A Hét 1971/1 (16. évfolyam, 1-26. szám)

1971-02-21 / 7. szám

MOTTO: Testet öltöttek benne mind a dolgok — tengerek, folyók és emberi sorsok, s a napsütötte végtelen mezők ALEKSZEJ SZURKOV Az anyagot gyűjtötte és feldolgozta: Koncz Béla, Cervenék Iván, Ferencz Ferdinánd, dr. Lóska Lajos, Sólyom László, Zachar Béla, Ocsoval Imre. Szakbír &lók: Róják Dezső, az SZLKP Pérttörténeti Intézetének dolgozója, Hamar Kálmán, a bratislavai Közgazdasági Főiskola marxista tanszékének tanára és Kiss József, az SZLKP Párttörténeti Intézetének dolgozója. A LOSONCI (LUCENECI) JÁRÁSBAN Vöröskatonák síremléke és temetője Losoncon után nyugalom állt be. Nem lőnek az oroszok, nem lövünk mi sem, csend van. A lövészárkok csak 150 méternyi távolságban vannak egymástól, meg lehet hallani egymás hangos beszédét is. A múltkor megüzenték az oroszok, hogyan számoltak le egy, a legénységgel embertelenül bánó magasrangú tiszttel. Fedezékébe egy köteg kézigránátot dobtak s így megszabadultak tőle." (Felsőnógrád) - 1917. április 18-án a miniszterelnök körlevelet bocsátott ki valamennyi vármegye és város hatóságához az oroszországi forradalmi mozgalom hatásának megfigyelése céljából. Rendeletében arra utasítja az alárendelt hatóságokat, éberen figyeljék az oroszországi események minden visszhangját és szigorú megtorlásokat alkalmazzanak velük szemben. — 1917 május elején sztrájkba léptek a losonci mezőgazdasági gépgyár munkásai. A csendőrség rövid időn belül letörte a sztrájkot, ennek mégis nagy jelentősége volt, 1914 óta ez volt Losoncon és környékén az első munkabeszüntetés. A sztrájk nagy aggodalmat okozott a hatalom birtokosainak. Az összes losonci gyárat katonai felügyelet alá helyezték. — 1917 májusában a miniszterelnök megállapítja, hogy az egész országban terjed az általános választójogot követelő mozgalom, ez szerinte az oroszországi események hatása alatt történik. A kormány egyidejűleg felszólította a rendőri büntetőbíróságokat, a hadviselés ellen irányuló mozgalmak gyors és szigorú megbüntetésére. 1917 májusának végén érdekes felhívást közölt a Felsőnógrád. „Mindenkihez!" cím alatt beismeri az éltalános és súlyos nyomort. A gazdagabb polgárokat a népnyomor enyhítését szolgáló önkéntes adományok gyűjtésére szólítja fel. 1917 augusztusában Losonc polgármestere súlyos aggodalmait fejezte ki a nép elégedetlen, sőt forradalmi beállítottsága miatt. Megállapítása szerint az elégedetlenség főként az általános nyomorból fakad. 1917 augusztus végén a kormány megtiltotta a sajtótermékek kivitelét és behozatalát. Ezen intézkedés főként az Oroszországban megjelent sajtótermékek ellen irányult. Nagy jelentőségű esemény volt abban az időben az utekáéi üveggyár dolgozóínak sztrájkja. A sztrájk 1917. szeptember 1-én kezdődött. Rövid Idő alatt elnyomták, de így is beszédes bizonyítéka a vidék proletariátusa harci tevékenysége fokozódásának. Az utekáéi dolgozók főként a teljesen elégtelen kenyérellátás elleni tiltakozásul szüntették be a munkát. Szeptember végén a hatóságok arra kényszerültek, hogy rendeletet adjanak ki az élelmiszerek és közszükségleti cikkek elosztása körül tapasztalt bűncselekmények fokozottabb büntetéséről. A néptömegek szemében szálka volt a nagykereskedők mérhetetlen spekulációja. Különösen felháborította a dolgozókat az a tény, hogy hasonló visszaélések esetén — ha a kihágási eljárás egyáltalán megindult — nevetségesen csekély és enyhe büntetéseket szabtak ki. A spekuláció pedig ment a maga útján tovább. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme még nagyobb hatást gyakorolt Losonc és környéke dolgozóira, mint az előbb Ismertetett forradalmi események. A bolsevik párt és a népi hatalom győzelmét így üdvözölte az egyik Losoncon megjelenő polgári hetilap vezércikke: „Győzött az orosz nép, a forradalmi kormány, a nagy népvezér, Lenin akarata. Lenin a béke megkötésére irányuló felhívással kezdte tevékenységét. Jelszava bejárja az egész világot, ez a jelszó nagy helyeslésre talál nálunk Is." Az idézett vezércikk bizonyára nevezetes dokumentum. De még érthetőbben szólaltak meg Losonc munkástömegei. 1917. december 2-án. Tömeggyűlést rendeztek, a békekötésért tüntetve. A gyűlést a polgári és a katonai rendőrség támogatásával oszlatták fel. Látván a néptömegek fokozódó mozgalmait, az uralkodó osztályok is igyekeztek megszilárdítani ingadozó hatalmukat. Ezt célozta a „polgárőrség" felállítása 1917 novemberében. A városi képviselőtestület határozata és véleménye szerint erre a szervre feltétlen szükség volt a „közrend" fenntartása érdekében. Figyelemre méltó, hogy a Felsőnógrád 1917 novemberében élesen bíráló cikkeket és híreket közölt a fennálló viszonyok ellen. Az első egy, a kálnól (Kallnovo) samottgvárban dolgozó munkásnő panaszával foglalkozik. Két kiskorú gyermekével kidobták a gyári lakásból, jóllehet férje már több mint két éve a fronton volt. A másik cikk még élesebb hangú. Határozottan leleplezi a tőkés nagybirtokos kormány népellenes jellegét, rámutat a dolgozók gazdasági-társadalmi elhanyagolására" is, valóban demokratikus újításokat sürget szólamok és ígéretek helyett. 1918-ban, a világháború utolsó évében további események zajlottak le Losonc környékén. Ezek szintén a munkásmozgalom fellendülését blzo-A képen balról Mahdal Alfréd mint vöröskatona Mahdal Alfréd (1921-től párttag) és felesége (1927-től párttag) nyitják az Októberi Forradalom győzelme után. Csak a fontosabb megmozdulásokat soroljuk fel. A losonci munkásság egy része aktívan bekapcsolódott az 1918 Januárjában kitört országos sztrájkba. 1918 áprilisa az utcaseprők és köztisztasági munkások sztrájkja. 1918 április 22: általános munkabeszüntetés és tömegfelvonulás Losoncon. Május elsejét a tilalom ellenére is megünnepli a város lakossága. Az 1918 tavaszán és nyarán tömegtüntetések, a dolgozók megtámadják az élelmiszerüzleteket, mészárszékeket és a pékboltokat. E tömegmegmozdulások során a dolgozók a csendőrséggel ls többször megütköztek. Jelentős állomása a munkásmozgalom aktivitásának az utekáéi üveggyári dolgozók szakszervezetének megalakítása 1918. augusztus 18-án. Ez a lépés merész, határozott tett volt háborús körülmények közepette. Nagy lépést jelentelt a vidék munkásosztályának szervezési előrehaladása terén. A dolgozók öntudatának és harci tevékenységének fokozásában nagy szerepet játszottak azok a volt hadifoglyok, akik 1918-ban tértek haza a forradalmi Oroszországból, miután Szovjet-Oroszország aláírta a békét Breszt-Litovszkban Németországgal és az Osztrák-Magyar Monarchiával. A hatóságok már 1918 májusában beismerték, hogy „sok gond van és sok gond is lesz velük". A hadifoglyok közül sokan tevékeny részt vettek a szovjetek hatalmáért folytatott harcban. Oroszországban szerzett harci tapasztalataikat Itthon ls hasznosították. Végül kl kell még emelni azt a tényt ls, hogy a losonci és Losonc vidéki katonákból álló 25. gyalogezred lázadt fel elsőként az olasz fronton. Elsőként tagadta meg a harcot az imperialista háború továbbfolytatásáért és fegyvereit a tisztek ellen fordította. 1918 októberében Losoncon és környékén ls győzött a polgári demokratikus forradalom. A forradalom fő erejét a munkások és forradalmi katonák képezték. A szlovák és magyar dolgozók közös harcot folytattak az Osztrák-Magyar Monarchia reakciós uralkodó osztályai ellen. A harc célja népeink társadalmi és nemzeti szabadsága volt a proletár nemzetköziség szellemében. Losonc és környéke forradalmi mozgalmainak sikerében vitathatatlanul nagy szerep jutott a Nagy Októberi Szocialista Forradalom példamutatásának és mozgósító hatásának.