kérdése szóba kerül, azt mondja, még mit nem, hogy a fejünkre nőjenek? Ügyis alig bírunk már velük, úgy kinyílt a szemük. Illő lenne viszont, hogy a társadalomban a vezető funkcionáriusok szeme is jobban kinyíljon, több nő kerüljön kiemelt funkciókba, üzemek, iskolák, hivatalok élére. De maguknak a nőknek ls jobban kellene élniük jogaikkal. Többet hallatni szavukat a gyűléseken, részt venni a nőszövetség gyűlésein, azon fáradozni, hogy szebb legyen az életkörnyezetük, gyorsabban épüljenek az iskolák, az óvódák, a középületek városunkban, községükben. Többet tanulni és művelődni, és kevesebbet traccsolnl fölösleges dolgokról. Az ez évi nemzetközi nőnap úgy lesz csak célszerű, ha az Illemszabályok betartása mellett és jókívánságok közepette a vállalatok, üzemek, nemzeti bizottságok, egységes földművesszövetkezetek, állami gazdaságok és más munkahelyek vezetői kötelezik magukat, hogy a jövőben még nagyobb gondot fordítanak a nők munka- és életfeltételeinek megjavítására, biztosítják szociális és egészségügyi feltételeiket, gondoskodnak jól felszerelt óvódákról, bölcsődékről, kiterjesztik és megjavítják a kereskedelem és a szolgáltatások színvonalát, lehetővé teszik, hogy a nők növeljék szakképzettségüket és több Időt szentelhessenek családjuknak és gyermekeik nevelésének. MAJOR ÁGOSTON Címlapunkon I. Grossman a 24. oldalon Pribyl felvétele A Csehszlovákiai Magyarok Társadalmi és Kulturális Szövetségének hetilapja. — Főszerkesztő Major Ágoston. — Szerkesztőség: Bratislava, Obchodná u. 7. — Postafiók C 398. — Telefon: főszerkesztő 341-34, főszerkesztő-helyettes: 328-64. szerkesztőség: 328-65. - Terjeszti a Posta Hírlapszolgálata. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és.Tevéikézbesítő. — Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Üstredná expedícia tlaőe, Bratislava, Gűttwaldovo nám. 48/VII. — Nyomja a Vychodoslovenské tlaéiarne, n. p., KoSice. — Előfizetési díj negyed évre 39,— Kős, fél évre 78,— Kós, egész évre 156,— Kés. — Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza.