A Hét 1971/1 (16. évfolyam, 1-26. szám)
ORVOSI TANÁCSOK Az otthoni széngázmérgezések A tel javában, derekán vagyunk — a hó, a disznótorok és a meleg szoba idejében. Jólesik a fűtött otthon, a duruzsoló kályha. A konyhában tüzet raknak a farsangi fánk sütéséhez s farsangi holmit vasalnak a lányok a szombat-, esti bálra. A meleg, a láng, a tűz mindenütt az életet jelenti.De mindezt féken kell tartanunk, hogy áldás legyen belőle, s nem veszedelem. Mert a faszenes vasaló szagától kapott könnyű fejfájástól, az alvóknak a kiesett kályhacső füstjében való megfulladásáig, a tökéletlen égésből keletkezett széngáz különféle bajokat okozhat. Maradjunk csak a kályhacsőnél! A sokaktól „kicsire nem nézünk“-nek hitt könyökcső miatt a rossz, lyukas kályhacsövek szivárgatják a füstöt, a széngázt s ebből támad a halálos veszedelem. A rosszul értelmezett takarékosságból korán elzárt kályhaajtó vagy még inkább kályhacső, a korommal teli cső, a kályha, a kéménylyuk, a kéményajtó nem takarítása, a szellőzetlenség szenesvasalós szobában és egyéb gondatlanság ugyanúgy gyarapítja a széngázt, károsítja egészségünket, bajt hozhat, különösen az aggokra, a kicsinyekre.A világítógáz meg csőstül tartalmazza a széngázt, hivatalos nevén: a szénmonoxidot. Könynvelműségben a városiak sem maradnak mögötte a falusiaknak. Elalszik az őrizetlenül hagyott gázláng, a kifutó víztől, a levestől. Az eloltott gázláng elzáróját tökéletlenül csukják el, vagy rosszul zár s a mérges gáz szivárog! A különböző ismertetések százszor is elmondták, hogy benzin és egyéb égéssel működő motorok széngázt is fejlesztenek. Mégis, igen gyakran zárt, szellőzetlen helyeken járatják a motorokat. Ez nemcsak kisfokú vagy elhúzódó idősült, hanem igen súlyos heveny széngázmérgezést okozhat.Mi az azonnali teendőnk a széngázmérgezés áldozataival? Nyomban, valósággal futólépésben szabad levegőre vinni őket. Ha ehhez az szükséges, hát törjük rájuk a bezárt ajtót. Ha egyáltalán nincsen módunk vagy erőnk a széngázos helyiségből kivinni őket, tárjuk ki az ablakokat, ha nem nyithatók, törjük be azokat. Ilyenkor nem ritkán minden túlzás nélkül, percek, sőt másodpercek élet-halál kérdése lehetnek. Ha az áldozatok nem jól lélegzőnek, hozzáértők mesterséges légzést végezzenek velük. Aki nem ért hozzá, ebből is láthatja, jó lesz valami elsősegélynyújtási tanfolyamot elvégeznie. Ha többen vagyunk szervezett és nyugodt segítők, mindjárt a baleset felfedezésekor egyikünk hívjon orvost, megmondva mi történt. Ha szabadban hideg vagy hűvös van, meleg takarással lássuk el a szerencsétlenül jártakat, s ha lehet esetleg melegvizes palackokkal vagy egyéb módon enyhén melegítsük őket. Minthogy ma mind több helyen van hegesztés, ha lehet kerítsünk az érkező orvos számára oxigén-gázpalackot és egy vékony tiszta gumicsövet, hogy, ha az orvos szükségesnek és lehetségesnek tartja, mihamarabb esetleg oxigénbelégzést adhasson. Ha széngázzal vagy azt tartalmazó gázzal a helyiség teli van, álarccal, vagy legalább is lélegzetvisszafojtva hatoljunk be, nehogy segítés helyett mi is segítségre szoruljunk. Gyors, de átgondolt, kapkodásmentes, nyugodt munka minden mentés alapja, ezt sohasem szabad felednünk.Ha jobban is van a súlyosan széngázmérgezett, ne gondolja, hogy bajától végképpen megszabadult. Sajnos, a súlyos széngázmérgezés gyakran hagy nyomot maga után, tehát még a jóllevőnek is el kell mennie ellenőrző vizsgálatra. Prandl Sándor felvétele A kézifék is fontos A kézifék a legtöbb személyautóban csak két kereket fékez — egy okkal több, hogy beállítását, hatásosságát gyakrabban, például minden szerviz alkalmával ellenőrizhessük. Mire való a kézifék? A kézifék rendszere független a fő fékrendszertől, s általában mechanikus megoldású. A modern autókban kettős fékkört találunk: ez azt jelenti, hogy az első és hátsó fékek külön-külön vezetékkörből kapják a fékolajat, illetve a féknyomást. Ha tehát hiba keletkezik valamelyik körben, ott a tartalék, illetve az ép kör. Ha pedig mindkettő felmondja a szolgálatot, a kézifék hatásos működésében reménykedhetünk. Ez persze a 100 km/óra sebességgel futó kocsit nem tudja ugyanolyan rövid féktávon belül megállítani, de mégiscsak lefékezi a sebességet és ad valami biztonságot, illetve csökkenti a baleseti veszélyt vagy annak súlyos kimenetelét. A kézifék nemcsak fékezésre, hanem elsősorban az autó rögzítésére való. Fontos ez akkor is, ha az autó vízszintes pályán, úttesten parkol vagy pedig olyan helyen várakozik, ahol a kerekek rögzítése nélkül könnyen gurulni kezd. Különösen olyan helyeken veszélyes az autó lassú nekigurulása, ahol például tilos állású lámpánál kell várakozni és az autó hátrafelé indulhat el. Ilyenkor gyakori a mögöttük álló kocsival való összekoccanás, a lámpasérülés stb. Meredekebb lejtőn viszont nem elég a kézifék behúzása, a biztonság kedvéért tegyük sebességbe a váltót, de mindenekelőtt kődarabbal, fatámasszal támasszuk ki a hátsó kereket. Az első kerék alá nem ajánlatos támaszt helyezni, mivel a kormányzott kerék könnyen kifordul. Vigyázni kell arra, hogy a gyenge kéziféket a sebességváltó nem pótolja. Ha a kézifék nem fog tisztességesen, az 1-es, 2-es fokozatba vagy a hátrameneti fokozatba tett váltó a kocsi súlyából származó egész terhelését mindössze néhány fogaskerékfog viseli. A sorrend tehát az, hogy előbb a hatásos kézifékkel megállítjuk, rögzítjük a járművet, biztonság kedvéért támaszt helyezünk (elsősorban lejtőn) a hátsó kerekek alá és a váltót bekapcsoljuk. Lejtőn a kormányzott kerekeket nem kifelé, hanem a járdaszegélyhez fordítjuk el. A kéziféket rendszerint az gyengíti, hogy elfelejtjük kiengedni indítás előtt. Ezt el kell kerülni, mert nemcsak a fékpofákat égeti le, hanem ez a motort és a tengelykapcsolót is rongálja. MOTOROSOKNAK JOGI TANÁCSADÓ A. P. losonci olvasónk arra kér felvilágosítást, hogy milyen esetben és milyen körülmények között vonható meg valamely szülőtől az a jog, hogy a gyermekéről gondoskodjon, s azt saját belátása szerint nevelje. ______________ A szülői jog megvonása A bíróság csak különleges esetben, alapos indokokra hivatkozva vonhatja meg bárkitől az ún. szülői jogot. Ha valaki visszaél a szülői kötelességeivel, ha elhanyagolja gyermeke nevelését és nem gondoskodik kellőképpen a fejlődéséről, a bíróság megfoszthatja szülői jogaitól. Abban az esetben is sor kerülhet ilyen intézkedésre, ha a szülőt valamilyen komoly ok megakadályozza abban, hogy teljejesíthesse gyermekével szembeni kötelességeit. Ha például a szülő annyira megbetegszik, hogy képtelen a gyermekét ellátni, vagy olyan szociális viszonyok közé jut, hogy nem tud gondoskodni gyermeke életéről, növekedéséről, akkor a nemzeti bizottság, együttműködve a bírósággal, intézkedhet a gyermek állami neveltetéséről. Akár a szülői kötelességek elhanyagolása, akár a szülők képtelensége az ok a gyermek állami nevelésbevételének, a nemzeti bizottság mindkét esetben köteles eljárását a bírósággal jóváhagyatni. Előfordulhat, hogy a szülők képtelenek megegyezni a gyermekükkel kapcsolatos kötelességeik teljesítésében. Ilyen esetben is a bíróság az illetékes a gyermek sorsának eldöntésében.Ha nem egészségügyi vagy szociális eredetű ok a gyermek állami gondozásbavételének, hanem ettől sokkal súlyosabb ok forog fenn, abban az esetben nem csupán korlátozzák a szülő gyermekével kapcsolatos jogait, hanem végleg meg is foszthatják a szülői jogoktól. Ha a gyermek érdeke úgy kívánja, hogy elvegyék a szülőktől, mivel a szülei erkölcsi, szellemi, szociális vagy más okból nem teljesítik kötelességeit rendesen, a törvényes normáknak megfelelően, hanem rossz irányba hatnak a gyermekükre, ilyen esetben az állami szerveknek, bírósági döntés alapján, jogukban áll megvonni a szülőtől minden gyermekével kapcsolatos jogát. Ilyen esetek: ha mindkét szülő visszaeső bűnöző, idült alkoholista, festett erkölcsi életet élő egyén, vagy gyenge elméjű stb. Ebben az esetben a gyermeket bírósági döntés alapján állami nevelőintézetekben helyezik el, esetleg gyámszülőről gondoskodnak. A gyámszülő lehet valamelyik közeli rokon vagy teljesen idegen személy, akinél megvan az öszszes feltétel arra, hogy kellő nevelést biztosít a felnövekvő gyermek számára. Abban az esetben is elrendelheti a bíróság a serdülő gyermek intézeti nevelését, ha jogi kihágást követ el a gyermek és nincs kellő biztosíték arra, hogy a környezete jó irányban hat majd a további fejlődésére. Az ilyen javítóintézeti nevelés egy évig tart, de a bíróság további évekre is meghosszabbíthatja, ha a gyermek magatartásában nem mutatkozik pozitív változás. Ez azonban, szorosan vett értelemben, már nem tartozik a felvetett kérdéshez. A. Smotlák felvétele
