A Hét 1971/1 (16. évfolyam, 1-26. szám)
1971-02-05 / 5. (5a.!) szám
gyártják is az 50 kg-os, malomkő forma, ízletes sajtot. Télen hónapokon át nem süt be a nap a faluba, mondták, mert a környező hegyek nagyon meredeken emelkednek föléjük, 3600—4000 méterig. Háziipari telepet is létesítettek, kőfaragó, műlakatos és szövőműhellyel. De nem sok eredmény mutatkozott: hiányzik a kézműves hagyomány. A lakások berendezése a legegyszerűbb, híjával van minden szépérzéknek, és a legszükségesebb tárgyakra korlátozódik. A házak vakolatlanok, s falfestés belül is alig található. Egy félig-meddig pinceszerű helyiségben (mert a föld felett többnyire szénatároló és istállóhelyiségek vannak) kapott helyet a „kávéház". A polcok a falak körül gyalulatlan deszkából készültek. Méteres vastag falak, parányi ablakok, köröskörül zsákok, ládák, dobozok, de minden kapható, előkelő kiszolgálás nélkül — aránylag olcsón. A falu férfilakossága, főleg ünnepnapokon, egy „Bule" nevű kugliszerű játékkal tölti a szabad idejét. A legfontosabb munka a szénakaszálás és begyűjtés, mert egyedül az állattenyésztés biztosítja a létfenntartáshoz szükséges szerény jövedelmet. Tovább megyünk, hogy végre lejussunk utunk tulajdonképpeni céljához, a félig elnéptelenedett Bonnevalhoz tartozó ,,L' Ecot" tanyasi falu maradványaihoz. Amikor ott jártam, egyetlen család lakott ott: az öreg Catherine Blanc a fiával, két lányával és az unokájával meg egy nyugdíjas öreg párizsi taxisofőrrel. Azóta valószínűleg mór csak nyári szórakozásból kap látogatót ez az istenhátamögötti tanya. Az érintetlenül vad, meredek hegyoldalak mellett tehénkolompok hangja és őrizetlen birkanyájak tekintete kíséri a látogatót. A gleccser által lehordott rengeteg kőtörmelék megül az elolvadt jég tetején, s szinte útnak vélné az ember, ha helyenként nem tekinthetne belé akaratlanul is a feneketlen jégrepedésekbe, amelyekből a halál jeges lehelete csapja meg a kíváncsiskodót. 3200 méterig viszonylag veszélytelenül lehet feljutni, ha a hó már annyira elolvadt, hogy a tátongó szakadékok láthatók. Legérdekesebb látnivaló talán mégis a gomba alakú sziklák sokasága. Hatalmas, több tonna súlyú kőtömbök ülnek vékony „jégszáron", mint a gomba. A kő alatt ugyanis árnyék van, ott lassabban olvad a jég, s így a kő egy sokszor méternél is magasabb száron ül a levegőben, mint egy asztal. Catherine anyó meghívott kávéra Kunyhója összeszedett kövekből egy természetes sziklagödör fölött épült. Fent szénapajta, a tulajdonképpeni közös lakás a sziklagödörben, félig a föld alatt, a sötétségben rejtőzik, „Közös" lakás a tehenekkel. A „lakást" csak egy deszkafal választja el az istállótól. Télen a „fűtés"-t a tehenek szolgáltatják, Fa, villany, fűtőanyag nincs. Az öregasszony példás vendégszeretettel meghívott kávéra, s mint ódon meséskönyvekben a kürtő alatti, nyitott tűzhelyen láncon lógó, kormos bográcsban főzte száraz tehéntrágya lángján, szíve jóságóval nemesített kávéját. A barlangszoba berendezése vízözön előtti. Az ágyra egy padra hasonlító tákolmányon lehet felmászni, ez egyúttal a jászol hátsó fala is. Az ablak a lejárattól balra, egy természetes sziklába vágott lyuk. Az asztal négy karóra szögelt deszkalap. A falak füstösek, kormosak. A napfény sohasem hatol be a füstös odúba. S ennek a kunyhónak a gazdája, Cathrine anyó utolsó kávéját osztotta meg velünk és nem fogadott el érte semmit. • T. FEKETE MARIA Val d'lsére Az Iséran-hágó legmagasabb pontján épült kápolna ,; t• Tehénfejés a havasi legelőn 1 • • , - , - ,,, » ? V vv íf? Cathrine anyó sziklakunyhója A szerző felvételei IQeQdQsQQQ • Kiosztották Moszkvában az irodalmi, a művészeti és az építészeti Állami Díjakat. A díjazottak között vannak Zakrutkin „Édesanya" és Pernyikin „Kora hajnal", „Első szerelem" és „Költemény az erdőről" című regényei. Murád Kazslajev, valamint a leningrádi opera balettmestere és néhány szólistája „A hegylakó" című balettért, Vagyim Szalmanov „A hattyú" című vegyeskari kantátáért kapott Állami Díjat. A filmesek közül Gajdaj rendező és Nyikulin nyerte el a kitüntetést számos filmvígjáték rendezéséért és főszerepéért. Az építészek közt Állami Díjat kaptak az uljanovszki Koszorú szálló, valamint a leningrádi „Fenyőerdő" lakótelep tervezői és kivitelezői. • Hétmilliárd látogatója volt 1969-ben a szocialista országok filmszínházainak az UNESCO legfrisebb jelentése szerint. Amerikában, 1969-ben, hatmilliárd nézője volt a filmeknek. Ázsiában ötmilliárd, Nyugat-Európában pedig egymilliárd látogató kereste fel a mozikat. A filmkedvelők száma az UNESCO-jelentés szerint 1955 óta 17 milliárdról 19 milliárdra emelkedett. A világon évente mintegy 3500 filmet gyártanak, ezeket 387 000 moziban vetíthetik. • Németh László legismertebb regényhősnői kelnek életre „A fény felé" című most készülő tv-filmben, melyet Hintsch György rendez. Az Iszony nőalakját Drahota Andrea, a Gyász-ét Széles Anna, az Irgalom-ét Piros Ildikó játssza, Égető Esztert pedig Törőcsik Mari alakítja. A regényrészleteket Németh László mutatja be a kamera előtt. • Szenzációk címmel új musicalt mutatott be a New York-i Theatre Four, Shakespeare „Rómeó és Júlia" című drámájából. Az előadás érdekessége, hogy Júliát néger, Rómeót pedig fehér színész alakítja. • Nyugatnémet sajtójelentések szerint a hadianyag termeléssel foglalkozó nyugatnémet cégek közül sokan nagy nyereségre tesznek szert a vietnami „katonai business"-bői. A Die Tat rámutat, hogy a Rheinmetall, a Mauser-Werke, a Gustav Genschov, a Dinamit-Nobel és az esseni Basar Chemie 940 millió márka értékű kézi lőfegyvereket, ágyúkat és bombákat szállított az Egyesült Államok vietnami hadseregének. • Még az Egyesült Államokban is nagy feltűnést keltett az a különös végrendelet, amelyet George Mitchell stillwateri (Oklahoma) lakos hagyott hátra. A rövid és tömör végrendelet szó szerint így hangzik: „Mint egyetlen értékemet, a születésnapomat hagyományozom a feleségemre, akit egész életén át megkárosított az a körülmény, hogy az ő születésnapja karácsonyra esik." • Családi okokból háromnapi szabadságot kapott a salzburgi börtönből a 24 esztendős V/alter Eppenschwendner, aki többrendbeli betöréses lopásért kirótt egyéves büntetését töltötte. A három nap alatt barátaival tizenkét betörést követett el, és 60 ezer schillinget zsákmányolt. Mindez akkor derült ki, amikor — néhány hét elteltével — bűntársait elfogták. Kihallgatására azonban nem kerülhetett sor, mivel a bűntársak letartóztatásakor éppen ismét szabadságon volt, ezúttal a börtönbeli jó magaviseletéért. Eppenschwendnernek azóta nyoma veszett ... hot 19