A Hét 1971/1 (16. évfolyam, 1-26. szám)

1971-02-21 / 7. szám

Beszélő múlt 50 év munkásmozgalmi krónikájából 1929. február 18-tól 23-ia lajlott le a CSKP V. kongresszusa, mely betetőzte a csehszlovákiai kommunista mozgalom bol­sevizálásáórt, az új típusú, valóban forra­dalmi párt kialakításáért folyó többéves harcot. A kongresszus elemezte a Cseh­szlovák Köztársaság nemzetközi és belső helyzetét s leszögezte, hogy a Csehszlovák Köztársaság burzsoá állam. A párt fő feladataként a kapitalizmus felszámolását tűzte ki a reformista vezetőkkel szemben kialakított egységfront megteremtése útján. Ennek előfeltétele volt a párt megtisztítása, megerősítése, aktivizálása, az opportuniz­mus leküzdése. A kongresszus a Klement Gottwald vezette bolsevik szárny győzelmé­vel, a jobboldal szétzúzásával végződött. XXX 1921. február 20-án ülésezett a cseh, a szlovák, a magyar és a német ifjúság illegális kongresszusa. A sajtó — a rendőr­séget félrevezetendő — a kongresszust február 27-ére hirdette meg s igy a küldöt­tek zavartalanul megalakíthatták a Cseh­szlovákiai Kommunista Ifjúsági Szövetséget, mely 40 000 fiatal kommunistát tömöritett. A szövetség fő feladata volt, hogy meg­nyerje a munkás és parasztfiatalokat a for­radalmi harc számára. Tevékenysége ké­sőbb a diákság és a fiatal katonák szer­vezésére is kiterjedt. XXX 1948. február 21-én Klement Gottwald Prágában az Óvárosi téren megtartott nagygyűlésen beszámolt a kormányválság­ról és akció-bizottságok alakítására szólí­totta fal a dolgozókat. Ezek a bizottságok a kommunista párt és a Nemzeti Frontban tömörült többi párt és tömegszervezet együttműködésére épültek. A Nemzeti Front központi akcióbizottságának meg­alakulása után nemcsak a községekben, járásokban és kerületekben alakultak bi­zottságok, hanem az üzemekben, hivata­lokban és intézményekben is. Ezek jelentős mértékben hozzájárultak a reakció legális pozícióinak felszámolásához. MUNKÁSMOZGALOM Az oroszországi forradalmi események hatása Losonc (Lucenec) és környéke munkásmozgalmára Losoncon (Luéenec) és környékén már az első világháború előtt eléggé erős volt a munkásmozgalom. A múlt század utol­só éveiben kezdődött és munkás-önkép­ző egyesületek létrehozásában, szakszervezetek létesítésében, sztrájkokban, május elsejék meg­ünneplésében, valamint a munkásság különféle politikai jellegű tömegmegmozdulásaiban (tün­tetések, felvonulások, előadások) nyilvánult meg. Ide sorolható az első szocialista újságok megje­lenése és a szociáldemokrata párt losonci helyi szervezetének megalakulása is. Igen jelentős volt a különféle megmozdulások aktivitása, az ak­ciók száma és a tömegek elszántsága. Másrészt igen fontos tényezők hiányoztak az akkori mun­kásmozgalomban: nem létezett a tömegek veze­tésére hivatott forradalmi párt, nem volt ki­dolgozva a kapitalizmus megdöntésének forra­dalmi, tudományos és helyes elmélete. Köztu­domású, hogy a Magyarországi Szociáldemokrata Párt reformista párt volt, elenyésző marxista ellenzékkel. A II. Internacionálé pártjainak túl­nyomó többségéhez hasonlóan, nem rendelkezett helyes elképzeléssel a tőkés uralom megdöntésé­ről, valamint a szocializmus uralomra juttatásá­ról, forradalmi harc útján. Ebben csak az orosz bolsevikok képeztek kivételt, ök lettek a szocia­lista forradalom elméletének és gyakorlati meg­valósításának tanítói az egész nemzetközi mun­kásmozgalomban. Az 1914-ben kitört első világháborút Magyar­ország uralkodó osztályai a munkásmozgalom fokozott elnyomására, valamint az amúgy is szerény polgári demokratikus jogok megnyirbá­lására használták fel. Nem feledkeztek meg a nem magyar nemzetiségű dolgozók fokozott nemzetiségi elnyomásáról sem. A háborús ese­mények a néptömegek anyagi helyzetének je­lentékeny rosszabbodását eredményezték (súlyos fennakadások az élelmiszerellátás terén, az egyéb alapvető fontosságú közszükségleti cikkek nagy hiánya, rohamos áremelkedés, a nem hadicélokat szolgáló építkezések szünetelése, állandó újabb és újabb korosztályok behívása frontszolgálatra stb.). E jelenségek teljes mértékben megvoltak Losoncon és környékén Is. Egyidejűleg megfi­gyelhető a nép fokozott elégedetlensége és ellen­állása a vázolt szomorú helyzettel szemben. Az uralkodó osztályok igyekeztek mindenáron el­nyomni és lehetetlenné tenni az elégedetlenség megnyilvánulásait. Ez sokszor sikerült is — ha­talmi eszközök kíméletlen bevetésével —, más­részt viszont gyakran előfordult, hogy az ural­kodó osztályok kénytelenek visszavonulni, meg­hátrálni és kénytelenek olyan dolgokat tűrni, amelyeket 1917-ig kíméletlenül üldöztek volna. Az ismertetett helyzet a dolgok valódi erőviszo­nyaiból keletkezett s ezen erőviszonyokat a nép ellenállásának tömegjellege és fokozódó öntu­datosodása alakította ki. Éppen itt látjuk az orosz példa nagy jelentőségét, az oroszországi forradalom hatását. Pillantsunk most járásunk életének fontosabb politikai mozzanataira 1917—18-ban: 1917 januárjában a hatóságok folytatták a már korábban megkezdett erőszakos termény­rekvirálást a parasztságtól. A lefoglalt termé­nyek és élelmiszerek átvételével megbízott nagy­kereskedők félve a nép ellenállásától, katonai támogatást kértek. Felmerültek esetleges na­gyobb méretű tömegmozgalmak kitörésétől tartó aggodalmak is. Az ismertetett tények a jelen­legi losonci járás északi részéből származnak.— 1917 elején Losonc város főtisztviselőiből ala­kult küldöttség tett látogatást az orosz arcvona­lon harcoló 25-ös számú losonci és Losonc kör­nyéki katonákból álló gyalogezrednél. Az volt a feladata, hogy javítson az ezred leromlott „harci szellemén". Ugyancsak 1917 januárjában a ma­gyar kormány miniszterelnöke megtiltotta a női békemozgalom delegátusainak külföldi utazását azzal az indokolással, hogy tevékenységük „ve­szélyezteti az ország hadi erőfeszítéseit." A köz­katonák hatékonyabb ellenőrzése céljából, vala­mint a polgári rendőrség támogatására 1917 februárjában a kormány „katonai rendőrséget" alakított. 1917 márciusában az oroszországi pol­gári demokratikus forradalom győzelme után rendelet jelent meg az újságkiadás és újságpa­pír-forgalom jelentékeny korlátozásáról. A ren­delet célja az volt, hogy megnehezítse a lapok­ban az oroszországi eseményekről szóló hírek és tudósítások közzétételét. 1917 márciusában a honvédelmi minisztérium arról panaszkodik, hogy a minisztériumokhoz és a magasabb hiva­talokhoz tömegesen érkeznek beadványok a la­kosságtól. Ezen beadványok hemzsegnek a pa­naszoktól és általános elégedetlenségről tanús­kodnak. A nép főként a hadisegélyek elégtelen­sége, valamint a kiutalásuk körül tapasztalt csalások és igazságtalanságok miatt panaszko­dik. A minisztérium arra figyelmezteti az alsóbb fokú hatóságokat, hogy az ilyen helyzet teljesen megengedhetetlen és követeli a nép „megnyug­tatását és felvilágositását". Meg kell állapíta­nunk, hogy a nép • elégedetlensége és panaszai teljesen jogosak voltak. A korabeli okmányok és adatok világosan kimutatják, hogy 1917 első felében az árak (főként a legfontosabb élelmi­szerek ára) az 1914. évi színvonalhoz képest 600—700 %-kal emelkedtek. A lakosság zöme korpával kevert lisztet fogyasztott, az emberek nagyrésze fatalpú cipőt viselt. A háztartásokból rekvirálták a színesfémből készült tárgyakat, sőt a templomok harangjait is elkobozták lő­szergyártás céljaira. — Kiemelkedő tényként említjük meg, hogy az oroszországi polgári de­mokratikus forradalom győzelmét a losonci helyi sajtó vezércikkben méltatta. Idézet a Felsőnóg­rád című hetilapból: „Az orosz nép forradalma megdöntötte a cári önkényuralmat. A világ leg­hatalmasabb uralkodója, az orosz cár, mint te­hetetlen báb hullott porba. Az oroszországi for­radalom azt bizonyítja, hogy a népakarat ítéletet hozhat a legfélelmetesebb uralkodók felett is. A népakarat fenséges megnyilvánulása megrázta az egész világot..." — Érdekes adatokat tartal­maz egy losonci származású közkatona leírása az orosz fronton 1917 tavaszán uralkodó hely­zetről: „Frontszakaszunkon az orosz forradalom A Csehszlovákiai Magyarok Társadalmi és Kulturális Szövetségének hetilapja. — Főszerkesztő Major Ágoston. — Szerkesztőség: Bratislava, Obchodná u. 7. — Postafiók C 398. — Telefon: főszerkesztő 341-34, főszerkesztő-helyettes: 328-64, szerkesztőség: 328-95. — Terjeszti a Posta Hirlapszolgálata. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesítő. — Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Üstredná expedícia tlaée, Bratislava, Gottwaldovo nám. 48/VII. — Nyomja a Vychodoslovenské tlaéiarne, n. p., Koáice. - Előfizetési dij negyed évre 39,- Kös, fél évre 78,- Kés, egész évre 156,- Kés. - Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Címlapunkon és a 24. oldalon Grossmann Igor felvétele

Next

/
Thumbnails
Contents